A fejlesztési pénzek harmada olyan dolgokra megy el, amit már kitaláltak, de fontos adatok nincsenek meg hozzá. Újfajta rendezéssel válhat hatékonyabbá az amerikai űrhajózási hivatal munkája.

David Meza, az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) munkatársa egy olyan rendszert fejleszt, amely a projektekkel kapcsolatos összes dokumentumot úgy dolgozza fel, hogy a kutatók és a mérnökök egyszerűen megtalálhassák azokat az információkat, amelyek az aktuális megbízásaikhoz fontosak.

"A feladatom az, hogy nagy adatmennyiségeket vizsgáljak át és segítsek abban, hogy a szakértők jó válaszokat kapjanak a kérdéseikre. Alapvetően projektekkel kapcsolatos anyagokat nézek át. A NASA az elmúlt több mint 60 év során rengeteg dokumentumot gyűjtött össze. Néha nagyon fáradságos valamit megtalálni ebben az adathalmazban. Ezt szeretném egyszerűbbé tenni. A rendszer egy részéhez szemantikus keresést használunk, de emellett beszédfelismerést és különböző algoritmusokat is alkalmazunk. Ezenkívül foglalkozunk mesterséges intelligenciával, hogy a jövőben a fontos információk összefoglaló anyagát lehessen szállítani a szakembereknek, ne pedig dokumentumok gyűjteményét."


"A rendszer már segített az Orion szonda egyik problémájának a megoldásában, amikor fontos adatokat sikerült találni az Apolló-missziók feljegyzései között. Azt hiszem, hogy ez volt az a kulcspillanat, amikor a döntéshozók látták, hogy az információkat gyorsabban és egyszerűbben átkutathatóvá kell tennünk. Más szervezetekhez hasonlóan a NASA is küzd többek között a duplikált és a különböző helyeken tárolt fájlok problémájával. A kutatási és fejlesztési pénzek akár 30 százaléka is olyan dolgokra megy el, amit egyszer már megvalósítottunk és ennek az az oka, hogy az azokkal kapcsolatos fontos adatokat nem találjuk meg. Amennyiben ennek az összegnek egy részét meg tudjuk takarítani, akkor ebből mindannyian profitálhatunk" - fejtette ki a szakember.

David Meza elmondta, hogy amikor megpróbált megfelelőket módszereket találni az információk tárolására és összekapcsolására akkor gyorsan eljutott a hálózatelemezésig, azaz a Facebook és a többi közösségi hálózat jelentett számára inspirációt. Ez volt az egyik lehetőség a számos különböző fájl összekötésére és az összefüggések vizuális megjelenítésére. Ezáltal láthatóvá vált, hogy a mérnökök és a tudósok adatai hogyan függenek össze egymással. Hosszú távon a jövőt azonban a beszédvezérlés jelentheti. Ilyen megoldásokon is dolgoznak, de ezek megvalósítása még időbe fog telni. Kiindulópontnak Alexa és Siri működésének alapötletét tartják. David Meza úgy véli, hogy az emberek egyre gyakrabban beszélgetnek majd a különböző rendszerekkel, mert ez lesz a legegyszerűbb kommunikációs mód. Ehhez persze az kell, hogy a gépek megértsék a felhasználókat és ezek a fejlesztések sok évig tartanak majd.


"Hiszek az információk megosztásában és nagy rajongója vagyok a nyílt forráskódú technológiának. De vannak olyan esetek is, amikor bizonyos adatokat előnyben kell részesíteni azért, hogy biztosítani lehessen a versenyelőnyt. Én megpróbálok mindent megosztani amin dolgoztam, és úgy vélem, hogy az embereknek is lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a tudást felhasználhassák a saját kereskedelmi céljaikra. Amennyiben pedig ebből valamit visszaadnak, abból mindannyian profitálunk."

"A NASA azt az alapelvet követi, hogy osszuk meg azt, amink van. A másik célja pedig az, hogy az emberiség javát szolgálja. Természetesen nem hozhatjuk nyilvánosságra, hogy miként lehet rakétákat építeni, de minden olyan fájlt és adatot megpróbálunk nyilvánosságra hozni, amiből az emberiség profitálhat. Ennek az elvnek az alapján már eddig is számos termék jött létre. A valódi feladatunk a Holdhoz való visszatérés és a Mars-utazás. A magán-űrrepülési cégek foglalkoznak azokkal a dolgokkal, amelyekhez jobban értenek, például, hogy feljuttassák a különböző rakományokat a Nemzetközi Űrállomásra, mi pedig készülhetünk a küldetésünk új szakaszára."

" Az, hogy a partnereink hogyan fejlesztik tovább a technológiát, már az ő dolguk. Mi segítünk nekik és megmutatjuk nekik, hogy mit tudunk és mire van szükségünk. A technológiák nagy részét ők fejlesztik ki. Mi csak egy kis részt adunk hozzá és ők a saját pénzüket fektetik be. Minél többen beszélnek az űrutazásról, annál nagyobb figyelmet kap a téma és ez izgalmasabbá teszi a dolgot. Az emberek egyszerűen látni és tudni akarják, hogy például mire jut Elon Musk és ez független attól, hogy sikeres lesz-e vagy sem. De a munkájából mi is profitálunk, mert a mi munkánk is nagyobb figyelmet kap" - ecsetelte a NASA munkatársa.

David Meza hangsúlyozta, hogy a NASA egyértelműen a Marsra akar eljutni, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy bolygón hosszabb időt eltölthet-e majd az ember. Vannak űrhajósok, akik akár egy éven át is élnek a Nemzetközi Űrállomáson és azt vizsgálják, hogyan hat ilyen hosszú űrbéli tartózkodás az emberi szervezetre. Emellett a lehető legjobban meg akarják védeni az asztronautákat. Mindezt meg kell érteni azelőtt, hogy azt mondhassuk, hogy hosszú távon is lehet élni az űrben. Megvan az ütemtervük és ahhoz tartják magukat, de első a biztonság. Amennyiben ez a folyamat 15 évig fog tartani, akkor az nagyszerű, de ha még hosszabb időre van szükség, az is teljesen rendben van.

"Amennyiben valamikor a Marshoz repülünk majd, akkor figyelembe kell venni a Földdel való kommunikációban lévő 40 perces késéseket. Ez azt jelenti, hogy az űrhajósoknak helyi szinten bizonyos információkra szükségük van. Ez kihívás elé állít minket, hogy egy olyan rendszert fejlesszünk ki, amely felküldhető az űrbe és gyors válaszokat tud szállítani. Ideális esetben egy ilyen rendszer képes lesz verbálisan megválaszolni a kérdéseket. Azt viszont, hogy megvalósulhat-e a 2001: Űrodüsszeiában szereplő HAL 9000, még nem tudjuk. Megpróbáljuk kitalálni, hogy mi a helyes út" - szögezte le a szakember.