Berta Sándor
Össztűz alatt az osztrák digitális adó
A különböző szervezetek egyáltalán nem fogadták kitörő örömmel az intézkedést.
Április elején vált ismertté, hogy Ausztria bevezeti a digitális adót, amely 5 százalékos lesz, s az online hirdetésekre és a nagy IT-cégekre (Facebook, Google) fog vonatkozni. A bejelentést ugyanakkor több szakmai egyesület is bírálta. Maximilian Schubert, az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetségének (ISPA) főtitkára például kijelentette, hogy az új szabályozás több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene az internetes gazdaságot igazságosan megadóztatni. Az osztrák különutas politika oda vezet, hogy a felhasználók személyes adatait tömegesen tárolják majd el és a legrosszabb esetben akár kereskedelmi konfliktust is kiprovokálhat az Amerikai Egyesült Államokkal.
A szakember hozzátette, hogy az adóterheket végül nem a nagy társaságok fogják viselni, hanem a helyi vállalkozások és emberek. A Facebook, a Google és a többi IT-óriás ugyanis tovább hárítják majd az ügyfeleikre ezeket a tételeket, illetve azokat beépítik a szolgáltatásaik és a termékeik áraiba.
Az internetes reklámszolgáltatók kötelesek minden szolgáltatás esetében az IP-címeket és tartózkodási hellyel kapcsolatos adatokat 7 éven át eltárolni. Ez a kötelezettség minden belföldi IP-címet érint. Ez a dolog az osztrák igazságügyi minisztérium nemtetszését is kiváltotta. A szaktárca az állásfoglalásában azt írta, hogy kérdéses, hogy pontosan milyen esetek tartoznak az új előírások hatálya alá. Akár már az is elegendő lesz, ha valaki a német nyelvet használja és már ebben az esetben egy belföldi felhasználóból kell kiindulni? Vagy mégsem? Ráadásul az olyan óriáscégek, mint a Facebook és a Google is kötelesek lennének listákat készíteni és azokon 7 évig tárolni, hogy az osztrák internetezők merre jártak a világhálón.
Az epicenter.works nevű alapjogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezet úgy véli, hogy az összes osztrák internetező esetében megvalósul az alapjogok nagy mértékű megsértése és jogszerűtlen beavatkozásról van szó az állam részéről. Christof Tschohl, az epicenter.works vezetője és jogásza azt mondta, hogy a távközlési adattárolás valósul meg a korábbinál nagyobb mértékben. Az Osztrák Adatvédelmi Tanács azt javasolta, hogy az IP-címek tárolása névtelenül történjen meg. Az Osztrák Gazdasági Kamara szintén kritizálta az új rendszert és azt kérte, hogy az adó hatálya alá csak azok a vállalatok tartozzanak, amelyeknek az értéke meghaladja az 50 millió eurót.
Április elején vált ismertté, hogy Ausztria bevezeti a digitális adót, amely 5 százalékos lesz, s az online hirdetésekre és a nagy IT-cégekre (Facebook, Google) fog vonatkozni. A bejelentést ugyanakkor több szakmai egyesület is bírálta. Maximilian Schubert, az Osztrák Internetszolgáltatók Szövetségének (ISPA) főtitkára például kijelentette, hogy az új szabályozás több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene az internetes gazdaságot igazságosan megadóztatni. Az osztrák különutas politika oda vezet, hogy a felhasználók személyes adatait tömegesen tárolják majd el és a legrosszabb esetben akár kereskedelmi konfliktust is kiprovokálhat az Amerikai Egyesült Államokkal.
A szakember hozzátette, hogy az adóterheket végül nem a nagy társaságok fogják viselni, hanem a helyi vállalkozások és emberek. A Facebook, a Google és a többi IT-óriás ugyanis tovább hárítják majd az ügyfeleikre ezeket a tételeket, illetve azokat beépítik a szolgáltatásaik és a termékeik áraiba.
Az internetes reklámszolgáltatók kötelesek minden szolgáltatás esetében az IP-címeket és tartózkodási hellyel kapcsolatos adatokat 7 éven át eltárolni. Ez a kötelezettség minden belföldi IP-címet érint. Ez a dolog az osztrák igazságügyi minisztérium nemtetszését is kiváltotta. A szaktárca az állásfoglalásában azt írta, hogy kérdéses, hogy pontosan milyen esetek tartoznak az új előírások hatálya alá. Akár már az is elegendő lesz, ha valaki a német nyelvet használja és már ebben az esetben egy belföldi felhasználóból kell kiindulni? Vagy mégsem? Ráadásul az olyan óriáscégek, mint a Facebook és a Google is kötelesek lennének listákat készíteni és azokon 7 évig tárolni, hogy az osztrák internetezők merre jártak a világhálón.
Az epicenter.works nevű alapjogokkal foglalkozó nem kormányzati szervezet úgy véli, hogy az összes osztrák internetező esetében megvalósul az alapjogok nagy mértékű megsértése és jogszerűtlen beavatkozásról van szó az állam részéről. Christof Tschohl, az epicenter.works vezetője és jogásza azt mondta, hogy a távközlési adattárolás valósul meg a korábbinál nagyobb mértékben. Az Osztrák Adatvédelmi Tanács azt javasolta, hogy az IP-címek tárolása névtelenül történjen meg. Az Osztrák Gazdasági Kamara szintén kritizálta az új rendszert és azt kérte, hogy az adó hatálya alá csak azok a vállalatok tartozzanak, amelyeknek az értéke meghaladja az 50 millió eurót.