Berta Sándor
Elárverezik az amerikai űrsiklók fedélzeti számítógépét
A berendezés becsült értéke 50 000 amerikai dollár.
Az RR Auction aukciósház árverésre kínálja az IBM AP-101 típusú számítógépét, amelyet 1981 és 1991 között a Columbia, a Challenger, a Discovery és az Atlantis amerikai űrsiklók 20 repülésén kapott szerepet.
A számítógép processzorból és Input-output vezérlőegységből áll, s az IBM információi alapján másodpercenként 480 000 utasítást tudott végrehajtani, amellyel a maga korában kiemelkedő teljesítményű megoldásnak számított. Egy űrsiklón öt AP-101-est alkalmaztak, mint általános célú számítógépeket. Közülük négy szinkronban működött, redundáns módon, ezek feleltek a navigációs számításokért és vezérelték a különböző feladatú fedélzeti eszközöket, míg az ötödik a tartalék egységként üzemelt, amely független szoftvert futtatott.
Az űrsiklók szoftverét HAL/S nyelven írták, amely egy különleges célú magas szintű programozási nyelv. A fő memória eredetileg mágnesmagos volt, így az űrsiklóban használt AP-101B modellben is eredetileg ferritgyűrűs memóriát alkalmaztak. Az 1990-es évek elején készült AP-101S továbbfejlesztett változatot már félvezetős memóriával szerelték fel. Az AP-101S-t egyébként felvértezték a glass-cockpit stílusú fedélzeti műszerekkel, illetve kijelzőrendszerekkel való együttműködés képességével is.
A számítógépet felhasználták a B-52 Stratofortress és a B-1B Lancer bombázókban, s ez az egység volt az F-15 Eagle vadászrepülőgépekbe beépített AP-1 fedélzeti számítógép újracsomagolt változata. Az elárverezésre kínált modellen lévő plakett alapján a gyártási ideje 1988 és az analóg kijelző által jelzett működési idő 4104 óra.
Az RR Auction aukciósház árverésre kínálja az IBM AP-101 típusú számítógépét, amelyet 1981 és 1991 között a Columbia, a Challenger, a Discovery és az Atlantis amerikai űrsiklók 20 repülésén kapott szerepet.
A számítógép processzorból és Input-output vezérlőegységből áll, s az IBM információi alapján másodpercenként 480 000 utasítást tudott végrehajtani, amellyel a maga korában kiemelkedő teljesítményű megoldásnak számított. Egy űrsiklón öt AP-101-est alkalmaztak, mint általános célú számítógépeket. Közülük négy szinkronban működött, redundáns módon, ezek feleltek a navigációs számításokért és vezérelték a különböző feladatú fedélzeti eszközöket, míg az ötödik a tartalék egységként üzemelt, amely független szoftvert futtatott.
Az űrsiklók szoftverét HAL/S nyelven írták, amely egy különleges célú magas szintű programozási nyelv. A fő memória eredetileg mágnesmagos volt, így az űrsiklóban használt AP-101B modellben is eredetileg ferritgyűrűs memóriát alkalmaztak. Az 1990-es évek elején készült AP-101S továbbfejlesztett változatot már félvezetős memóriával szerelték fel. Az AP-101S-t egyébként felvértezték a glass-cockpit stílusú fedélzeti műszerekkel, illetve kijelzőrendszerekkel való együttműködés képességével is.
A számítógépet felhasználták a B-52 Stratofortress és a B-1B Lancer bombázókban, s ez az egység volt az F-15 Eagle vadászrepülőgépekbe beépített AP-1 fedélzeti számítógép újracsomagolt változata. Az elárverezésre kínált modellen lévő plakett alapján a gyártási ideje 1988 és az analóg kijelző által jelzett működési idő 4104 óra.