Berta Sándor
A robotgyártók a koronavírus-helyzet nyertesei
Kína a világ legnagyobb robotpiaca, az ázsiai állam komoly összegekkel támogatja a gyártókat. Az ágazatnak a koronavírus-járvány komoly esélyt jelenthet.
Aki a pekingi Gehua New Century szállodában belép egy liftbe, annak fel kell készülnie arra, hogy egy önállóan közlekedő robot szállhat be valamelyik emeleten. A gépet nagy méretű kijelzővel, s egy ételek, italok és más dolgok szállítására alkalmas tetővel látták el. A robot elejére egy frakk van felfestve, amelyen angolul az áll, hogy: "Szeretem a sört." A gép bejárja a 350 szobás komplexum minden emeletét, vár a liftekre és kikerüli az akadályokat. Jiang Jintao, a hotel marketingmenedzsere elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan nem akartak kapcsolatba kerülni a személyzettel. Az üzemeltető szállodalánc már a tulajdonában lévő több mint 100 hotel 80 százalékában alkalmaz ilyen automatikus segítőket.
Hao Yucheng, a kínai robotipari szövetség főtitkára kifejtette, hogy a járvány miatt számos folyamatban lévő kiszállítást megszakítottak és sok rendelést visszamondtak. De a szállító- és a fertőtlenítési célokat szolgáló robotokra komoly kereslet van. A szakértők azzal számolnak, hogy a krízishelyzet miatti problémák megoldása az ágazatnak hosszú távon komoly lendületet adhat.
Taylor Lam, a Deloitte partnere és technológiai szakértője úgy vélte, hogy a koronavírus-járvány tudatosítani fogja néhány emberben az automatizálás jelentőségét. Susanne Bieller, a Nemzetközi Robotika-ipari Szövetség (IFR) főtitkára pedig hozzátette, hogy a vállalatok a járvány miatt sokkal erősebben fókuszálnak majd az automatizálásra, hogy a jövőbeli krízisek esetében felkészültebbek legyenek. 2020 végétől várhatóan ismét nőni fognak a megrendelések és 2021-ben, illetve 2022-ben erős növekedéssel számolnak.
Yang Zi, a Yunji nevű startup technológiai és stratégiai együttműködésért felelős alelnöke azt nyilatkozta, hogy az általuk készített és forgalmazott robotok már több mint 1500 kínai szállodában üzemelnek. A vállalkozás kifejlesztett egy fertőtlenítési célokra szánt modellt is. A menedzser megjegyezte, hogy már korábban is voltak ilyenek, de azoknak nem volt piacuk. Ez a koronavírus-járvány óta megváltozott és már 20 további megrendelést kaptak.
Peking a robotikát már 2015-ben kulcsiparnak minősítette a Made in China 2025 stratégiájában. Az ágazatba komoly összegű támogatások ömlöttek, a társaságok adó- és más kedvezményeket kaptak. Ennek köszönhetően a kínai gyártók piaci részesedése jelentős mértékben nőtt. 2018-ban a kínai vállalkozásokhoz kötődött a helyben felszerelt gépek 27 százaléka, míg ez az arány 2025-re várhatóan eléri majd a 70 százalékot. Kína 2013 óta a világ legnagyobb ipari robot piaca. Az összes ipari robot egyharmadát az ázsiai államban adták el és 10 000 munkásra 140 gép jut. Németországban ez a szám 338, míg Szingapúrban 831.
Hao Yucheng arra számít, hogy a koronavírus-járvány miatt átgondolják majd a tevékenységüket a kínai üzemek és a krízis ébresztő volt a gazdaság számára azért, hogy fel kell gyorsítania a technológiafejlesztéseit. A hagyományos gyártási módszerek tovább nem tarthatók fenn.
Egyes szakértők, például Dai Zhendong, a Nankingi Egyetem robotikaprofesszora bírálták a kínai gyakorlatot, mondván a támogatások akadályozzák a versenyt és életben tartják a gyengébb piaci szereplőket. Az egyes területektől függően a kínai gyártók alaposan le vannak maradva a nemzetközi vetélytársaik mögött. A gasztronómiai és szórakoztató gépek esetében például a kínai modelleket alaposan megelőzik a japán fejlesztések, míg az autógyártásban a német berendezések vannak előttük. A kínai gyártók viszont a drónok és a mobilrobotok területén versenyképesek.
Lam szerint a kínai kormány rendkívül sok pénzt fektet be a digitális infrastruktúrába, a mesterséges intelligenciába, az 5G-hálózatokba, a beágyazott számítógépekbe és a félvezetőkbe. Ez pedig ugrásszerűen növelni fogja a növekedést és a robotok iránti keresletet. Nem csupán a szállodai folyósokon, hanem az utcákon és a gyárakban is.
Aki a pekingi Gehua New Century szállodában belép egy liftbe, annak fel kell készülnie arra, hogy egy önállóan közlekedő robot szállhat be valamelyik emeleten. A gépet nagy méretű kijelzővel, s egy ételek, italok és más dolgok szállítására alkalmas tetővel látták el. A robot elejére egy frakk van felfestve, amelyen angolul az áll, hogy: "Szeretem a sört." A gép bejárja a 350 szobás komplexum minden emeletét, vár a liftekre és kikerüli az akadályokat. Jiang Jintao, a hotel marketingmenedzsere elmondta, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan nem akartak kapcsolatba kerülni a személyzettel. Az üzemeltető szállodalánc már a tulajdonában lévő több mint 100 hotel 80 százalékában alkalmaz ilyen automatikus segítőket.
Hao Yucheng, a kínai robotipari szövetség főtitkára kifejtette, hogy a járvány miatt számos folyamatban lévő kiszállítást megszakítottak és sok rendelést visszamondtak. De a szállító- és a fertőtlenítési célokat szolgáló robotokra komoly kereslet van. A szakértők azzal számolnak, hogy a krízishelyzet miatti problémák megoldása az ágazatnak hosszú távon komoly lendületet adhat.
Taylor Lam, a Deloitte partnere és technológiai szakértője úgy vélte, hogy a koronavírus-járvány tudatosítani fogja néhány emberben az automatizálás jelentőségét. Susanne Bieller, a Nemzetközi Robotika-ipari Szövetség (IFR) főtitkára pedig hozzátette, hogy a vállalatok a járvány miatt sokkal erősebben fókuszálnak majd az automatizálásra, hogy a jövőbeli krízisek esetében felkészültebbek legyenek. 2020 végétől várhatóan ismét nőni fognak a megrendelések és 2021-ben, illetve 2022-ben erős növekedéssel számolnak.
Yang Zi, a Yunji nevű startup technológiai és stratégiai együttműködésért felelős alelnöke azt nyilatkozta, hogy az általuk készített és forgalmazott robotok már több mint 1500 kínai szállodában üzemelnek. A vállalkozás kifejlesztett egy fertőtlenítési célokra szánt modellt is. A menedzser megjegyezte, hogy már korábban is voltak ilyenek, de azoknak nem volt piacuk. Ez a koronavírus-járvány óta megváltozott és már 20 további megrendelést kaptak.
Peking a robotikát már 2015-ben kulcsiparnak minősítette a Made in China 2025 stratégiájában. Az ágazatba komoly összegű támogatások ömlöttek, a társaságok adó- és más kedvezményeket kaptak. Ennek köszönhetően a kínai gyártók piaci részesedése jelentős mértékben nőtt. 2018-ban a kínai vállalkozásokhoz kötődött a helyben felszerelt gépek 27 százaléka, míg ez az arány 2025-re várhatóan eléri majd a 70 százalékot. Kína 2013 óta a világ legnagyobb ipari robot piaca. Az összes ipari robot egyharmadát az ázsiai államban adták el és 10 000 munkásra 140 gép jut. Németországban ez a szám 338, míg Szingapúrban 831.
Hao Yucheng arra számít, hogy a koronavírus-járvány miatt átgondolják majd a tevékenységüket a kínai üzemek és a krízis ébresztő volt a gazdaság számára azért, hogy fel kell gyorsítania a technológiafejlesztéseit. A hagyományos gyártási módszerek tovább nem tarthatók fenn.
Egyes szakértők, például Dai Zhendong, a Nankingi Egyetem robotikaprofesszora bírálták a kínai gyakorlatot, mondván a támogatások akadályozzák a versenyt és életben tartják a gyengébb piaci szereplőket. Az egyes területektől függően a kínai gyártók alaposan le vannak maradva a nemzetközi vetélytársaik mögött. A gasztronómiai és szórakoztató gépek esetében például a kínai modelleket alaposan megelőzik a japán fejlesztések, míg az autógyártásban a német berendezések vannak előttük. A kínai gyártók viszont a drónok és a mobilrobotok területén versenyképesek.
Lam szerint a kínai kormány rendkívül sok pénzt fektet be a digitális infrastruktúrába, a mesterséges intelligenciába, az 5G-hálózatokba, a beágyazott számítógépekbe és a félvezetőkbe. Ez pedig ugrásszerűen növelni fogja a növekedést és a robotok iránti keresletet. Nem csupán a szállodai folyósokon, hanem az utcákon és a gyárakban is.