Berta Sándor
Szigorúbb lett az iráni internetcenzúra
A közel-keleti állam parlamentje új törvényt fogadott el, amely komoly változásokat hoz.
A jelen lévő 209 honatya közül 121 szavazta meg azt új jogszabályt, amelyeknek értelmében minden internetező köteles lesz magát regisztrálni a világhálón és az országban betiltják a virtuális magánhálózatokat (VPN). A hosszú távú hatások között lehet az olyan közösségi platformok betiltása, mint az Instagram és a WhatsApp. Ez pedig komoly károkat fog okozni a helyi gazdaságnak. A döntést ugyanakkor az iráni alkotmány értelmében még jóvá kell hagynia az Őrök Tanácsának.
A törvény elfogadása mellett az iráni keményvonalas politikusok lobbiztak és egész Iránban komoly vitát váltott ki. A jogszabály hivatalosan azért készült, hogy biztosítsák az internet felügyeletét és azt nemzetivé tegyék, vagyis megteremtsék a különböző népszerű globális online szolgáltatások helyi alternatíváit. Sokan ugyanakkor attól tartottak, hogy a törvény elfogadása után számos nemzetközi portált fognak a közeljövőben betiltani.
Az ISPA iráni kutatócsoport felmérése alapján a helyiek 70 százaléka használja például rendszeresen a WhatsAppot és csak 5 százalékuk annak iráni alternatíváját, a Sorusch azonnali üzenetküldő programot.
Amennyiben Irán blokádot vezetne be az Instagram vagy a WhatsApp ellen annak ráadásul komoly gazdasági hatásai lehetnek, mivel a koronavírus-járvány kezdete óta nagyon sok üzlet az Instagramon keresztül működik. Az oldalt több mint 50 millió iráni használja. A blokád bevezetésével legalább egymillió ember bevétele kerülhet veszélybe.
A jelen lévő 209 honatya közül 121 szavazta meg azt új jogszabályt, amelyeknek értelmében minden internetező köteles lesz magát regisztrálni a világhálón és az országban betiltják a virtuális magánhálózatokat (VPN). A hosszú távú hatások között lehet az olyan közösségi platformok betiltása, mint az Instagram és a WhatsApp. Ez pedig komoly károkat fog okozni a helyi gazdaságnak. A döntést ugyanakkor az iráni alkotmány értelmében még jóvá kell hagynia az Őrök Tanácsának.
A törvény elfogadása mellett az iráni keményvonalas politikusok lobbiztak és egész Iránban komoly vitát váltott ki. A jogszabály hivatalosan azért készült, hogy biztosítsák az internet felügyeletét és azt nemzetivé tegyék, vagyis megteremtsék a különböző népszerű globális online szolgáltatások helyi alternatíváit. Sokan ugyanakkor attól tartottak, hogy a törvény elfogadása után számos nemzetközi portált fognak a közeljövőben betiltani.
Az ISPA iráni kutatócsoport felmérése alapján a helyiek 70 százaléka használja például rendszeresen a WhatsAppot és csak 5 százalékuk annak iráni alternatíváját, a Sorusch azonnali üzenetküldő programot.
Amennyiben Irán blokádot vezetne be az Instagram vagy a WhatsApp ellen annak ráadásul komoly gazdasági hatásai lehetnek, mivel a koronavírus-járvány kezdete óta nagyon sok üzlet az Instagramon keresztül működik. Az oldalt több mint 50 millió iráni használja. A blokád bevezetésével legalább egymillió ember bevétele kerülhet veszélybe.