Berta Sándor
Mentaillatokkal tesztelnek egy új elektronikus orrot
A fejlesztés akár az új illatkombinációkat is felismeri.
A Karlsruhei Technológiai Egyetem (KIT) kutatócsoportja egy olyan szenzoros illatérzékelő rendszert alkotott meg és tesztelt, amely akár újszerű anyag- és illatkombinációkat is fel tud ismerni. Az elektronikus orr még különböző mentaillatokkal is megbirkózik, ezáltal használható a gyógyszeriparban éppúgy, mint a kozmetikai iparban.
Peter Nick, a Karlsruhei Technológiai Intézet Botanikai Intézetének professzora kijelentette, hogy a szakemberek jelenleg becslések alapján 100 000 különböző olyan biológiai kapcsolatot ismernek, amelyekkel a szomszédos növények kapcsolatba léphetnek egymással vagy más organizmusokat, például rovarokat irányíthatnak. A növényvilág esetében klasszikus példát jelentenek a menta, amelynek különböző fajtái nagyon specifikus illatanyagokkal vannak felvértezve. A most megalkotott új fejlesztés tizenkét szenzorra és kombinált anyagokra épül, s a szakértők a biológiai példát követték. Mindegyik érzékelőben két elektróda van és egy kvarckristály. Ilyen elemeket építenek be a mobiltelefonokba is, mert olcsón biztosítják a mobilfrekvenciák pontosságát.
A kombinált anyagokat a kutatók fejlesztették ki és az új rendszert már hat különböző mentafajtával tesztelték, köztük volt a klasszikus borsmenta, a lómenta és a macskagyökér. A szenzorokat gépi tanulással edzették, így azok képesek voltak az adott illat "ujjlenyomatát" elkészíteni az összegyűjtött adatok alapján. Mindegyik illatpróba után az elektronikus orrot fél órán át szén-dioxiddal "átöblítették", hogy annak érzékelői regenerálódni tudjanak.
Az első teszteredmények azt mutatták, hogy az új megoldás felhasználóbarát, megbízható és olcsó alternatívája a hagyományos eszközöknek, például a tömegspektrométernek. A szenzorok továbbfejlesztésénél elsősorban az lesz a fókuszban, hogy még gyorsabban regenerálódjanak. Emellett a szakemberek arra összpontosítanak, hogy a megalkotott anyagokat és anyagötvözeteket más területeken, például az egészségügyi diagnosztikában is alkalmazni lehessen.
Április közepén derült ki, hogy a Smartnanotubes Technologies nevű startup is egy ilyen rendszert fejleszt, amely szén nanocsövekből álló és organikus fóliákra nyomtatott, Smell-iX16 nevű chipre és mesterséges intelligencia adatbázisra épül. A megoldás a cég reményei szerint hosszú távon érzékenyebb lehet az emberi orrnál.
A Karlsruhei Technológiai Egyetem (KIT) kutatócsoportja egy olyan szenzoros illatérzékelő rendszert alkotott meg és tesztelt, amely akár újszerű anyag- és illatkombinációkat is fel tud ismerni. Az elektronikus orr még különböző mentaillatokkal is megbirkózik, ezáltal használható a gyógyszeriparban éppúgy, mint a kozmetikai iparban.
Peter Nick, a Karlsruhei Technológiai Intézet Botanikai Intézetének professzora kijelentette, hogy a szakemberek jelenleg becslések alapján 100 000 különböző olyan biológiai kapcsolatot ismernek, amelyekkel a szomszédos növények kapcsolatba léphetnek egymással vagy más organizmusokat, például rovarokat irányíthatnak. A növényvilág esetében klasszikus példát jelentenek a menta, amelynek különböző fajtái nagyon specifikus illatanyagokkal vannak felvértezve. A most megalkotott új fejlesztés tizenkét szenzorra és kombinált anyagokra épül, s a szakértők a biológiai példát követték. Mindegyik érzékelőben két elektróda van és egy kvarckristály. Ilyen elemeket építenek be a mobiltelefonokba is, mert olcsón biztosítják a mobilfrekvenciák pontosságát.
A kombinált anyagokat a kutatók fejlesztették ki és az új rendszert már hat különböző mentafajtával tesztelték, köztük volt a klasszikus borsmenta, a lómenta és a macskagyökér. A szenzorokat gépi tanulással edzették, így azok képesek voltak az adott illat "ujjlenyomatát" elkészíteni az összegyűjtött adatok alapján. Mindegyik illatpróba után az elektronikus orrot fél órán át szén-dioxiddal "átöblítették", hogy annak érzékelői regenerálódni tudjanak.
Az első teszteredmények azt mutatták, hogy az új megoldás felhasználóbarát, megbízható és olcsó alternatívája a hagyományos eszközöknek, például a tömegspektrométernek. A szenzorok továbbfejlesztésénél elsősorban az lesz a fókuszban, hogy még gyorsabban regenerálódjanak. Emellett a szakemberek arra összpontosítanak, hogy a megalkotott anyagokat és anyagötvözeteket más területeken, például az egészségügyi diagnosztikában is alkalmazni lehessen.
Április közepén derült ki, hogy a Smartnanotubes Technologies nevű startup is egy ilyen rendszert fejleszt, amely szén nanocsövekből álló és organikus fóliákra nyomtatott, Smell-iX16 nevű chipre és mesterséges intelligencia adatbázisra épül. A megoldás a cég reményei szerint hosszú távon érzékenyebb lehet az emberi orrnál.