Berta Sándor
4,5 tonnás, 12 méter hosszú gyalogoshidat nyomtattak Amszterdamban
A munka jelentős részét robotok végezték.
2016 márciusában írtunk arról, hogy az amszterdami Heijmans hidakat készít az MX3D és a Joris Laarman Lab segítségével. Az egyes hídelemeket robotkarok bevonásával helyezik el, az új gyártási módszer lehetővé teszi a nagy struktúrák egy darabban való legyártását. Nos, most Joris Laarman amszterdami tervező arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a 3D-nyomtatóval készített, rozsdamentes acélból lévő gyalogoshíd elkészült.
A híd 12,5 méter hosszú és 4500 kilogramm súlyú. A tervek alapján a munka utolsó szakaszát is robotok végezték volna a helyszínen, a helyi csatorna két partján. A valóságban a gépek egy csarnokban dolgoztak és a munka során nem kettő, hanem négy berendezést használtak. Az építési idő 6 hónap volt. A fémet, amelyből a híd épült, 1500 Celsius-fokra hevítették fel. A gépek ugyanakkor akár műanyagokkal vagy különböző anyagok ötvözeteivel is dolgozhattak volna. A legnagyobb előnyük azonban az, hogy mobil berendezések, nem kell őket a gyárakban üzemeltetni, hanem kiszállíthatók az építkezések helyszíneire.
Laarman kijelentette, hogy ez a híd megépítése megmutatta, hogy a 3D-nyomtatás akár ekkora objektumok és tartós anyagok esetében is használható, és soha nem látott függetlenséggel rendelkeztek a formatervezés területén. Tim Geurtjens, az MX3D műszaki igazgatója szerint a hat tengelyen mozgó és dolgozó robotokkal szemben az ő berendezéseik esetében sokkal kevésbé vannak korlátozva a dizájnlehetőségek. Azáltal, hogy ki tudtak nyomtatni egy teljesen működőképes hidat, bemutathatták az új technikában rejlő végtelen számú lehetőségeket.
A projekt számos dolog miatt csúszott. Ezek egyikét jelentették a a nagyon régi csatornafalak, valamint, hogy azok nagyon nehezen voltak összeköthetők az új anyagokkal. Döntés született arról is, hogy a híd - várhatóan 2019-ben - végül nem a Oudezijds Achterburgwal és a Stoofsteeg közé, hanem kissé északabbra kerül. Addig tesztelik a stabilitását és felújítják a csatorna falát.
2016 márciusában írtunk arról, hogy az amszterdami Heijmans hidakat készít az MX3D és a Joris Laarman Lab segítségével. Az egyes hídelemeket robotkarok bevonásával helyezik el, az új gyártási módszer lehetővé teszi a nagy struktúrák egy darabban való legyártását. Nos, most Joris Laarman amszterdami tervező arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a 3D-nyomtatóval készített, rozsdamentes acélból lévő gyalogoshíd elkészült.
A híd 12,5 méter hosszú és 4500 kilogramm súlyú. A tervek alapján a munka utolsó szakaszát is robotok végezték volna a helyszínen, a helyi csatorna két partján. A valóságban a gépek egy csarnokban dolgoztak és a munka során nem kettő, hanem négy berendezést használtak. Az építési idő 6 hónap volt. A fémet, amelyből a híd épült, 1500 Celsius-fokra hevítették fel. A gépek ugyanakkor akár műanyagokkal vagy különböző anyagok ötvözeteivel is dolgozhattak volna. A legnagyobb előnyük azonban az, hogy mobil berendezések, nem kell őket a gyárakban üzemeltetni, hanem kiszállíthatók az építkezések helyszíneire.
Laarman kijelentette, hogy ez a híd megépítése megmutatta, hogy a 3D-nyomtatás akár ekkora objektumok és tartós anyagok esetében is használható, és soha nem látott függetlenséggel rendelkeztek a formatervezés területén. Tim Geurtjens, az MX3D műszaki igazgatója szerint a hat tengelyen mozgó és dolgozó robotokkal szemben az ő berendezéseik esetében sokkal kevésbé vannak korlátozva a dizájnlehetőségek. Azáltal, hogy ki tudtak nyomtatni egy teljesen működőképes hidat, bemutathatták az új technikában rejlő végtelen számú lehetőségeket.
A projekt számos dolog miatt csúszott. Ezek egyikét jelentették a a nagyon régi csatornafalak, valamint, hogy azok nagyon nehezen voltak összeköthetők az új anyagokkal. Döntés született arról is, hogy a híd - várhatóan 2019-ben - végül nem a Oudezijds Achterburgwal és a Stoofsteeg közé, hanem kissé északabbra kerül. Addig tesztelik a stabilitását és felújítják a csatorna falát.