Berta Sándor
A LinkedInen toboroz ügynököket Kína
Az ázsiai állam új módszerek segítségével próbál beépülni a nyugati hivatalokba.
Lily Wu egy kínai-európai fejlesztési tanulmányi központ főtitkárának az asszisztense - legalább is a létrehozott profil alapján. A profilképen egy akkurátus, fiatal nő látható, aki ceruzával készít jegyzeteket. Referenciaként az ország egyik neves főiskoláját adta meg. Laeticia Chen egy kínai agytröszt projektmenedzsere, míg Jason Wang egy olyan szövetség menedzsere, amely a Kínához fűződő kapcsolatokon akar javítani. A három LinkedIn-profilban két dolog a közös: állítólag több mint 500 kapcsolatuk fűződik olyan szakértőkhöz, politikusokhoz és tudósokhoz, akik potenciálisan érdekes partnerek lehetnek. Míg a másik közös pont, hogy mindegyik álprofil.
Mindezt a Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) egyik projektcsoportja derítette ki, amely januártól szeptember végéig foglalkozott intenzíven a kínai kémtevékenységgel. Utóbbi egyik fő jellemzője a közösségi oldalakon keresztüli kapcsolatfelvétel. Régebben a kínai hírszerzők elsősorban konferenciákon vagy fogadásokon vették fel a kapcsolatot a kiválasztott célszemélyekkel, ezt váltotta fel a közösségi oldalakon való kapcsolatfelvétel.
Hans-Georg Maaßen, a BfV elnöke közölte, hogy a közösségi hálózatok, különösen a LinkedIn egyre inkább előtérbe kerülnek a kínai titkosszolgálatok számára. A cél egyértelműen a különböző kormányzati szervezetekbe, minisztériumokba és hivatalokba való beszivárgás. Eddig több mint 10 000 német állampolgár esetében történt kapcsolatfelvételi kísérlet. A kémek részben információkat akartak szerezni, részben hírszerző forrásokat építettek volna ki.
A recept szinte mindig ugyanaz: a kínaiak fejvadász cégek, agytrösztök vagy tudósok munkatársainak adják ki magukat. Amennyiben valaki reagál a megkeresésükre, akkor visszajeleznek. Gyakori, hogy próbamunkákat kérnek az illetőtől, vagy meghívják Kínába szimpóziumokra, esetleg más találkozókra. Ott megtörténhet a személyes kapcsolatfelvétel. A leszállított érzékeny információkat akár több tízezer euróval jutalmazzák.
A kínai titkosszolgálat számára az internetes megkeresések veszélytelenek, ráadásul számos fontos információt megtudhatnak a szakemberekről, azok szakmai életpályájáról, szociális környezetéről, szokásairól, hobbijairól és politikai érdeklődéséről. Szintén előnyös, hogy - más közösségi platformokhoz képest - a LinkedIn nincs blokkolva Kínában. A célszemélyek között vannak a német szövetségi és az európai parlament tagjai, a Bundeswehr, számos alapítvány és bankszövetség munkatársai, politikai tanácsadók és a gazdasági élet magas rangú képviselői. De a jól képzett, ugyanakkor tapasztalatlan és a viszonylag rosszul fizetett kezdő szakemberek is könnyen a kínai titkosszolgálatok hálójába kerülhetnek. Amennyiben ezután megkeresik az illetőket a német biztonsági hatóságok, akkor gyakran meglepődnek és általában azzal védekeznek, hogy csak javítani akartak a német-kínai kapcsolatokon.
A kémtevékenység mellett a kibertámadások is erősödtek egész Európában. Maaßen elmondta, hogy a kiberakciók kapcsán új módszereket is felfedeztek. Korábban a célpontokat közvetlenül támadták a kínaiak, most azonban először az az IT-szolgáltató kerül célkeresztbe, amely a kikémlelendő szervezetnek tevékenykedik. Így az elkövetők közvetlenül a számítógépes hálózatot támadhatják meg és akár kémprogramokat vagy fertőzött szoftvereket is telepíthetnek.
Kína természetesen visszautasítja ezeket a felvetéseket. Lu Kang külügyminisztériumi szóvivő kiemelte, hogy mindezek alaptalan vádaskodások, amelyekre semmilyen bizonyíték sincs. Kritikája szerint az európai szervezeteknek és a német kormánynak "felelősségteljesen" kellene cselekednie. A LinkedIn szintén reagált és hangsúlyozta, hogy a kérdéses profilokat a felhasználási feltételek megsértése miatt már törölték és az oldal a jövőben is fel fog lépni az álprofilok ellen.
Lily Wu egy kínai-európai fejlesztési tanulmányi központ főtitkárának az asszisztense - legalább is a létrehozott profil alapján. A profilképen egy akkurátus, fiatal nő látható, aki ceruzával készít jegyzeteket. Referenciaként az ország egyik neves főiskoláját adta meg. Laeticia Chen egy kínai agytröszt projektmenedzsere, míg Jason Wang egy olyan szövetség menedzsere, amely a Kínához fűződő kapcsolatokon akar javítani. A három LinkedIn-profilban két dolog a közös: állítólag több mint 500 kapcsolatuk fűződik olyan szakértőkhöz, politikusokhoz és tudósokhoz, akik potenciálisan érdekes partnerek lehetnek. Míg a másik közös pont, hogy mindegyik álprofil.
Mindezt a Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) egyik projektcsoportja derítette ki, amely januártól szeptember végéig foglalkozott intenzíven a kínai kémtevékenységgel. Utóbbi egyik fő jellemzője a közösségi oldalakon keresztüli kapcsolatfelvétel. Régebben a kínai hírszerzők elsősorban konferenciákon vagy fogadásokon vették fel a kapcsolatot a kiválasztott célszemélyekkel, ezt váltotta fel a közösségi oldalakon való kapcsolatfelvétel.
Hans-Georg Maaßen, a BfV elnöke közölte, hogy a közösségi hálózatok, különösen a LinkedIn egyre inkább előtérbe kerülnek a kínai titkosszolgálatok számára. A cél egyértelműen a különböző kormányzati szervezetekbe, minisztériumokba és hivatalokba való beszivárgás. Eddig több mint 10 000 német állampolgár esetében történt kapcsolatfelvételi kísérlet. A kémek részben információkat akartak szerezni, részben hírszerző forrásokat építettek volna ki.
A recept szinte mindig ugyanaz: a kínaiak fejvadász cégek, agytrösztök vagy tudósok munkatársainak adják ki magukat. Amennyiben valaki reagál a megkeresésükre, akkor visszajeleznek. Gyakori, hogy próbamunkákat kérnek az illetőtől, vagy meghívják Kínába szimpóziumokra, esetleg más találkozókra. Ott megtörténhet a személyes kapcsolatfelvétel. A leszállított érzékeny információkat akár több tízezer euróval jutalmazzák.
A kínai titkosszolgálat számára az internetes megkeresések veszélytelenek, ráadásul számos fontos információt megtudhatnak a szakemberekről, azok szakmai életpályájáról, szociális környezetéről, szokásairól, hobbijairól és politikai érdeklődéséről. Szintén előnyös, hogy - más közösségi platformokhoz képest - a LinkedIn nincs blokkolva Kínában. A célszemélyek között vannak a német szövetségi és az európai parlament tagjai, a Bundeswehr, számos alapítvány és bankszövetség munkatársai, politikai tanácsadók és a gazdasági élet magas rangú képviselői. De a jól képzett, ugyanakkor tapasztalatlan és a viszonylag rosszul fizetett kezdő szakemberek is könnyen a kínai titkosszolgálatok hálójába kerülhetnek. Amennyiben ezután megkeresik az illetőket a német biztonsági hatóságok, akkor gyakran meglepődnek és általában azzal védekeznek, hogy csak javítani akartak a német-kínai kapcsolatokon.
A kémtevékenység mellett a kibertámadások is erősödtek egész Európában. Maaßen elmondta, hogy a kiberakciók kapcsán új módszereket is felfedeztek. Korábban a célpontokat közvetlenül támadták a kínaiak, most azonban először az az IT-szolgáltató kerül célkeresztbe, amely a kikémlelendő szervezetnek tevékenykedik. Így az elkövetők közvetlenül a számítógépes hálózatot támadhatják meg és akár kémprogramokat vagy fertőzött szoftvereket is telepíthetnek.
Kína természetesen visszautasítja ezeket a felvetéseket. Lu Kang külügyminisztériumi szóvivő kiemelte, hogy mindezek alaptalan vádaskodások, amelyekre semmilyen bizonyíték sincs. Kritikája szerint az európai szervezeteknek és a német kormánynak "felelősségteljesen" kellene cselekednie. A LinkedIn szintén reagált és hangsúlyozta, hogy a kérdéses profilokat a felhasználási feltételek megsértése miatt már törölték és az oldal a jövőben is fel fog lépni az álprofilok ellen.