SG.hu
Agrárinfomatikai központ épül Gödöllőn
A Szent István Egyetem és négy konzorciumi partnere stratégiai jelentőségű KFI együttműködés eredményeként hozza létre az AGIT Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot Gödöllőn, melyhez a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 1.482.127.690 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti a konzorciumot.
A mezőgazdaság a 2020-t követő időszakban versenyképességét az átalakuló támogatási rendszer miatt csak úgy tudja megőrizni, ha jelentősen javít a hatékonyságán és csökkenti a költségeket. Ennek egyik lehetséges módja az IT rendszerek átfogó integrációja, új digitális alapú termelési rendszerek kidolgozása. A program keretében javítanák a fedélzeti informatikai hálózatok minőségét és mennyiségét, illetve kidolgoznának egy digitális termelési rendszert (DPS). A tervek között szerepel még új IT alapú agrármechatronikai rendszerek fejlesztése, adatgyűjtés és korszerű algoritmusokra (gépi tanulás) alapú feldolgozással, az FIEK infrastruktúra fejlesztése, kutatási, oktatási tér kialakítása. A 2017 januárjában induló, 4 éves futamidejű projekt keretében hosszú távú és fenntartható ipari-felsőoktatási együttműködés valósul meg a következő konzorciumi partnerek bevonásával: ASSECO Central Europe Magyarország Zrt., Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ENERGOTEST Kft., SKC-Consulting Kft.
A Szent István Egyetem a legnagyobb agrárkutatási kapacitással rendelkező felsőoktatási intézményként a mezőgazdaság valamennyi szakterületére kiterjedően végez K+F+I munkákat. Kiegészülve egy jelentős mezőgazdasági rendszerintegrátorral és több vezető informatikai fejlesztő vállalattal képes a feladat elvégzésére.
Az ISOBUS laboratórium támogatná a technológia alkalmazását az egyes mezőgazdasági gépeken, kiküszöbölné a kompatibilitási problémából fakadó használati zavarokat és alkalmas lenne az AEF nemzetközi minősítő hálózathoz történő csatlakozásra. Ezek a tényezők jelenleg egyértelműen hátráltatják az informatika szélesebb körű mezőgazdasági alkalmazhatóságát, termelékenységcsökkenést okoznak a gazdálkodóknál.
A digitális termelési rendszer elemei részben megvannak, ezeket integrálni lenne szükséges egy egységes DPS-be. A megnövelt érzékelő mennyiség segítségével a döntési folyamatot jobban alátámasztó informatikai adatmennyiség nyerhető. Ezek feldolgozásában újszerű mesterséges intelligencia és öntanuló (neurális hálózat, genetikai algoritmus stb.) megoldásokat és új matematikai modelleket alkalmaznánk. A nagymennyiségű adathalmaz „bigdata” feldolgozása az információk egészen új értékelését tennék lehetővé. Az Egyetemen jelenleg is folynak ilyen kutatások például a „CLAAS Telematics”, az „AGCO Fusion” és a „National Instruments fedélzeti informatikai” laboratóriumaiban.
A pályázat lezárultát követően a két fő projektelem keretében kifejlesztett technológiák értékesíthetők és ez biztosítja a Központ fenntarthatóságát. Ehhez hozzájárulhat a Központ tudástranszfer funkciója is, amely az egyetemen zajló oktatás, szakképzés, duális képzés egyik bázisa lehet.
A mezőgazdaság a 2020-t követő időszakban versenyképességét az átalakuló támogatási rendszer miatt csak úgy tudja megőrizni, ha jelentősen javít a hatékonyságán és csökkenti a költségeket. Ennek egyik lehetséges módja az IT rendszerek átfogó integrációja, új digitális alapú termelési rendszerek kidolgozása. A program keretében javítanák a fedélzeti informatikai hálózatok minőségét és mennyiségét, illetve kidolgoznának egy digitális termelési rendszert (DPS). A tervek között szerepel még új IT alapú agrármechatronikai rendszerek fejlesztése, adatgyűjtés és korszerű algoritmusokra (gépi tanulás) alapú feldolgozással, az FIEK infrastruktúra fejlesztése, kutatási, oktatási tér kialakítása. A 2017 januárjában induló, 4 éves futamidejű projekt keretében hosszú távú és fenntartható ipari-felsőoktatási együttműködés valósul meg a következő konzorciumi partnerek bevonásával: ASSECO Central Europe Magyarország Zrt., Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., ENERGOTEST Kft., SKC-Consulting Kft.
A Szent István Egyetem a legnagyobb agrárkutatási kapacitással rendelkező felsőoktatási intézményként a mezőgazdaság valamennyi szakterületére kiterjedően végez K+F+I munkákat. Kiegészülve egy jelentős mezőgazdasági rendszerintegrátorral és több vezető informatikai fejlesztő vállalattal képes a feladat elvégzésére.
Az ISOBUS laboratórium támogatná a technológia alkalmazását az egyes mezőgazdasági gépeken, kiküszöbölné a kompatibilitási problémából fakadó használati zavarokat és alkalmas lenne az AEF nemzetközi minősítő hálózathoz történő csatlakozásra. Ezek a tényezők jelenleg egyértelműen hátráltatják az informatika szélesebb körű mezőgazdasági alkalmazhatóságát, termelékenységcsökkenést okoznak a gazdálkodóknál.
A digitális termelési rendszer elemei részben megvannak, ezeket integrálni lenne szükséges egy egységes DPS-be. A megnövelt érzékelő mennyiség segítségével a döntési folyamatot jobban alátámasztó informatikai adatmennyiség nyerhető. Ezek feldolgozásában újszerű mesterséges intelligencia és öntanuló (neurális hálózat, genetikai algoritmus stb.) megoldásokat és új matematikai modelleket alkalmaznánk. A nagymennyiségű adathalmaz „bigdata” feldolgozása az információk egészen új értékelését tennék lehetővé. Az Egyetemen jelenleg is folynak ilyen kutatások például a „CLAAS Telematics”, az „AGCO Fusion” és a „National Instruments fedélzeti informatikai” laboratóriumaiban.
A pályázat lezárultát követően a két fő projektelem keretében kifejlesztett technológiák értékesíthetők és ez biztosítja a Központ fenntarthatóságát. Ehhez hozzájárulhat a Központ tudástranszfer funkciója is, amely az egyetemen zajló oktatás, szakképzés, duális képzés egyik bázisa lehet.