Berta Sándor

Az átlagfelhasználók nem fognak sokat észrevenni az 5G-ből

A szabványnak nem csupán megfelelő sávszélességet kell nyújtania, hanem az épülő hálózatokat is az új feladatokhoz kell igazítani.

Az 5G hálózatok célja az eddigi fejlesztésekkel ellentétben nem elsősorban a sávszélesség növelése, ezért - különösen a kezdeti időszakban - nem is szabad túlzott elvárásokat megfogalmazni az ilyen adatátvitellel kapcsolatban. Tény, hogy az elméleti sávszélesség 10 Gbps lehet, és a cégek szeretnek is az ehhez hasonló rekordokkal villogva címlapokra kerülni, de a megnövekedett sávszélesség messze nem lesz mindenhol és mindenki számára elérhető. (A fejlődés mértékére jó becslés, hogy a jelenlegi LTE hálózatoknál 300 megabit az elméleti maximum, amiből a felhasználók kb. 50-et tudnak a gyakorlatban használni.) A rendelkezésre álló sávszélességet továbbra is minden felhasználó között kell majd elosztani.

A kapacitásnál sokkal fontosabb tény, hogy a jelek átfutási ideje a Long Term Evolution (LTE) szabványéhoz képest 40-szer rövidebb lesz. A jelkésleltetés ideális esetben csak egy ezredmásodperc vagy még annál is kevesebb lesz. Mindez drasztikusan lerövidített, az emberek által már nem érzékelt reakcióidőket jelent majd az interneten keresztül vezérelt alkalmazások esetében, aminek nem csak az online játékosok örülhetnek. Ez a fejlesztés elsősorban az ipar és az üzleti szolgáltatások igényeit szolgálja, hiszen az átlagemberek számára a válaszreakciók ilyen gyorsasága szinte lényegtelen. A hálózatüzemeltetők jelenleg az adatforgalom mennyiségének kiszámlázásából élnek, de az iparnak nem sávszélességre, hanem magas fokú megbízhatóságra, biztonságra, valamint elérhetőségre van szüksége.

Tehát ugyan az 5G az adatéhes felhasználóknak is jól jön, de igazán a vállalatok fognak belőle profitálni, őket az új szabvány elsősorban a hálózatba kötött gépeik és a járművek valós idejű ellenőrzése és vezérlése miatt érdekli. A technológia komoly előnyöket kínál a dolgok internete számára és a jelenleginél ezerszer nagyobb kapacitásokat fog biztosítani a különböző dolgok összekötésére. Erre szükség is lesz, hiszen a valós időben kommunikáló autók mellett terjednek a virtuális és a kiterjesztett valóság, s az azokhoz kapcsolódó adatszemüvegek, a távvezérelt robotok és az interaktív 360 fokos közvetítések.

A szabvány még nagyon friss, azt tavaly decemberben fogadta el a Third Generation Partnership Project (3GPP), de már most megjelentek az első okostelefonokba, routerekbe és egyéb hálózati eszközökbe szerelhető chipek. Ahhoz, hogy rövidebb reakcióidők és magasabb adatráták valósuljanak meg, több fejlesztési irányra van szükség. Mindenekelőtt az antennák számát drasztikus mértékben növelni kell, abból akár több is lehet, mint az adott cellában lévő felhasználók száma. Ezzel együtt a cellákat is sűríteni kell, azaz jóval több mobiltoronnyal fogunk találkozni a közeljövőben. Ez azt jelenti, hogy az egy cellában lévő embermennyiség csökkenni fog, továbbá a bázisállomás közelebb lesz a felhasználóhoz az LTE-nél alkalmazottnál.

Mindezeken a nagyon drága infrastruktúrális fejlesztéseken túl magasabb frekvenciákat kell biztosítani az adatátvitelekhez, hogy nagyobb sávszélességet lehessen elérni, illetve a mobilhálózatokat is decentralizálni kell. Bizonyos adatokat így a bázisállomásokon kell kiszűrni és feldolgozni, ezt a feladatot az állomásokon elhelyezett számítógép-modulok végezhetik el.


Az 5G-hálózatok figyelembe vehetik majd, hogy nem minden egyformán fontos és nem kell mindennek ugyanakkora sávszélesség - ez ugye alapvetően ellenkezik az internetsemlegesség elvével, mely elméletben jól hangzik, de a gyakorlatban nem racionális. Hiszen ki gondolná, hogy ugyanolyan fontos egy zeneszám streamelése, mint egy önvezető autó adatlekérdezése vagy egy távolból irányított markoló, esetleg műtéti robotkar mozgási utasítása? Előbbi akár másodperceket is várhat, és a felhasználó a pufferelés miatt semmit nem vesz észre, míg a többi esetben tizedmásodpercek is számíthatnak. Csak így lehet kihasználni az autók hálózatba kötöttségét, hogy amit egyik autó lát azt a mögötte lévő is érzékeli, és így gyorsabban reagálnak a környezetükre.

Mindazonáltal az 5G kapacitásai szoftveresen kategórizálhatóak, azaz az egyik alhálózat lehet nagy sávszélességű a videónézés igényeinek megfelelően, a másik pedig az önvezető autók számára kiváló válaszidőre lehet optimalizálva. Az ilyesfajta felosztás 4G-nél még nem valósítható meg. A meglévő igények ellenére az 5G-hálózatok csak lassan fognak fejlődni, hiszen egyelőre még az LTE-ben rejlő képességek sincsenek teljesen kiaknázva. Elemzők szerint a következő öt évben még az LTE lesz a fő mobilhálózat, és az első 5G-hálózatok csak 2020-tól lesznek elérhetők, csak bizonyos alkalmazásokhoz.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!