A közösségi oldal a kirobbant botrány ellenére sem rendezte egyelőre megnyugtató módon a felmerült aggályokat.

A Cambridge Analytica brit-amerikai politikai elemző és tanácsadó cég több tízmillió Facebook-profilt használt fel az amerikai elnökválasztási kampányban. A közösségi oldalról azóta letiltott vállalat közel 90 millió felhasználó adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján személyre szabott üzenetekkel próbálta meg befolyásolni őket tudtuk nélkül. Az adatgyűjtés akár 2,7 millió európai felhasználót is érinthetett.

"Továbbra is bizonyos aggodalmakra ad okot a Facebook működése" - jelentette ki Katarina Barley német igazságügyi miniszter Luxembourgban. "Azt látjuk, hogy még nem vonták le megfelelően a történtek tanulságait" - mondta a tárcavezető az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek tanácsülése előtt, szigorúbb átláthatósági szabályokat, illetve annak feltárását követelve, hogy kik voltak érintettek a Cambridge Analytica-botrányban. "Az sem erősíti kifejezetten a bizalmat, hogy újra bevezetik az arcfelismerő funkciót" - tette hozzá Barley, és problémásnak nevezte a cég által használt algoritmusok átláthatatlanságát.

Hat évvel ezelőtt mutatták be azt a technológiát, amellyel a közösségi oldal képes felismerni egy fényképen szereplő embert. Ezen funkciót nem sokkal később kikapcsolták az Európai Unióban, áprilisban azonban ismét lehetővé tették az aktiválását. Vera Jourová uniós igazságügyi biztos reményét fejezte ki, hogy a luxembourgi tanácsülés résztvevői javaslatokat fognak tenni arra, milyen biztosítékok bevezetésével lehetne megakadályozni a beavatkozásokat a választásokba. "Beszélnünk kell a választási folyamataink biztonságáról" - hangsúlyozta.