MTI
Csak az alkalmazottak tudtával figyelhető meg a munkahelyi levelezés
A munkáltatók kizárólag előzetes értesítés után figyelhetik meg az alkalmazottak munkahelyi levelezését - mondta ki mai másodfokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy román panaszos ügyében.
Az ügy előzménye, hogy Bogdan Barbulescu munkahelyi levelezését korábbi munkáltatója egy héten keresztül megfigyelte, és miután kiderült, hogy a cég eszközeit magáncélra használta, elbocsátották. A férfi azután perelte be Romániát Strasbourgban, hogy a román bíróságok elutasították a keresetét, miszerint volt munkáltatója megsértette az emberi jogait. A törvényszék 2016-ban kimondta, hogy nem történt jogsértés, a román bíróság megfelelő egyensúlyt teremtett a panaszos magánélethez fűződő joga és a munkáltató érdekei között.
Az ügyet Barbulescu fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most érvénytelenítette a korábbi ítéletet. A fellebbviteli fórum keddi jogerős ítéletében 11:6 arányban megállapította: a román hatóságok nem védték megfelelően a panaszos jogait, nem sikerült egyensúlyt teremteniük az ellentétes érdekek között, és ezzel végső soron megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magánélethez fűződő jogról szóló cikkét.
Mint írták, a román bíróságok elmulasztották megvizsgálni, hogy a felperest tájékoztatta-e a cég a megfigyelés lehetőségéről, márpedig a nemzetközi és az európai normák szerint a munkáltatók csak előzetes tájékoztatás után figyelhetik meg alkalmazottjaik munkahelyi levelezését, különösen ha annak a tartalmához is hozzáférnek. A nagykamara pedig úgy látta, hogy erre Barbulescut nem figyelmeztették előre. Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára. A bíróság nagykamarája által hozott verdikt végleges, és nem fellebbezhető meg.
Az ügy előzménye, hogy Bogdan Barbulescu munkahelyi levelezését korábbi munkáltatója egy héten keresztül megfigyelte, és miután kiderült, hogy a cég eszközeit magáncélra használta, elbocsátották. A férfi azután perelte be Romániát Strasbourgban, hogy a román bíróságok elutasították a keresetét, miszerint volt munkáltatója megsértette az emberi jogait. A törvényszék 2016-ban kimondta, hogy nem történt jogsértés, a román bíróság megfelelő egyensúlyt teremtett a panaszos magánélethez fűződő joga és a munkáltató érdekei között.
Az ügyet Barbulescu fellebbezése nyomán végül a másodfokú tanácsként működő nagykamara elé utalták, amely most érvénytelenítette a korábbi ítéletet. A fellebbviteli fórum keddi jogerős ítéletében 11:6 arányban megállapította: a román hatóságok nem védték megfelelően a panaszos jogait, nem sikerült egyensúlyt teremteniük az ellentétes érdekek között, és ezzel végső soron megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magánélethez fűződő jogról szóló cikkét.
Mint írták, a román bíróságok elmulasztották megvizsgálni, hogy a felperest tájékoztatta-e a cég a megfigyelés lehetőségéről, márpedig a nemzetközi és az európai normák szerint a munkáltatók csak előzetes tájékoztatás után figyelhetik meg alkalmazottjaik munkahelyi levelezését, különösen ha annak a tartalmához is hozzáférnek. A nagykamara pedig úgy látta, hogy erre Barbulescut nem figyelmeztették előre. Az EJEB határozatai kötelezőek az Európa Tanács 47 tagországa számára. A bíróság nagykamarája által hozott verdikt végleges, és nem fellebbezhető meg.