A jelenleg is zajló CES kiállításon ugyan most is vannak hatalmas tévék, de sokkal fontosabb trend a hálózatba kötöttség, a beszédfelismerés vagy a stream-szolgáltatások.

A nemzetközi kiállítások keretében számos gyártó mutatja be a legújabb termékeit, legyen szó intelligens robotokról, okosotthon-eszközökről és önállóan közlekedő autókról. Werner Goertz, a Gartner piackutatója 20 éve látogatja a Consumer Electronics Show-t (CES). Pontosan tudja, hogy melyik trend fontos és melyik nem, s a gyártóknak mit kell tenniük azért, hogy a technika felhasználóbarát legyen.

"A CES számos éven át csak egy eszközshow volt, de idővel a fókusz más dolgokra helyeződött át. Ugyan az LG most is bemutatott egy 88 hüvelykes 8K-televíziót, de az olyan nagy kiállítók, mint a Google vagy az Amazon, illetve a kisebb cégek is elsősorban a hálózatba kötöttség témájával foglalkoznak. Ide tartozik az okos otthon rendszerek, a beszédfelismerés; a beszédvezérlés olyan asszisztenseken keresztül, mint az Alexa vagy a Google Home, vagy a Baidu új termékei. Fontos szerepet játszik az autó, amely gyakorlatilag a jövőben harmadik élettérként biztosít majd hozzáférést minden olyan szolgáltatáshoz, amelyeket a lakásunkban és a munkahelyünkön megszoktunk. Mindenekelőtt arról van szó, hogy az olyan stream-szolgáltatásokat, mint a Spotify vagy a Pandora, annyira egyszerűen lehet majd használni, ahogyan az otthonunkban" - jelentette ki a szakember.


Goertz szerint az elmúlt 20 év legnagyobb tévedése a 3D-televízió volt. A gyártók néhány évvel ezelőtt dobtak piacra ilyen modelleket és 3D-szemüvegeket, de azokat gyakorlatilag senki sem akarta megvásárolni. A szemüvegek kényelmetlennek bizonyultak és nem voltak praktikusak, az elérhető tartalomajánlatok száma pedig túlzottan kevés volt. Műszaki értelemben az egész dolog nem volt kiforrott.

A Gartner munkatársa kifejtette, hogy a virtuális valóság szemüvegek nagyon hasonló helyzetben vannak napjainkban, mert azok sem igazán felelnek még meg a tömeges igényeknek, ami elsősorban az ár-érték arányuknak köszönhető. A jó készülékek 1000 dollárba kerülnek, azaz egyszerűen túl drágák, az olcsóbbak pedig gyorsan fejfájást okoznak. Úgy véli, amennyiben 500 dollárért jó modelleket lehetne kapni, akkor azokat meg is vásárolnák a felhasználók. De itt is igaz, hogy jelenleg csak kevés tartalom érhető el ezekre a termékekre, az Amerikai Egyesült Államokban ugyanakkor már minden komolyabb televízióadónak van saját virtuális valóság csatornája.

"A hálózatba kötött hangszórók, tévék és robotok esetében komoly probléma, hogy nehezen kezelhetők vagy nem kompatibilisek egymással. Néha nagyon bonyolult például egy okosotthon-készülék telepítése, de ugyanilyen gondot okoz egy felmerülő hiba megtalálása és megoldása is. Senki sem szeret kezelési útmutatókat olvasgatni. Gyakori az is, hogy a gyártók termékei csak házon belül kompatibilisek egymással, így például csak egy Samsung telefon használható távirányítóként egy Samsung televízióhoz. A platformoknak ennél sokkal nyitottabbaknak, az eszközöknek pedig sokkal intuitívabbaknak kell lenniük" - összegezte álláspontját a szakember.

Goertz az európai esélyekkel kapcsolatban úgy vélte, hogy a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás területén Európában is vannak izgalmas startupok. Emellett néhány nagy társaság, például az Amazon már felismerte, hogy új szolgáltatások megalkothatók úgy is, hogy abból minden résztvevő profitál. Mindez akkor valósulhat meg, ha a platformjaikat, például az Alexát megnyitják mások előtt is, azaz az alaptechnológiát más cégek számára elérhetővé teszik. S ezek a vállalatok gyakran európaiak.