MTI
Internetet akarnak a magyar és az osztrák gazdák
A vidéki életminőség javítása érdekében az infrastruktúra, köztük az internetelérés fejlesztését és az uniós agrártámogatások változatlan szinten tartását szorgalmazza az osztrák és a magyar agrárkamara Kismartonban ma aláírt közös nyilatkozatban.
Az Osztrák Mezőgazdasági Kamara által szervezett, "A vidéki gazdaság: információs szupersztráda vagy leállósáv?" című rendezvény után aláírt, az Európai Uniónak címzett dokumentumban leszögezték: a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után is teljes körű, legalább az eddigivel megegyező mértékű finanszírozása biztosíthatja az élelmiszerellátást és a közösségi célkitűzések, köztük a fenntarthatóság, a klímaváltozás elleni küzdelem megvalósítását.
Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) Zala megyei elnöke elmondta, a vidék versenyképességéhez elengedhetetlen a fiatalok megtartása, és ez a digitalizáció fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Az elnök szerint idén nagy horderejű döntések születhetnek a KAP-ról, megtörténik a jelenlegi ciklus félidős felülvizsgálata és a 2020 utáni időszak tervezésében való részvétel is. Kiemelte a közös nyilatkozatból, hogy a jövőbeli uniós agrárpolitikában az időjárás okozta és a piaci krízisek kezelésére a szereplők bevételkiesését hatékonyan fedező kockázatkezelési intézkedéseket javasolnak, amelyeket a közvetlen támogatásoktól független forrásokból kell finanszírozni.
Hermann Schultes, az Osztrák Mezőgazasági Kamara elnöke kiemelte, a vidéken élő embereknek ugyanolyan szükségleteik és igényeik vannak, mint a városiaknak, ugyanarra az infrastruktúrára van szükség a falvakban is, mint a városokban, amelyek kiépítése állami feladat. Franz Stefan Hautzinger, a burgenlandi mezőgazdasági kamara elnöke hangsúlyozta a digitalizáció szerepét a vidék és a mezőgazdaság számára az oktatásban, a szakmai fejlődésben és a kapcsolatban a hatóságokkal. A gyors internet feltételeinek megteremtése infrastrukturális feladat, és azért is rendkívül fontos, mert az "információs szupersztráda" kiépítése ellene tud hatni a nagyvárosok elszívó erejének.
Tatjana Fischer, a Bécsi Mezőgazdasági Egyetem Területhasznosítási és Vidéki Újrarendezési Intézetének oktatója úgy vélte, fontos a városi, vidéki dinamikákat összehozni, visszaadni a vidék vitalitását, a politikával együttműködve. A szakértő szerint kérdés, hogyan lehet a magasan képzett fiatalokat visszahozni a vidéki környezetbe, és hozzátette, ebben kulcsfontosságú a megfelelő oktatás, egészségügy és információs infrastruktúra kialakítása. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a vidék népességmegtartó erejének növelésében nagy szerepe van az agroturizmusnak, ami internet nélkül szintén nem képzelhető már el, elég a csaknem teljes mértékben online folytatott szálláskeresésre gondolni.
Az Osztrák Mezőgazdasági Kamara által szervezett, "A vidéki gazdaság: információs szupersztráda vagy leállósáv?" című rendezvény után aláírt, az Európai Uniónak címzett dokumentumban leszögezték: a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 után is teljes körű, legalább az eddigivel megegyező mértékű finanszírozása biztosíthatja az élelmiszerellátást és a közösségi célkitűzések, köztük a fenntarthatóság, a klímaváltozás elleni küzdelem megvalósítását.
Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdaság Kamara (NAK) Zala megyei elnöke elmondta, a vidék versenyképességéhez elengedhetetlen a fiatalok megtartása, és ez a digitalizáció fejlesztése nélkül elképzelhetetlen. Az elnök szerint idén nagy horderejű döntések születhetnek a KAP-ról, megtörténik a jelenlegi ciklus félidős felülvizsgálata és a 2020 utáni időszak tervezésében való részvétel is. Kiemelte a közös nyilatkozatból, hogy a jövőbeli uniós agrárpolitikában az időjárás okozta és a piaci krízisek kezelésére a szereplők bevételkiesését hatékonyan fedező kockázatkezelési intézkedéseket javasolnak, amelyeket a közvetlen támogatásoktól független forrásokból kell finanszírozni.
Hermann Schultes, az Osztrák Mezőgazasági Kamara elnöke kiemelte, a vidéken élő embereknek ugyanolyan szükségleteik és igényeik vannak, mint a városiaknak, ugyanarra az infrastruktúrára van szükség a falvakban is, mint a városokban, amelyek kiépítése állami feladat. Franz Stefan Hautzinger, a burgenlandi mezőgazdasági kamara elnöke hangsúlyozta a digitalizáció szerepét a vidék és a mezőgazdaság számára az oktatásban, a szakmai fejlődésben és a kapcsolatban a hatóságokkal. A gyors internet feltételeinek megteremtése infrastrukturális feladat, és azért is rendkívül fontos, mert az "információs szupersztráda" kiépítése ellene tud hatni a nagyvárosok elszívó erejének.
Tatjana Fischer, a Bécsi Mezőgazdasági Egyetem Területhasznosítási és Vidéki Újrarendezési Intézetének oktatója úgy vélte, fontos a városi, vidéki dinamikákat összehozni, visszaadni a vidék vitalitását, a politikával együttműködve. A szakértő szerint kérdés, hogyan lehet a magasan képzett fiatalokat visszahozni a vidéki környezetbe, és hozzátette, ebben kulcsfontosságú a megfelelő oktatás, egészségügy és információs infrastruktúra kialakítása. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a vidék népességmegtartó erejének növelésében nagy szerepe van az agroturizmusnak, ami internet nélkül szintén nem képzelhető már el, elég a csaknem teljes mértékben online folytatott szálláskeresésre gondolni.