Berta Sándor
A kvantumszámítógépek válnak prioritássá Németországban
Az ország méltó vetélytársává akar válni az USA-nak, 2 milliárd eurót költenek erre.
A gazdasági és a tudományos élet szereplői is nyomást gyakorolnak a német kormányra azért, hogy az országban öt éven belül jelenjenek meg ezek az eszközök. Egy szakértői testület bemutatta a német kancellári hivatalnak azt az ütemtervet, amelyből kiderült, hogy az európai uniós állam miként építhet meg egy kvantumszámítógépet.
A grémiumot Peter Leibinger, a Trumpf nevű cég fejlesztési vezetője és Stefan Filipp professzor, müncheni fizikus irányítja, a tagok között pedig megtalálhatók az olyan óriáscégek, mint a BASF, a Bosch és a Volkswagen munkatársai. Leibinger hangsúlyozta, hogy ha az ipar, a tudomány és az oktatás erős partnerei együttműködnek, akkor a német ipar tíz éven belül vezető lehet ezen a területen és öt esztendőn belül elkészülhet az első német versenyképes és bővíthető kvantumszámítógép.
A német nagykoalíció a konjunktúraprogramjában a kvantumtechnológia támogatására 2 milliárd eurót különített el. A McKinsey az aktuális tanulmányában ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Németország ezzel a csomaggal lazán lépést tarthat az olyan vetélytársaival, mint az Amerikai Egyesült Államok. A kérdés, ahogy ilyenkor lenni szokott, inkább az, hogy az összeget mennyire sikerül hatékonyan felhasználni.
Jelenleg a területen az USA azért piacvezető, mert olyan óriáscégek is foglalkoznak a fejlesztésekkel, mint a Google és az IBM. Ezzel szemben Németországban a szoftveres oldal, például a kapcsolódó algoritmusok fejlesztése volt eddig a középpontban. Az ágazatban a startupok területén is az USA és Kanada vezet. Európa ettől függetlenül jó pozícióban van, de szükség lenne az összefogásra és egy közös vízióra, csak így lehetne ugyanis a szükséges szoftver- és hardverszakértelmet egyesíteni. Ebben a folyamatban főszerepet kell szánni az Atos francia IT-konszernnek, amely egyike a terület vezető európai képviselőinek.
A gazdasági és a tudományos élet szereplői is nyomást gyakorolnak a német kormányra azért, hogy az országban öt éven belül jelenjenek meg ezek az eszközök. Egy szakértői testület bemutatta a német kancellári hivatalnak azt az ütemtervet, amelyből kiderült, hogy az európai uniós állam miként építhet meg egy kvantumszámítógépet.
A grémiumot Peter Leibinger, a Trumpf nevű cég fejlesztési vezetője és Stefan Filipp professzor, müncheni fizikus irányítja, a tagok között pedig megtalálhatók az olyan óriáscégek, mint a BASF, a Bosch és a Volkswagen munkatársai. Leibinger hangsúlyozta, hogy ha az ipar, a tudomány és az oktatás erős partnerei együttműködnek, akkor a német ipar tíz éven belül vezető lehet ezen a területen és öt esztendőn belül elkészülhet az első német versenyképes és bővíthető kvantumszámítógép.
A német nagykoalíció a konjunktúraprogramjában a kvantumtechnológia támogatására 2 milliárd eurót különített el. A McKinsey az aktuális tanulmányában ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Németország ezzel a csomaggal lazán lépést tarthat az olyan vetélytársaival, mint az Amerikai Egyesült Államok. A kérdés, ahogy ilyenkor lenni szokott, inkább az, hogy az összeget mennyire sikerül hatékonyan felhasználni.
Jelenleg a területen az USA azért piacvezető, mert olyan óriáscégek is foglalkoznak a fejlesztésekkel, mint a Google és az IBM. Ezzel szemben Németországban a szoftveres oldal, például a kapcsolódó algoritmusok fejlesztése volt eddig a középpontban. Az ágazatban a startupok területén is az USA és Kanada vezet. Európa ettől függetlenül jó pozícióban van, de szükség lenne az összefogásra és egy közös vízióra, csak így lehetne ugyanis a szükséges szoftver- és hardverszakértelmet egyesíteni. Ebben a folyamatban főszerepet kell szánni az Atos francia IT-konszernnek, amely egyike a terület vezető európai képviselőinek.