SG.hu
A szolgáltató nem adhatja ki a fájlcserélők adatait
Hiába kérik ki a kiadók az internetszolgáltatóktól a torrentezők adatait, Magyarországon nem fogják megkapni.
A Kúria a héten hozott döntést egy internetszolgáltató elleni perben, melyet egy filmeket letöltő személy adatainak kikérésére indítottak. A felperes ismerte a letöltő IP címét, és indoklása szerint az IP címek mögött lévő személyek lehetővé tették mások számára is az általuk letöltött filmek letöltését. Tehát a műveket többszörözték, szerinte pedig az internetszolgáltató ehhez a jogsértéshez segítséget nyújt, hiszen mint velük szerződött ügyfeleknek lehetővé teszi az internet elérését. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényre hivatkozva kérték a cégtől előfizetőjük nevének és címének megadását, azonban ezt a jogerős ítélet elutasította.
A bíróság indoklása szerint erre az internetszolgáltató az érintett személy hozzájárulása nélkül nem köteles. A felperes nem értett egyet az ítélettel, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, de azt a Kúria nem találta megalapozottnak, a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Egyetértve a másodfokú bíróság álláspontjával, a Kúria megállapította, hogy az internetszolgáltatóra vonatkozó jogszabály nem teszi lehetővé a szerződéses ügyfelek személyes adatának a hozzájárulásuk nélkül való kiadását. Leszögezték azt is, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozása nincs arányban a szerzői jogi igény érvényesítésének igényével.
A magyar jog ugyan nem precedens jog, de az egységes ítélkezés feltétele a jogbiztonságnak, azaz a bíróságok nem ítélhetnek egymásnak ellentmondóan egy-egy ügytípusban - mondta el az esetről dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi iroda elektronikus kereskedelmi szakértője. Ráadásul a Kúria álláspontjával ritkán helyezkednek szembe az alsóbb fokú bíróságok, így könnyen lehet, hogy ítélkezési tendenciát alapoz meg ez a döntés. Ez a gyakorlat nem magyar sajátosság, az Európai Unió Bírósága ugyanis már több alkalommal foglalt el a Kúriáéval azonos álláspontot a kérdésben.
A spanyol Promusicae ügyben kimondta az Európai Bíróság, hogy a vonatkozó EU-s jogszabályok alapján a tagállamok maguk dönthetik el, hogy előírják-e az internetszolgáltatóknak polgári eljárásban a személyes adatok közlésének kötelezettségét a szerzői jogok védelme céljából. Ennek megfelelően Svédországban például lehetőség van polgári perben is kikérni az előfizetők adatait az internetszolgáltatótól, a magyar jogban ez a lehetőség azonban csak a büntetőeljárásban áll fenn az elektronikus hírközlési törvény alapján.
A Kúria a héten hozott döntést egy internetszolgáltató elleni perben, melyet egy filmeket letöltő személy adatainak kikérésére indítottak. A felperes ismerte a letöltő IP címét, és indoklása szerint az IP címek mögött lévő személyek lehetővé tették mások számára is az általuk letöltött filmek letöltését. Tehát a műveket többszörözték, szerinte pedig az internetszolgáltató ehhez a jogsértéshez segítséget nyújt, hiszen mint velük szerződött ügyfeleknek lehetővé teszi az internet elérését. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényre hivatkozva kérték a cégtől előfizetőjük nevének és címének megadását, azonban ezt a jogerős ítélet elutasította.
A bíróság indoklása szerint erre az internetszolgáltató az érintett személy hozzájárulása nélkül nem köteles. A felperes nem értett egyet az ítélettel, ezért felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, de azt a Kúria nem találta megalapozottnak, a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Egyetértve a másodfokú bíróság álláspontjával, a Kúria megállapította, hogy az internetszolgáltatóra vonatkozó jogszabály nem teszi lehetővé a szerződéses ügyfelek személyes adatának a hozzájárulásuk nélkül való kiadását. Leszögezték azt is, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozása nincs arányban a szerzői jogi igény érvényesítésének igényével.
A magyar jog ugyan nem precedens jog, de az egységes ítélkezés feltétele a jogbiztonságnak, azaz a bíróságok nem ítélhetnek egymásnak ellentmondóan egy-egy ügytípusban - mondta el az esetről dr. Halász Kristóf, a Sár és Társai Ügyvédi iroda elektronikus kereskedelmi szakértője. Ráadásul a Kúria álláspontjával ritkán helyezkednek szembe az alsóbb fokú bíróságok, így könnyen lehet, hogy ítélkezési tendenciát alapoz meg ez a döntés. Ez a gyakorlat nem magyar sajátosság, az Európai Unió Bírósága ugyanis már több alkalommal foglalt el a Kúriáéval azonos álláspontot a kérdésben.
A spanyol Promusicae ügyben kimondta az Európai Bíróság, hogy a vonatkozó EU-s jogszabályok alapján a tagállamok maguk dönthetik el, hogy előírják-e az internetszolgáltatóknak polgári eljárásban a személyes adatok közlésének kötelezettségét a szerzői jogok védelme céljából. Ennek megfelelően Svédországban például lehetőség van polgári perben is kikérni az előfizetők adatait az internetszolgáltatótól, a magyar jogban ez a lehetőség azonban csak a büntetőeljárásban áll fenn az elektronikus hírközlési törvény alapján.