Berta Sándor
Facebook - magyar tagja is van a legfelsőbb testületüknek
Kiderült, hogy kik az első tagjai a független bizottságnak.
Sir Nick Clegg korábbi brit miniszterelnök-helyettes, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője tavaly nyáron beszélt arról, hogy a közeljövőben létrehoznak egy új testületet, amelynek 40 tagja lesz a világ minden tájáról. A tagokat három évre választják legfeljebb 3 alkalommal, és minden olyan kérdést meg fognak vitatni, amely a Facebook-használók részéről felmerül.
Az Oversight Board nevű grémium gyakorlatilag egy etikai tanács, egy alkotmánybíróság és egy parlamenti bizottság ötvözeteként működik majd. A meghozott határozatok kötelező érvényűek lesznek, még akkor is, ha azzal Mark Zuckerberg vagy a Facebook nem ért egyet. A munkájukért anyagi juttatást fognak kapni egy vagyonkezelő alaptól, azaz függetlenek lesznek a cégtől. Februárban Brent Harris, a Facebook kormányzati és globális ügyekért felelős igazgatója a blogbejegyzésében azt írta, hogy a testület a tervezettnél később kezdi meg a működését és kevesebb jogkörrel rendelkezik majd.
Most ismertté vált a testület első húsz tagjának a neve. A kiválasztott emberi jogi szakemberek, politikusok, újságírók, tudósok és aktivisták között vannak Helle Thorning-Schmidt korábbi dán miniszterelnök; Tavakkul Karmán jemeni újságíró, politikus és emberi jogi aktivista, aki 2011-ben megosztva megkapta a Nobel-békedíjat; Alan Rusbridger, a The Guardian egykori főszerkesztője; valamint Sajó András magyar jogtudós, az MTA tagja, aki 1991 és 1992 között a Közép-európai Egyetem Jogi Karának alapító dékánja volt, majd 2008-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bírájává, 2015-ben pedig elnökhelyettesévé választották. Az ő feladatuk lesz többek között a gyűlöletbeszéd, a diszkrimináció és az álhírek elleni harc.
A Facebook azt írta, hogy az elmúlt években a társadalom számára egyre sürgetőbbé vált azoknak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen tartalmak maradjanak a portálon, melyeket távolítsák el és ezekről a dolgokról ki döntsön. A most létrehozott testület gyakorlatilag a közösségi oldal legfelsőbb bíróságaként fog működni és a tagok létszámát a jövőben fokozatosan 20-ról 40-re növelik.
Michael McConnell, a grémium egyik társvezetője, korábbi amerikai szövetségi bíró leszögezte, hogy nem lesznek internetrendőrség, a csoport döntéseit sokkal inkább jövőbeli irányelveknek kell majd tekinteni. A szakember hozzátette, hogy eleinte törölt bejegyzésekkel kapcsolatos panaszokkal fognak foglalkozni és három fő dologra összpontosítanak. Elsősorban olyan esetekre, amelyek sok felhasználót érintenek, továbbá olyanokra, amelyek nagy jelentőségűek a nyilvános viták számára, végül olyanokra, amelyek fontos kérdéseket vetnek fel a platform szabályaival kapcsolatban.
McConnell mellett további három társvezetője is lesz a testületnek: Helle Thorning-Schmidt, Catalina Botero-Marino és Jamal Greene.
Sir Nick Clegg korábbi brit miniszterelnök-helyettes, a Facebook globális kommunikációs részlegének vezetője tavaly nyáron beszélt arról, hogy a közeljövőben létrehoznak egy új testületet, amelynek 40 tagja lesz a világ minden tájáról. A tagokat három évre választják legfeljebb 3 alkalommal, és minden olyan kérdést meg fognak vitatni, amely a Facebook-használók részéről felmerül.
Az Oversight Board nevű grémium gyakorlatilag egy etikai tanács, egy alkotmánybíróság és egy parlamenti bizottság ötvözeteként működik majd. A meghozott határozatok kötelező érvényűek lesznek, még akkor is, ha azzal Mark Zuckerberg vagy a Facebook nem ért egyet. A munkájukért anyagi juttatást fognak kapni egy vagyonkezelő alaptól, azaz függetlenek lesznek a cégtől. Februárban Brent Harris, a Facebook kormányzati és globális ügyekért felelős igazgatója a blogbejegyzésében azt írta, hogy a testület a tervezettnél később kezdi meg a működését és kevesebb jogkörrel rendelkezik majd.
Most ismertté vált a testület első húsz tagjának a neve. A kiválasztott emberi jogi szakemberek, politikusok, újságírók, tudósok és aktivisták között vannak Helle Thorning-Schmidt korábbi dán miniszterelnök; Tavakkul Karmán jemeni újságíró, politikus és emberi jogi aktivista, aki 2011-ben megosztva megkapta a Nobel-békedíjat; Alan Rusbridger, a The Guardian egykori főszerkesztője; valamint Sajó András magyar jogtudós, az MTA tagja, aki 1991 és 1992 között a Közép-európai Egyetem Jogi Karának alapító dékánja volt, majd 2008-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bírájává, 2015-ben pedig elnökhelyettesévé választották. Az ő feladatuk lesz többek között a gyűlöletbeszéd, a diszkrimináció és az álhírek elleni harc.
A Facebook azt írta, hogy az elmúlt években a társadalom számára egyre sürgetőbbé vált azoknak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen tartalmak maradjanak a portálon, melyeket távolítsák el és ezekről a dolgokról ki döntsön. A most létrehozott testület gyakorlatilag a közösségi oldal legfelsőbb bíróságaként fog működni és a tagok létszámát a jövőben fokozatosan 20-ról 40-re növelik.
Michael McConnell, a grémium egyik társvezetője, korábbi amerikai szövetségi bíró leszögezte, hogy nem lesznek internetrendőrség, a csoport döntéseit sokkal inkább jövőbeli irányelveknek kell majd tekinteni. A szakember hozzátette, hogy eleinte törölt bejegyzésekkel kapcsolatos panaszokkal fognak foglalkozni és három fő dologra összpontosítanak. Elsősorban olyan esetekre, amelyek sok felhasználót érintenek, továbbá olyanokra, amelyek nagy jelentőségűek a nyilvános viták számára, végül olyanokra, amelyek fontos kérdéseket vetnek fel a platform szabályaival kapcsolatban.
McConnell mellett további három társvezetője is lesz a testületnek: Helle Thorning-Schmidt, Catalina Botero-Marino és Jamal Greene.