Berta Sándor
A mesterséges intelligencia hatása az ipari forradaloméhoz mérhető
Érdekes folyamat, hogy a gépek előretörésével nőni fog a kézműves termékek értéke, és pár éve létrejött szakmák máris megszűnőben vannak. A technológiával kapcsolatos dolgokat leginkább az emberiség ronthatja el, ha nem figyel eléggé.
Toby Walsh 13 éves volt, amikor eladta az első programját, majd nem sokkal később már számítógépes játékot írt és megalapította az Ivory Tower Consultants nevű céget, amely szoftvereket készített az édesapja ügyfeleinek. A vállalkozásban ő volt az egyetlen tanácsadó. Ez nem csoda, hiszen az 1970-es években még csak kevés embernek volt saját számítógépe. Neki ez nem csupán munka volt, hanem így szerezte meg a szükséges pénzt a nyári szünidőben a nyaralásaira. Később a Cambridge-i Egyetemen tanult fizikát és matematikát, napjainkban pedig az AAAI nevű amerikai kutatási szervezet egyik vezetője és az Új-Dél-Walesi Egyetemen tanít informatikát. A mesterséges intelligencia egyik vezető szakértőjének számít, új könyvében arról ír, az hogyan változtatja meg az életünket. (Címe It's Alive - How Artificial Intelligence Will Change Our Life.)
Walsh szerint hosszú távon a mesterséges intelligencia fejlődése pozitív hatással lesz mindenre, éppen ezért nem szabad félni attól és senkinek sem kell pánikot terjesztenie. A technológiában rejlő potenciál hatalmas, de ennek ellenére nem kell attól tartani, hogy a munkahelyeket feleslegessé teszi. Úgy vélte, hogy Carl Benedikt Frey közgazdász és Michael Osborne informatikus néhány évvel ezelőtt megjelent tanulmánya, amely meglehetősen drámai előrejelzéseket fogalmazott meg, túl nagy figyelmet kapott. Egy kerékpárszerelőnek például aligha kell majd attól tartania, hogy egy gép helyettesítheti. A robotikával foglalkozó kollégái közül sem osztotta senki ezt az aggodalmat. Úgy véli, alapvetően téves az az elgondolás, hogy egy nagyon drága robot felválthat egy olcsó munkaerőt.
"A technológia rengeteg munkahelyet fog létrehozni, mindig is ez történt. Alig másfél évszázada a munkavállalók fele a mezőgazdaságban dolgozott, ma pedig az emberek alig 2-3 százaléka termeli meg a mindenki számára elegendő élemiszert. Rengeteg állás jött létre az irodákban és a gyárakban. Ma is rengeteg előnyünk van a gépekhez képest: szociális és érzelmi intelligenciával egyáltalán nem bírnak. Kreatívak vagyunk és a gépek alkalmazkodni sem tudnak. Lehetséges, hogy a végén kevesebb foglalkoztatott lesz, de az biztos, hogy sok állás el fog veszni és sok új teremtődik. És az új állásokhoz más tudás kell majd, mint a régiekhez." - mondta könyve promóciós túráján.
Véleménye szerint míg a művészeti és a tudományos szféra biztonságban van, addig az ismétlődő tevékenységeknél, az összeszerelő üzemekben a gépek veszik át a helyet. Külön érdekesség, hogy egyes ősi foglalkozások túlélnek, addig számos nemrég létrejött állás máris idejétmúlt, például az Uber sofőröké. Ezzel szemben az ácsok, mely szakma sokezer éves múltra tekinthet vissza, nyugodtan hajthatják álomra este a fejüket. "Az emberi kéz által készített termékek értéke nőni fog. A közgazdászok szerint ha valamin látjuk, hogy emberi kéz érintette, akkor az egyedinek fog számítani.Ez a folyamat már most elindult a kézműves sajtokkal, craft sörökkel és egyedi kenyerekkel. Gyönyörű szimmetria, hogy olyan dolgokat fogunk csinálni, melyeket az 500 évvel ezelőtti emberek végeztek."
Vannak viszont olyan területek, ahol a robotok és a mesterséges intelligencia egyre inkább előtérbe kerülnek. Az egyik ilyen a közlekedés, hiszen már most is vannak olyan kiválasztott területek, például az ausztrál bányák, ahol a nehéz tehergépkocsik teljesen autonóm módon közlekednek. Ez a dolog a jól ellenőrizhető környezetekből indul ki és egyre inkább átterjed a közterületekre.
Walsh hangsúlyozta, hogy pont azok a vállalatok tudnak bővülni, vesznek fel új embereket vagy képezik tovább a meglévő kollégáikat, amelyek időben reagáltak a technológiákra, például a mesterséges intelligenciára. A szakember hozzátette, hogy az élet javulhat hosszú távon az intelligens szoftvereknek köszönhetően, de az emberiségnek komolyan csak saját magától kell tartania és attól, hogy elrontja az egész dolgot. A növekvő egyenlőtlenségek például nyugtalanítóak: a fejlett világ munkavállalóinak órabére évtizedek óta stagnál. A robotadó ötletét értelmetlennek tartotta, mert a kapitalista versenyben a cégek alapvető célja a hatékonyság növelése, az eszközök korszerűsítése és egy robotadó ezt az egész folyamatot csak lefékezné. Persze ettől még a sikeres techóriásoknak a jelenleginél több adót kellene fizetniük.
Üdvözölte az európai adatvédelem fejlődését, mely szerinte példát mutat a világnak, és kiemelte az egységes szabványok szükségességét, mely által bárhol a világon a felhasználók egyetlen kattintással beállíthatják és megváltoztathatják azt, hogy a szolgáltatók miként kezeljék az adataikat. Úgy véli, a jelenlegi folyamatok az ipari forradalmat idézik vissza, melyek utólag sok generáción át tartó prosperitást hoztak, de azt a tömegek nem érzékelték azonnal. Nem először, és a történelemben nem utoljára. Mindehez elengedhetetlen hogy a fiatalok már az iskolában elsajátítsák a szükséges számítógépes és egyéb ismereteket.
Toby Walsh 13 éves volt, amikor eladta az első programját, majd nem sokkal később már számítógépes játékot írt és megalapította az Ivory Tower Consultants nevű céget, amely szoftvereket készített az édesapja ügyfeleinek. A vállalkozásban ő volt az egyetlen tanácsadó. Ez nem csoda, hiszen az 1970-es években még csak kevés embernek volt saját számítógépe. Neki ez nem csupán munka volt, hanem így szerezte meg a szükséges pénzt a nyári szünidőben a nyaralásaira. Később a Cambridge-i Egyetemen tanult fizikát és matematikát, napjainkban pedig az AAAI nevű amerikai kutatási szervezet egyik vezetője és az Új-Dél-Walesi Egyetemen tanít informatikát. A mesterséges intelligencia egyik vezető szakértőjének számít, új könyvében arról ír, az hogyan változtatja meg az életünket. (Címe It's Alive - How Artificial Intelligence Will Change Our Life.)
Walsh szerint hosszú távon a mesterséges intelligencia fejlődése pozitív hatással lesz mindenre, éppen ezért nem szabad félni attól és senkinek sem kell pánikot terjesztenie. A technológiában rejlő potenciál hatalmas, de ennek ellenére nem kell attól tartani, hogy a munkahelyeket feleslegessé teszi. Úgy vélte, hogy Carl Benedikt Frey közgazdász és Michael Osborne informatikus néhány évvel ezelőtt megjelent tanulmánya, amely meglehetősen drámai előrejelzéseket fogalmazott meg, túl nagy figyelmet kapott. Egy kerékpárszerelőnek például aligha kell majd attól tartania, hogy egy gép helyettesítheti. A robotikával foglalkozó kollégái közül sem osztotta senki ezt az aggodalmat. Úgy véli, alapvetően téves az az elgondolás, hogy egy nagyon drága robot felválthat egy olcsó munkaerőt.
"A technológia rengeteg munkahelyet fog létrehozni, mindig is ez történt. Alig másfél évszázada a munkavállalók fele a mezőgazdaságban dolgozott, ma pedig az emberek alig 2-3 százaléka termeli meg a mindenki számára elegendő élemiszert. Rengeteg állás jött létre az irodákban és a gyárakban. Ma is rengeteg előnyünk van a gépekhez képest: szociális és érzelmi intelligenciával egyáltalán nem bírnak. Kreatívak vagyunk és a gépek alkalmazkodni sem tudnak. Lehetséges, hogy a végén kevesebb foglalkoztatott lesz, de az biztos, hogy sok állás el fog veszni és sok új teremtődik. És az új állásokhoz más tudás kell majd, mint a régiekhez." - mondta könyve promóciós túráján.
Véleménye szerint míg a művészeti és a tudományos szféra biztonságban van, addig az ismétlődő tevékenységeknél, az összeszerelő üzemekben a gépek veszik át a helyet. Külön érdekesség, hogy egyes ősi foglalkozások túlélnek, addig számos nemrég létrejött állás máris idejétmúlt, például az Uber sofőröké. Ezzel szemben az ácsok, mely szakma sokezer éves múltra tekinthet vissza, nyugodtan hajthatják álomra este a fejüket. "Az emberi kéz által készített termékek értéke nőni fog. A közgazdászok szerint ha valamin látjuk, hogy emberi kéz érintette, akkor az egyedinek fog számítani.Ez a folyamat már most elindult a kézműves sajtokkal, craft sörökkel és egyedi kenyerekkel. Gyönyörű szimmetria, hogy olyan dolgokat fogunk csinálni, melyeket az 500 évvel ezelőtti emberek végeztek."
Vannak viszont olyan területek, ahol a robotok és a mesterséges intelligencia egyre inkább előtérbe kerülnek. Az egyik ilyen a közlekedés, hiszen már most is vannak olyan kiválasztott területek, például az ausztrál bányák, ahol a nehéz tehergépkocsik teljesen autonóm módon közlekednek. Ez a dolog a jól ellenőrizhető környezetekből indul ki és egyre inkább átterjed a közterületekre.
Walsh hangsúlyozta, hogy pont azok a vállalatok tudnak bővülni, vesznek fel új embereket vagy képezik tovább a meglévő kollégáikat, amelyek időben reagáltak a technológiákra, például a mesterséges intelligenciára. A szakember hozzátette, hogy az élet javulhat hosszú távon az intelligens szoftvereknek köszönhetően, de az emberiségnek komolyan csak saját magától kell tartania és attól, hogy elrontja az egész dolgot. A növekvő egyenlőtlenségek például nyugtalanítóak: a fejlett világ munkavállalóinak órabére évtizedek óta stagnál. A robotadó ötletét értelmetlennek tartotta, mert a kapitalista versenyben a cégek alapvető célja a hatékonyság növelése, az eszközök korszerűsítése és egy robotadó ezt az egész folyamatot csak lefékezné. Persze ettől még a sikeres techóriásoknak a jelenleginél több adót kellene fizetniük.
Üdvözölte az európai adatvédelem fejlődését, mely szerinte példát mutat a világnak, és kiemelte az egységes szabványok szükségességét, mely által bárhol a világon a felhasználók egyetlen kattintással beállíthatják és megváltoztathatják azt, hogy a szolgáltatók miként kezeljék az adataikat. Úgy véli, a jelenlegi folyamatok az ipari forradalmat idézik vissza, melyek utólag sok generáción át tartó prosperitást hoztak, de azt a tömegek nem érzékelték azonnal. Nem először, és a történelemben nem utoljára. Mindehez elengedhetetlen hogy a fiatalok már az iskolában elsajátítsák a szükséges számítógépes és egyéb ismereteket.