[Science News] Napjainkra mobiltelefonok tömkelege került forgalomba az egész világon. Körülbelül 85 millió amerikai állampolgár - a teljes lakosság 30 százaléka - csatlakozott a mobilforradalomhoz, pedig az amerikaiak a többi nemzethez viszonyítva elég lassan szabadulnak meg a jó öreg dróthálózattól.

Már egy évtizeddel ezelőtt, mikor az amerikaiak körében még ritkaságszámba ment a mobiltelefon, a svédek 10 százaléka már vezeték nélküli világban élt - állítja Maria Feychting, a stockholmi Karolinka Institute tagja. Egyértelműen a skandináv országok vezetik a mezőnyt, Norvégiában és Svédországban 50%, Finnországban pedig 60% a mobilhasználók aránya. Dánia sem sokkal marad le a maga 40%-ával. Az emberek közül sokan "mellékhatásokról" számolnak be - nyilatkozta Monica Sandström, a Swedish National Institute for Working Life munkatársa. A múlt héten a Bioelectromagnetics Society elnevezésű konferencián hozta nyilvánosságra cége legutóbbi felmérésének eredményeit, mely során 5000 norvég és 12000 svéd mobilhasználót vizsgáltak és kérdeztek meg.

A norvég alanyok egynegyede különös melegséget érez fülén, vagy füle mögött miközben telefonál. Ami még aggasztóbb: 20 százalékuk gyakori fejfájást és visszatérő fáradtságot érez mobiltelefon-használat közben. A felmérés szerint Svédországban is hasonló a helyzet - állítja Sandström. Azon emberek körében, akik 1 vagy több órán keresztül beszélnek naponta mobiltelefonjukon, 47%-os az olyan tünetek megjelenése, mint a szédülés, koncentrációs zavar, memóriavesztés és érzékszervi fájdalom.

A mobiltelefonok rádiófrekvenciás jelek segítségével kommunikálnak, digitális és analóg változatok is léteznek. Az újabb, digitális készülékek az információt csomagok formájában közlik, míg az analóg eszközöknek folytonos jelre van szükségük, így kb. nyolcszor annyi energiát sugároznak a felhasználó szervezetébe, mint digitális testvéreik. Csakugyan, az analóg készüléket használók körében a tünetek is gyakrabbak illetve erősebben jelentkeztek. Sajnos a sugárzás erősségét nem mérték, ezért valószínűleg több környezeti hatás is befolyásolhatta a vizsgált személyeket, gondoljunk csak például az akkumulátor által leadott hőre.

Alan W. Preece, a Bristol egyetem munkatársa múlt évben tanulmányt készített egy önkénteseken végzett kísérlet alapján, mely során különböző erősségű rádiófrekvenciás környezetben vizsgálták az ember szellemi teljesítményét. "Az emberi memóriára gyakorolt hatásokat kerestem, de nem találtam semmi különöset" - nyilatkozta Preece. "Azomban arra a váratlan felfedezésre jutottam, hogy a résztvevők reakcióideje, igaz csupán átlagosan 15 milliszekundummal, de csökkent!" Ezt más által végzett későbbi kísérletek is alátámasztották. "Legalább azt megtudtuk, hogy a rádióhullámok igenis aktívak biológiailag" - mondja Preece. A következő kísérletekben az agyban kialakuló véráram-változásokra és az agy döntéshozó központjára fordítja figyelmét.

Állatkísérleteket is végeztek mobiltelefon-sugárzással kapcsolatban. W. Ross Adey, a Californiai Egyetem professzora vemhes patkányok agyában észlelt változást az ornithine decarboxylase enzim aktivitásában, mely a polyamin-termelés szabályozásáért felelős. A polyamin jelenléte a stressz kémiai jegye. Érdekes módon az enzimaktivitás 0,16 W/Kg sugárzás esetén a legerősebb. Ross úgy véli, hogy a megnövekedett enzim-aktivitás, mely rákkeltő hatású lehet, megfelelő magyarázat a hosszútávú sugárzásnak kitett patkányokon megfigyelt tumoros megbetegedésekre.

A lehetséges összefüggés a rák kialakulása és a mobiltelefonok használata között óriási vitákra adott okot az elmúlt időben. Eddig túl kevesen használták az új technológiát hosszú távon ahhoz, hogy egyetemes következtetéseket vonjunk le. Az idei nyárra tervez a lyoni International Agency for Research on Cancer egy tizenhárom országot átfogó nemzetközi vizsgálatot az agyi, nyaki és feji rákos megbetegedések kialakulásáról, elsősorban a mobiltelefon-használók körében.