MTI
Informatikai védelmi alakulatot szerveznek a német hadseregben
Több mint tízezer fős informatikai védelmi alakulatot szerveznek a német hadseregben (Bundeswehr) - jelentette be Berlinben a német védelmi miniszter.
Ursula von der Leyen tájékoztatása szerint a Cyber/IT (CIT) nevű szervezeti egységet 2021-ig építik ki, a fejlesztés végére 13 500 katona és civil dolgozik majd benne. Évente 800 katonát és 700 civilt irányítanak át vagy vesznek fel a CIT-be, amelyet egy ismeretterjesztő, népszerűsítő kampánnyal reklámoznak majd, és a Bundeswehr müncheni egyetemén elindítják az informatikai védelmi szakot, évfolyamonként 70 hallgatóval. A "hálózatosodott" világban a Bundeswehrnek meg kell tudnia védeni magát és az országot - indokolta az átalakítást Urusula von der Leyen a tárca közleménye szerint. Kiemelte, hogy naponta átlagosan 6500 informatikai támadás éri a német állami hálózatokat.
A CIT fő feladata a védelem, illetve a védelem megszervezése a nemzeti és nemzetközi hatóságokkal és partnerekkel együttműködve - mondta a miniszter. A Bundeswehrnél most is komoly tudás, szakértelem van, de ezzel az erőforrással jobban kell gazdálkodni, "láthatóbbá és ütőképesebbé" kell tenni. Ursula von der Leyen hozzátette, hogy más államok jóval előrébb járnak az informatikai védelemben, és Németországnak be kell hoznia a lemaradást. A Bundeswehrnek 177 ezer katonája és csaknem 90 ezer civil munkatársa van. Német sajtóértesülések szerint már van egy nagyjából 60 fős, titokban működő informatikai egysége, amely támadó műveleteket is végrehajt.
Szintén nyilvánosságra került, hogy leváltják a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnökét, Gerhard Schindlert. A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint váratlan a váltás a külföldi hírszerzéssel foglalkozó nemzetbiztonsági szerv élén, mert eddig úgy tűnt, hogy Gerhard Schindler "túléli" a BND és az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) együttműködése körül kirobbant botrányt. A BND-NSA botrány nyomán indított parlamenti vizsgálatban kiderült, hogy a szolgálat egyes osztályai önálló életet élnek, ami ugyan hozzáértők szerint nem új jelenség a szervezet történetében, de Gerhard Schindlertől a felügyelet erősítését várták.
Számíthatott az is, hogy be kell fejezni a BND központjának átköltöztetését a bajorországi Pullachból Berlinbe, és nagyobb figyelmet kell fordítani az informatikai biztonság ügyére. A szolgálatot a kormány részéről felügyelő kancellárián az a meggyőződés alakulhatott ki, hogy új emberre van szükség ezeknek a nagy feladatoknak az elvégzéséhez a 63 éves vezető helyett, akinek megbízatásából már csak két és fél év lenne hátra.
Ursula von der Leyen tájékoztatása szerint a Cyber/IT (CIT) nevű szervezeti egységet 2021-ig építik ki, a fejlesztés végére 13 500 katona és civil dolgozik majd benne. Évente 800 katonát és 700 civilt irányítanak át vagy vesznek fel a CIT-be, amelyet egy ismeretterjesztő, népszerűsítő kampánnyal reklámoznak majd, és a Bundeswehr müncheni egyetemén elindítják az informatikai védelmi szakot, évfolyamonként 70 hallgatóval. A "hálózatosodott" világban a Bundeswehrnek meg kell tudnia védeni magát és az országot - indokolta az átalakítást Urusula von der Leyen a tárca közleménye szerint. Kiemelte, hogy naponta átlagosan 6500 informatikai támadás éri a német állami hálózatokat.
A CIT fő feladata a védelem, illetve a védelem megszervezése a nemzeti és nemzetközi hatóságokkal és partnerekkel együttműködve - mondta a miniszter. A Bundeswehrnél most is komoly tudás, szakértelem van, de ezzel az erőforrással jobban kell gazdálkodni, "láthatóbbá és ütőképesebbé" kell tenni. Ursula von der Leyen hozzátette, hogy más államok jóval előrébb járnak az informatikai védelemben, és Németországnak be kell hoznia a lemaradást. A Bundeswehrnek 177 ezer katonája és csaknem 90 ezer civil munkatársa van. Német sajtóértesülések szerint már van egy nagyjából 60 fős, titokban működő informatikai egysége, amely támadó műveleteket is végrehajt.
Szintén nyilvánosságra került, hogy leváltják a német szövetségi hírszerző szolgálat (BND) elnökét, Gerhard Schindlert. A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint váratlan a váltás a külföldi hírszerzéssel foglalkozó nemzetbiztonsági szerv élén, mert eddig úgy tűnt, hogy Gerhard Schindler "túléli" a BND és az informatikai hírszerzésre szakosodott amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) együttműködése körül kirobbant botrányt. A BND-NSA botrány nyomán indított parlamenti vizsgálatban kiderült, hogy a szolgálat egyes osztályai önálló életet élnek, ami ugyan hozzáértők szerint nem új jelenség a szervezet történetében, de Gerhard Schindlertől a felügyelet erősítését várták.
Számíthatott az is, hogy be kell fejezni a BND központjának átköltöztetését a bajorországi Pullachból Berlinbe, és nagyobb figyelmet kell fordítani az informatikai biztonság ügyére. A szolgálatot a kormány részéről felügyelő kancellárián az a meggyőződés alakulhatott ki, hogy új emberre van szükség ezeknek a nagy feladatoknak az elvégzéséhez a 63 éves vezető helyett, akinek megbízatásából már csak két és fél év lenne hátra.