Berta Sándor

Akár nyolc chipgyárat is Európába hozna az Intel

A társaság első embere egyre több dolgot ígér a beruházások megvalósulása esetén, de csak akkor, ha az adott ország viseli a költségek majdnem felét.

Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója márciusban bejelentette, hogy Arizonában két új üzemet építenek fel 20 milliárd amerikai dollárért. Az üzletember ezután május elején Európában arról tárgyalt többek között Peter Altmaier német gazdasági miniszterrel, Markus Söder bajor miniszterelnökkel és Thierry Bretonnal, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosával, hogy milyen feltételek teljesülése esetén építhetnék fel a kontinensen az új létesítményüket. Az Intel menedzsmentje ehhez 8 milliárd euró állami támogatást kért.

Drezda és a bajorországi Penzing mellett Franciaország és a Benelux államok is szóba jöhetnek az új gyárak helyszíneként. Gelsinger június végén Emmanuel Macron francia elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak már 6-8 rendkívül korszerű üzemet említett, amelyek összesen 100 milliárd dollárba kerülnének, ehhez azonban körülbelül 40 milliárd dollár támogatást kért. Az üzletember ezután találkozott Hollandia, Belgium és Olaszország miniszterelnökével, Francia- és Németország mellett ugyanis ez a három állam jöhet szóba az új létesítmények helyszíneként.

Gelsinger az IAA Mobility nevű konferencián azt mondta, hogy a félvezetők egyre fontosabbá válnak és a prémium kategóriás autókba szükséges chipek anyagköltségeinek aránya 2030-ra a mostani 4 százalékról 20 százalékra fog emelkedni. Félvezetők nélkül nem lehet majd megépíteni az Audi, a BMW és a Mercedes hálózatba kötött gépkocsijait. Szinte minden bemutatott innovációhoz szükség van nagy teljesítményű chipekre - az asszisztens rendszereknek éppúgy, mint a képernyőknek. A járművekbe beépíthető chipek piaca tíz esztendőn belül 115 milliárd amerikai dolláros lesz. Ez több mint a kétszerese a mostaninak.

Az Intel vezetője leszögezte, hogy az európai chipgyár számára Németország és Franciaország mellett Lengyelország is szóba jöhet helyszínként. Amennyiben kiválasztották a nyertes államot, akkor ott akár nyolc üzemet is felépíthetnek. De ehhez a projekthez szükség van az Európai Unió és a tagországok támogatására. Ázsiában a félvezető-gyártók költségeinek körülbelül 40 százalékát az adott állam viseli. Európa és az Intel versenyképességéhez biztosítani kell ezt a szintet.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • pakeszke #9
    fene ezekbe a multimedias bohockodasba, hogy e nelkul mar nem lehet egy autot megcsinalni
    bezzeg a regi szep idokbol az elektronika az meg ma is hasznalhato:
    OPEL ASTRA F 1.8i, 16199343, C18NZ, Motor vezérlőegység
    Alkatrész évjárat: 1994
    Állapot: használt (kitűnő)
    Alkatrész minősége: gyári
    Működőképesség: működőképes
  • tom_pika #8
    Igen, ezt hívják úgy, hogy tőkekoncentráció: aki gazdag, az tovább gazdagszik, akinek nincs tőkéje, az meg egyre jobban leszakad.

    Utoljára szerkesztette: tom_pika, 2021.09.09. 18:52:19
  • Gabbbbbbbbbbbb #7
    Ma van-e olyan Intel csipgyár, amelyben gyártanak Intel termékeken kívül mást is? (logikus lenne, de nem hallottam még ilyenről) Igazából ezen áll, vagy bukik a dolog, ha csak Intel termékeket hajlandóak gyártani, akkor limitált ezen gyárak hasznossága az EU számára.
  • Cat #6
    Egy chipgyár lényege manapság nem a megtérülésről vagy a munkahelyekről szól, hanem a logisztikai lánc egy olyan fontos pontja, ami ha kimarad, egész ágazatokat béníthat le. Például Kecskeméten és Esztergomban azért van mostanában rendszeresen több hetes leállás az autógyárakban, mert nincs elég chip.
  • ntex #5
    Szóljunk Lölőnek, itt egy jó befektetési lehetőség.
  • MerlinW #4
    Intel építi a gyárakat otthon is, Apple-el együtt tervezik a 3nm-re való átállást, valamint a Európában a költségek részének átvállalása szimpla befektetés. Egy félvezetőgyár mindenkinek megéri. Munkahelyeket biztosít, hamar megtérül és hosszútávú bevétel az államnak.
  • MerlinW #3
    Tarthat 1nm-nél, ha az adott architektúra nem képes használni. AMD 7nm-en dolgozik, Intel 10nm-en. Qualcomm most tervezi a 4nm-re való átlállást. Apple következő A15 CPU-ja 5nm-en készül. Az 1-2nm kísérleti fázisban van, jelenleg talán csak az IBM kísérletezik vele.

    Azt is tegyük hozzá, hogy dektop és mobil CPU közt van némi különbség, valamint a TMSC kapacitása jelenleg 100%-ig le van foglalva 2023-ig.
  • SenorGrande #2
    Remek, tehát adott ország fizesse a költségek közel felét, biztosítson olcsó munkaerőt, gondolom szeretnének akár még adókedvezményt is, ezzel párhuzamosan a cég, részvényesek/tulajdonosok pedig úgy gazdagodnak, hogy már-már követhetetlen. Tényleg jól van ez így?
  • kvp #1
    Ahogy azt az egyik volt csehszlovak miniszter kijelentette amikor a hazai felvezetoiparrol kerdeztek: "Csehszlovkia nem gyart felvezetot, majd akkor gyart vezetot ha tud egeszet." :-)

    Az intel valoszinuleg akarhany gyarat Europaba hozna, csak fizessek ki a felepites koltsegeit. Meg gondolom az lesz a masik feltetel, hogy adjanak hozza nekik 1-4 nanometeres technologiat is. (A TSMC mar ott tart, az intel meg max. a 10-14 nm-nel.)