Facebook - magyar tagja is van a legfelsőbb testületüknek

Kiderült, hogy kik az első tagjai a független bizottságnak.

Sir Nick Clegg korábbi brit miniszterelnök-helyettes, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője tavaly nyáron beszélt arról, hogy a közeljövőben létrehoznak egy új testületet, amelynek 40 tagja lesz a világ minden tájáról. A tagokat három évre választják legfeljebb 3 alkalommal, és minden olyan kérdést meg fognak vitatni, amely a Facebook-használók részéről felmerül.

Az Oversight Board nevű grémium gyakorlatilag egy etikai tanács, egy alkotmánybíróság és egy parlamenti bizottság ötvözeteként működik majd. A meghozott határozatok kötelező érvényűek lesznek, még akkor is, ha azzal Mark Zuckerberg vagy a Facebook nem ért egyet. A munkájukért anyagi juttatást fognak kapni egy vagyonkezelő alaptól, azaz függetlenek lesznek a cégtől. Februárban Brent Harris, a Facebook kormányzati és globális ügyekért felelős igazgatója a blogbejegyzésében azt írta, hogy a testület a tervezettnél később kezdi meg a működését és kevesebb jogkörrel rendelkezik majd.

Most ismertté vált a testület első húsz tagjának a neve. A kiválasztott emberi jogi szakemberek, politikusok, újságírók, tudósok és aktivisták között vannak Helle Thorning-Schmidt korábbi dán miniszterelnök; Tavakkul Karmán jemeni újságíró, politikus és emberi jogi aktivista, aki 2011-ben megosztva megkapta a Nobel-békedíjat; Alan Rusbridger, a The Guardian egykori főszerkesztője; valamint Sajó András magyar jogtudós, az MTA tagja, aki 1991 és 1992 között a Közép-európai Egyetem Jogi Karának alapító dékánja volt, majd 2008-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bírájává, 2015-ben pedig elnökhelyettesévé választották. Az ő feladatuk lesz többek között a gyűlöletbeszéd, a diszkrimináció és az álhírek elleni harc.

A Facebook azt írta, hogy az elmúlt években a társadalom számára egyre sürgetőbbé vált azoknak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen tartalmak maradjanak a portálon, melyeket távolítsák el és ezekről a dolgokról ki döntsön. A most létrehozott testület gyakorlatilag a közösségi oldal legfelsőbb bíróságaként fog működni és a tagok létszámát a jövőben fokozatosan 20-ról 40-re növelik.

Michael McConnell, a grémium egyik társvezetője, korábbi amerikai szövetségi bíró leszögezte, hogy nem lesznek internetrendőrség, a csoport döntéseit sokkal inkább jövőbeli irányelveknek kell majd tekinteni. A szakember hozzátette, hogy eleinte törölt bejegyzésekkel kapcsolatos panaszokkal fognak foglalkozni és három fő dologra összpontosítanak. Elsősorban olyan esetekre, amelyek sok felhasználót érintenek, továbbá olyanokra, amelyek nagy jelentőségűek a nyilvános viták számára, végül olyanokra, amelyek fontos kérdéseket vetnek fel a platform szabályaival kapcsolatban.

McConnell mellett további három társvezetője is lesz a testületnek: Helle Thorning-Schmidt, Catalina Botero-Marino és Jamal Greene.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • bandeeeeee #11
    A Facebook cenzúrabírósága létrehozásának sajátos fénytörést ad, hogy idén novemberben elnököt választ az Egyesült Államok. Az újraválasztásra készülő Donald Trump 2016-os győzelmében egyesek szerint kulcsszerepet játszott a legnagyobb közösségi oldal. Mindez a demokraták körében számos kritikát és támadást váltott ki, a Facebook egyik legnagyobb kritikusa sokáig nem más volt, mint Soros György. A milliárdos is a közösségi oldalt tette felelőssé az általa komoly összegekkel támogatott Hillary Clinton vereségéért.

    Soros és a Facebook viszonya régóta rossz.
    Bizton állíthatjuk tehát, hogy Soros tökéletesen tisztában van a közösségi média jelentőségével. Egy vele szemben feltűnően elfogult 2019 januári Buzzfeed-írás például arról számolt be, hogy a milliárdos manhattani irodájában 2017 óta a nap minden percében egy külön képernyő mutatja, hogyan alakulnak a spekuláns nevéhez kapcsolódó érzelmek a közösségi médiában. Soros heti több tízezer említéssel tűnik fel, amelyek szinte mind negatívak.

    Érthető tehát, hogy a tőzsdeguru és a Facebook viszonya sokáig rossz volt. 2018 novemberében például az derült ki, hogy a közösségi médiacég egy ellenfélkutató csapatot is alkalmazott Soros piszkos ügyeinek feltárására. Nem meglepő, hogy a magyar származású amerikai milliárdos idén január 31-én a New York Times által közzétett írásában még úgy fogalmazott, hogy „Mark Zuckerberg és a Facebook újra fogja választatni Trumpot, mert jó az üzletnek”. Soros azzal vádolta meg Zuckerberget, hogy „informális kölcsönös segítségnyújtási műveletet” hajtanak végre, és világossá tette, hogy Zuckerberg nem kontrollálhatja tovább a közösségi médiaportált. „Ezért így vagy úgy, de nem szabad hagyni, hogy ők vezessék a Facebookot” – foglalta össze írása lényegét Soros.


    Soros már régóta fente a fogát a Facebookra, most egy megkerülő csellel bevette Mark Zuckerberg birodalmát.


    A moderálást kiszervezték már, most jön a cenzúrabíróság
    Ma már távolinak látszik ez a nyilatkozat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Soros-hálózat tagjai foglalták el a különböző országok választásai szempontjából is döntő jelentőségű cenzori pozíciókat a Facebooknál. Ezt a feladatot már több éve az RTL Klubot is tulajdonló, korábban a Népszabadságot is kiadó baloldali szellemiségű német médiaóriás, a Bertelsmann leányvállalata, az Arvato végzi. Soros már januári cikkében is azt hangoztatta, hogy a legnagyobb közösségi médium valójában egy kiadó, éppen ezért vizsgálni kellene az ott megjelenő politikai hirdetések igazságtartalmát és tényszerűségét. A közösségi médiaoldal most 130 millió dollárt és teljes függetlenséget, azaz cenzúrakérdésekben az utolsó szó jogát biztosította a Soroshoz közel álló tagokkal telepakolt cenzúrabíróságnak.

    Trumppal szemben máris változott a viszony
    Nem ez az első jel, ami arra utal, hogy Trump újraválasztása ellen kezdett dolgozni a portál. Nem sokkal a nagy visszhangot kiváltó Soros-támadás után, 2020 márciusában érkezett a hír, hogy Trump kampánycsapatának egy hirdetését megtévesztőnek találta, és ezért cenzúrázta a portál. A döntésben fontos szerepe volt a Leadership Conference on Civil and Human Rights (LCCHR) nevű NGO-nak, amelyet súlyos összegekkel támogatott Soros György.

    Csupa liberális tag, ez maga a technofasizmus
    Közben ébredezni látszik az amerikai konzervatív oldal is, és a Media Research Center vezetésével 60 szervezetük és kiadójuk tiltakozik a Facebook új cenzúrabíróságával szemben. Nyilatkozatukban úgy fogalmaznak, hogy „korábban figyelmeztettünk, hogy a felügyelet túl nemzetközi lesz, és nem lesz képes, illetve nem lesz kész arra, hogy az Egyesült Államok első alkotmánykiegészítésében szereplő, a szólásszabadsággal kapcsolatos eszméket felvállalja. Ehhez képest felkaroltak egy nemzetközi konstrukciót, amellyel kiszolgálják a szélsőbaloldalt, és amely valószínű, hogy még rosszabbá teszi a Facebook egyébként is megszorító jellegű tartalompolitikáját.” Levelükben azt is világossá tették, hogy „sajnos, Sorosnak nagyobb befolyása van a tagokra, mint a teljes amerikai jobboldalnak, akiket csak egy tradicionális konzervatív és egy libertariánus képvisel”. A konzervatív szervezetek új 20 fős csapat delegálására, illetve lehetőleg a cenzúrabíróság megszüntetésére hívták fel a Facebookot. Más kritikák is érkeztek az elmúlt napokban. Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a roppantul sikeres korai technológiai befektetéseiről ismert Jeffrey Wernick a „technofasizmus” egyik formájáként írta le a Facebook új felügyeleti testületét.

    Több milliárd befolyásolása a tét.
    Mindenesetre, ha valamiféle megállapodás született Zuckerberg és Soros között, az duplán rossz hír a konzervatívoknak. Ugyanis a Wall Street Journal 2020 április végi tényfeltáró írása szerint a Facebook alapítója mostanában újra egyre erősebb személyes hatalomra tett szert a közösségi médiumot működtető szervezet, illetve a csatolt, szintén milliárdos nagyságrendű felhasználót elérő médiumok (Instagram, WhatsApp) felett. Nyilván, a cenzúra kérdését kivéve, ahol annak kiszervezését követően az új cenzúrabíróság, azaz jórészt Soros György bizalmasai gyakorolnak majd minden hatalmat.
    Utoljára szerkesztette: bandeeeeee, 2020.05.13. 16:55:18
  • Sydra #10
    1. A "liberalis" az szocialistat meg kultur marxistat jelent, aki a szabadsag harcosanak alcazza magat.
    2. A liberalis meg olyan embert takar, aki ellenzi az eroszakot, a tulzott allami kontrollt, a magas adokat, az allami egeszsegugyet, allami nyugdijat, allami segelyeket, allami gazdasagi programokat es megengedi, hogy pl nyilvanosan tagadd a holokausztot ha te attol erzed jol magad.
    A magukat liberalisnak tartok 95%-a az elso csoportba tartozik.
    Utoljára szerkesztette: Sydra, 2020.05.08. 17:20:55
  • duke #9
    A legnagyobb problema tovabbra is az, hogy a sok idiota hasznalja ezt a faszsagot, ezzel segitve a vilagcenzurat, a vilagkormany letrehozasat.
    Utoljára szerkesztette: duke, 2020.05.08. 16:05:15
  • peterx #8
    Szóval aki nem szereti pl. a multikultit, a korlátlan bevándorlást, a melegfelvonulást, vagy a gender elméletet akkor nyugodtan hangot adhat a véleményének Facebook-on nagy közönség előtt mindenfajta szankció nélkül? igazi(!) liberális módra nem lesznek elnyomva/törölve/kitiltva ezek a vélemények, mert szólásszabadság van, ugye? :) (mellesleg engem ez egyáltalán nem érint sose posztolok kommentelek FB-n meg sehol máshol se szinte.. viszont teljes mértékben egyetértek azokkal akiket zavar, hogy FB valahogy nem annyira "liberális" mint amilyennek hazudja magát :)
    Utoljára szerkesztette: peterx, 2020.05.08. 15:55:16
  • Sequoyah #7
    Nem is az a lenyeg hogy milyen iteletet hoznak, hanem hogy a donteseket ezentul indokolni is kell.

    Az hogy eddig indok nelkul torolgettek, annak az a vege hogy a jobbosok a balos propagandat szidjak, a balosok meg a jobbos propagandat. Itt is 6bol 4 hozzaszolas ilyen, mindenfele ertelem nelkul...
    Ha van egy testulet aki szamba veszi az erveket, es egy indokokkal alatamasztott dontest hoz, az mar akkor is elindit egy konstruktiv vitat, ha amugy nem tetszik az itelet. Ennek a testuletnek ugy van ertelme, ha ez a megoldas kezdete, es nem a vege.
  • Sequoyah #6
    Ugy erted hogy minden olyan tartalom engedelyezett ami nem serti masok jogait, de egyebkent mindenki azt posztol amit akar? Igen, en is remelem hogy liberalis marad.
  • peterx #5
    Igen, ez olyan eset mintha én választanám meg a főnököm ki szimpatikus ki nem.. (egy olyan munkahelyen ami amúgy nagyon tetszik és nem akarnék lelépni csak egy főni miatt..)
  • Atisz #4
    Ja, egy CEUs Soros talpas :D
  • Cat #3
    A Facebooknak tökéletesen mindegy milyen ítéleteket hoznak. Ez csak a testület arra jó, hogy amikor Zuckerberget legközelebb elszámoltatják valamiért a szenátusban, rájuk tud mutatni, hogy "azért lett ez és ez törölve/vagy nem törölve, mert ők így döntöttek".

    Ezt a testületet nem a Facebooknak, hanem a politikusoknak kellett volna létrehozniuk. Csak töketlenek ahhoz, hogy bevállalják a döntések következményeit, mert egy határozott vélemény mindenképpen valamilyen érdeket sért.
  • peterx #2
    Na vajon hány jobboldali és/vagy konzervatív lesz köztük....
    Utoljára szerkesztette: peterx, 2020.05.08. 11:02:40