Berta Sándor
Hazugságvizsgálókat tesztel négy magyar határátkelőnél az EU
A programot részben hazánkban próbálják ki.
Amennyiben az Európai Bizottságon múlik, akkor a közeljövőben minden nem európai uniós állampolgár az Európai Unió külső határain egy kamerába nézve fog válaszolni a feltett kérdésekre és egy mesterséges intelligenciával kiegészített hazugságvizsgáló ellenőrzi majd az elmondottak valóságtartalmát. Az iBorderCtrl nevű rendszer egy nemzetközileg kifejlesztett, többszintű határbeléptetési, -ellenőrzési rendszer, mely biometrikus azonosítással vizsgálja az utasok személyazonosságát. A gyakran utazó uniós polgárok vénaszkenneradatai bekerülnek az adatbázisba, így az ő ki- és belépésük az intelligens ellenőrzéssel meggyorsul, ezzel együtt könnyebben kiszűrhetők az adatbázisban nem szereplő határátlépők is. Ettől a hónaptól négy határátkelőhelyen tesztelik Görögországban, Lettországban és Magyarországon. A 6 hónapon át tartó luxemburgi programot 4,5 millió euróval támogatja Brüsszel és a munkában összesen nyolc ország kutatói vesznek részt.
Az új eljárás két szakaszból áll: az első lépésben a beutazni akaró személy feltölti a dokumentumait (útlevél, vízum, digitális fotó, bevételigazolás) az internetre. Ezután megjelenik egy virtuális határőr, aki kék egyenruhát visel és akinek a neme, az etnikuma és a beszéde a beutazni akaró személyéhez igazodik. Ez az avatár minél többet szeretne megtudni arról, hogy az illető milyen dolgokat visz magával az utazása során, továbbá hogy hol és mennyi ideig akar tartózkodni. "Mi van a poggyászában? Ha kinyitnám a táskáját, és megnézném mi van benne, igaz lenne amit mondott?" A kamera mindent rögzít és egy szoftver kielemzi a beutazó minden arcrezdülését. A rendszer ezután besorolja az adott személyt a megfelelő biztonsági kategóriába, s ha igazat mondott, akkor egy QR-kódot kap, amivel átmehet a határon.
Innentől kezdődik a második szakasz. Akit ugyanis a rendszer veszélyesnek minősített azt a határátkelőhelyeken tüzetesebben is átvizsgálják. Ujj- és tenyérlenyomatot vesznek tőle és az arcát rögzítik, mielőtt még egy hatósági személy kikérdezné. Az átvizsgálásban egy mobilszkenner is segít, amely az összegyűjtött biometriai adatokat összehasonlítja az Európai Unió adatbázisában lévő fájlokkal. A rendszer még tesztelés alatt áll, ebben a korai szakaszban még nem akadályozza meg a határátlépést. Olyan problémákat is meg kell még oldani, hogy a felhő alapú architektúra megfelelő hálózati lefedettség nélkül nem működik.
Bár a határvédelem hatékonyságát jelentős mértékben növelhetik az új módszerrel, azért felmerültek komoly aggályok is. A legfontosabb az volt, hogy a hazugságvizsgálót eddig csak 32 személy bevonásával tesztelték és a pontossági aránya csak 76 százalék volt. Maja Pantic szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a résztvevők fele tudatosan félrevezette a rendszert. Fontos azt is figyelembe venni, hogy ha az embereket megkérik arra, hogy ne a valóságot mondják el, akkor teljesen másként viselkednek, mint az, aki valóban hazudik azért, hogy ne kerüljön börtönbe.
Keeley Crockett, a manchesteri Metropolitan Egyetem munkatársa és egyben az iBorderCtrl tanácsadója azt hangsúlyozta, hogy a rendszer a biztonsági kérdésekben egyedül nem tud majd dönteni, csak a határőröket segítheti. A szakember reményei szerint a pontossági arányt nemsokára sikerül 85 százalékra növelni. Ugyanakkor ez - az EU-ba évente beutazó több mint 700 millió személyt figyelembe véve - még mindig hatalmas számú téves diagnózis elkészítését rejti magában. Az is problémát jelenthet, hogy a megoldást kizárólag önkéntesek bevonásával tesztelték és bűnözőkkel vagy megrögzött hazudozókkal nem.
Amennyiben az Európai Bizottságon múlik, akkor a közeljövőben minden nem európai uniós állampolgár az Európai Unió külső határain egy kamerába nézve fog válaszolni a feltett kérdésekre és egy mesterséges intelligenciával kiegészített hazugságvizsgáló ellenőrzi majd az elmondottak valóságtartalmát. Az iBorderCtrl nevű rendszer egy nemzetközileg kifejlesztett, többszintű határbeléptetési, -ellenőrzési rendszer, mely biometrikus azonosítással vizsgálja az utasok személyazonosságát. A gyakran utazó uniós polgárok vénaszkenneradatai bekerülnek az adatbázisba, így az ő ki- és belépésük az intelligens ellenőrzéssel meggyorsul, ezzel együtt könnyebben kiszűrhetők az adatbázisban nem szereplő határátlépők is. Ettől a hónaptól négy határátkelőhelyen tesztelik Görögországban, Lettországban és Magyarországon. A 6 hónapon át tartó luxemburgi programot 4,5 millió euróval támogatja Brüsszel és a munkában összesen nyolc ország kutatói vesznek részt.
Az új eljárás két szakaszból áll: az első lépésben a beutazni akaró személy feltölti a dokumentumait (útlevél, vízum, digitális fotó, bevételigazolás) az internetre. Ezután megjelenik egy virtuális határőr, aki kék egyenruhát visel és akinek a neme, az etnikuma és a beszéde a beutazni akaró személyéhez igazodik. Ez az avatár minél többet szeretne megtudni arról, hogy az illető milyen dolgokat visz magával az utazása során, továbbá hogy hol és mennyi ideig akar tartózkodni. "Mi van a poggyászában? Ha kinyitnám a táskáját, és megnézném mi van benne, igaz lenne amit mondott?" A kamera mindent rögzít és egy szoftver kielemzi a beutazó minden arcrezdülését. A rendszer ezután besorolja az adott személyt a megfelelő biztonsági kategóriába, s ha igazat mondott, akkor egy QR-kódot kap, amivel átmehet a határon.
Innentől kezdődik a második szakasz. Akit ugyanis a rendszer veszélyesnek minősített azt a határátkelőhelyeken tüzetesebben is átvizsgálják. Ujj- és tenyérlenyomatot vesznek tőle és az arcát rögzítik, mielőtt még egy hatósági személy kikérdezné. Az átvizsgálásban egy mobilszkenner is segít, amely az összegyűjtött biometriai adatokat összehasonlítja az Európai Unió adatbázisában lévő fájlokkal. A rendszer még tesztelés alatt áll, ebben a korai szakaszban még nem akadályozza meg a határátlépést. Olyan problémákat is meg kell még oldani, hogy a felhő alapú architektúra megfelelő hálózati lefedettség nélkül nem működik.
Bár a határvédelem hatékonyságát jelentős mértékben növelhetik az új módszerrel, azért felmerültek komoly aggályok is. A legfontosabb az volt, hogy a hazugságvizsgálót eddig csak 32 személy bevonásával tesztelték és a pontossági aránya csak 76 százalék volt. Maja Pantic szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a résztvevők fele tudatosan félrevezette a rendszert. Fontos azt is figyelembe venni, hogy ha az embereket megkérik arra, hogy ne a valóságot mondják el, akkor teljesen másként viselkednek, mint az, aki valóban hazudik azért, hogy ne kerüljön börtönbe.
Keeley Crockett, a manchesteri Metropolitan Egyetem munkatársa és egyben az iBorderCtrl tanácsadója azt hangsúlyozta, hogy a rendszer a biztonsági kérdésekben egyedül nem tud majd dönteni, csak a határőröket segítheti. A szakember reményei szerint a pontossági arányt nemsokára sikerül 85 százalékra növelni. Ugyanakkor ez - az EU-ba évente beutazó több mint 700 millió személyt figyelembe véve - még mindig hatalmas számú téves diagnózis elkészítését rejti magában. Az is problémát jelenthet, hogy a megoldást kizárólag önkéntesek bevonásával tesztelték és bűnözőkkel vagy megrögzött hazudozókkal nem.