Berta Sándor
Hackertámadások érték a brit parlamentet
Az elkövetők a képviselők e-mail fiókjait vették célpontba. Minden külső hozzáférést letiltottak.
A parlament számítógépes hálózatának üzemeltetői arról tájékoztatták a politikusokat, hogy "kitartó és elszánt" hackertámadás történt az összes felhasználói fiók ellen. A helyi hatóságok az eseményt követően azonnal vizsgálatokat indítottak, s a munkába a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ és az NCA bűnügyi hatóság szakemberei is bekapcsolódtak. A londoni alsóház egyik szóvivője azt nyilatkozta, hogy engedély nélküli kísérleteket fedeztek fel és az akciók a belső felhasználói fiókok ellen irányultak. A történtek miatt lehetetlenné váltak a parlament hálózatához való külső hozzáférések, ezáltal a képviselők nem érhették el az elektronikus postafiókjaikat.
A The Times korábban arról számolt be, hogy hackerek az interneten eladásra kínálták a politikusok jelszavait. Az NCA pedig azt hangsúlyozta, hogy tudomására jutott egy a parlament ellen végrehajtandó lehetséges támadás.
Liam Fox, a nemzetközi kereskedelemért felelős brit miniszter azt mondta, hogy ismert, hogy hackerek brit hivatalokat támadnak és éppen ezért egyáltalán nem meglepő, hogy volt egy kísérlet a parlamenti elektronikus levelek feltörésére. A szaktárca vezetője később hozzátette, hogy az események figyelmeztetést jelentenek mindenki számára és azt támasztják alá, hogy még nagyobb biztonságra és jobb jelszavakra van szükség. Chris Rennard liberális demokrata politikus azzal a javaslattal állt elő, hogy a sürgős üzeneteket SMS-ben kellene elküldeni, mivel jelenleg az e-mailek valószínűleg nem működnek.
Május közepén Sir Michael Fallon brit védelmi miniszter azt taglalta, hogy London milliárdokat költ a kibertámadások elleni védekezésre és az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitás informatikai rendszere tökéletesen védett az ilyen jellegű támadásoktól. A brit kormány az alig több mint egy éve elvégzett átfogó biztonsági felülvizsgálat keretében a kibertámadásokat hivatalosan a nemzetbiztonságot fenyegető legnagyobb veszélyforrások közé sorolta és 1,9 milliárd fontot (700 milliárd forintot) különített el az ilyen támadások elleni védelem megerősítésére.
A parlament számítógépes hálózatának üzemeltetői arról tájékoztatták a politikusokat, hogy "kitartó és elszánt" hackertámadás történt az összes felhasználói fiók ellen. A helyi hatóságok az eseményt követően azonnal vizsgálatokat indítottak, s a munkába a Nemzeti Kiberbiztonsági Központ és az NCA bűnügyi hatóság szakemberei is bekapcsolódtak. A londoni alsóház egyik szóvivője azt nyilatkozta, hogy engedély nélküli kísérleteket fedeztek fel és az akciók a belső felhasználói fiókok ellen irányultak. A történtek miatt lehetetlenné váltak a parlament hálózatához való külső hozzáférések, ezáltal a képviselők nem érhették el az elektronikus postafiókjaikat.
A The Times korábban arról számolt be, hogy hackerek az interneten eladásra kínálták a politikusok jelszavait. Az NCA pedig azt hangsúlyozta, hogy tudomására jutott egy a parlament ellen végrehajtandó lehetséges támadás.
Liam Fox, a nemzetközi kereskedelemért felelős brit miniszter azt mondta, hogy ismert, hogy hackerek brit hivatalokat támadnak és éppen ezért egyáltalán nem meglepő, hogy volt egy kísérlet a parlamenti elektronikus levelek feltörésére. A szaktárca vezetője később hozzátette, hogy az események figyelmeztetést jelentenek mindenki számára és azt támasztják alá, hogy még nagyobb biztonságra és jobb jelszavakra van szükség. Chris Rennard liberális demokrata politikus azzal a javaslattal állt elő, hogy a sürgős üzeneteket SMS-ben kellene elküldeni, mivel jelenleg az e-mailek valószínűleg nem működnek.
Május közepén Sir Michael Fallon brit védelmi miniszter azt taglalta, hogy London milliárdokat költ a kibertámadások elleni védekezésre és az önálló brit nukleáris csapásmérő kapacitás informatikai rendszere tökéletesen védett az ilyen jellegű támadásoktól. A brit kormány az alig több mint egy éve elvégzett átfogó biztonsági felülvizsgálat keretében a kibertámadásokat hivatalosan a nemzetbiztonságot fenyegető legnagyobb veszélyforrások közé sorolta és 1,9 milliárd fontot (700 milliárd forintot) különített el az ilyen támadások elleni védelem megerősítésére.