Valótlannak tartja a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) Orbán Viktor miniszterelnök parlamentben tett állítását, miszerint a kormány átláthatóvá tette a magyar szerencsejáték piacot.

Schreiber István, az MSZSZ elnöke szerint a nyerőgép iparág a 2012. októberében történt uniós bíróság által jogellenesnek ítélt betiltásáig huszonegy éven át volt komoly pillére a magyar gazdaságnak, éves szinten 35 milliárd forint játékadót fizettek a költségvetésbe, míg 2015-ben mindössze 3 milliárd forint játékadó folyt be az államosított kaszinópiacról. A kaszinókat offsore cégek tulajdonolják, működésüket gyakorlatilag az állam támogatja, a több milliárdos nyereségek pedig Luxemburgba vándorolnak. A kaszinók nincsenek bekötve az adóhatóság ellenőrző rendszerébe, ráadásul működésükre a Szerencsejáték Felügyelet (SZEF) sem lát rá.

Orbán Viktor kormányfő a parlamentben az azonnali kérdések órájában március 21-én hétfőn beszélt a nyerőgép piac átláthatóságáról, amikor Novák Előd Jobbikos képviselő azt kérdezte: miért építheti állami pénzből a Fidesz médiabirodalmát a "kétkarú rablóként harácsoló Andrew G. Vajna"? A miniszterelnök úgy fogalmazott: "Nem tudom, miért kerülgetjük a forró kását. Tehát arról van szó, hogy a félkarúrabló-féle üzletben a Jobbik és a Jobbikot támogató emberek nyakig érintettek voltak. Ezt a rendszert mi fölszámoltuk. Létrehoztunk helyette egy átlátható, világos rendszert, amelyben valóban Andy Vajna szerepel. Ez önöknek nem tetszik, és ezért önök mérgesek Andy Vajnára, és minden héten bosszút állnak, erről van szó, ugye? Elég méltatlan" - mondta Orbán Viktor.

Schreiber István a nyerőgép ágazatban 2012 októbere előtt résztvevő 1200 vállalkozás 90 százalékát tömörítő szakmai érdekvédelmi szervezet elnöke kiemelte: nem érti a miniszterelnök mire gondolhatott átláthatóság alatt, hiszen korábban magyar természetes személyekből álló kis-közép vállalkozások működtették a nyerőgép piacot, viszont a jelenlegi offsore cégmodell, csak azok számára átláthatóbb, akik tulajdonosai annak. Az adófizetők, a NAV, és a SZEF előtt egyaránt titok, hogy kihez vándorolt például a filmügyi kormánybiztos Andy Vajna által üzemeltetett Las Vegas Casino 3 milliárd forintos nyeresége, amelyet osztalék címén luxemburgi offshore cégbe utaltak a média tudósításai szerint.

Az MSZSZ elnöke kiemelte: a költségvetésbe korábban befolyt évi 35 milliárdos játékadó bevételnek még csak a 10 százalékához sem jut hozzá az állam évek óta. A szerencsejáték törvény módosításával kialakított rendszer erősíti a játékfüggőséget, hiszen míg a korábbi nyerőgépeken 100 forintra 2500 forint nyereményt remélhettek, addig a kaszinókban 100 forintos tétre 1 millió forintos ígért nyereménnyel csábítanak a játékra, ami jóval nagyobb veszélyt jelent. Schreiber hozzátette: nem érti, hogy a miniszterelnök mire utalt az ágazatban való Jobbikos érintettséget emlegetve, hiszen annak idején mikor a tiltásról szavazott a parlament, ezt a Jobbik a Fidesszel együtt szavazta meg.

A közlemény szerint a piaci szereplők 2012 októbere előtt játékadó címén évente 35 milliárd forintot fizettek a költségvetésbe, egyéb jogcímeken pedig másik 35 milliárdot. A Tállai András NAV-elnök által január végén ismertetett adatok szerint 2015-ben a Magyarországon üzemelő 8 játékkaszinó 3,08 milliárd forint játékadót fizetett. Ha csak a játékadót vesszük, akkor is 105 milliárd forinttól esett el az állam az elmúlt három esztendőben az ágazat megszüntetése óta - emelte ki az MSZSZ elnöke. Ráadásul - tette hozzá - a kaszinóüzemeltetést maga a kormány támogatja, hiszen a legnagyobb működési tétel, a több milliárdos koncessziós díj összege levonható a játékadóból.

Ismeretes, hogy az Orbán-kabinet 2013-ban döntött úgy, hogy valamivel színesíti a nyerőgépek betiltása után kiürült szerencsejáték-piacot és kaszinókoncessziókat utaltak ki, noha korábban a tiltást azzal indokolták: "Fidesz krédójával ellentétes a szerencsejáték". Köztudott, hogy a 8 játékkaszinóból ötöt a kormány filmügyi biztosa, Andy Vajna, kettőt a debreceni fociklub elnöke, Szima Gábor tulajdonol, a soproni kaszinót pedig a Casino Austria GmbH vette meg.

Mint ismeretes 2012 októberében három nap alatt tiltotta be a kormány a pénznyerő iparágat, amely évi 35 milliárd forintnyi játékadót, és az ugyancsak 35 milliárd forintnyi egyéb adóbevételt termelt a költségvetésnek. Mivel 18 ezer helyen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték szervezéssel, ha csak helyenként két munkavállalóval számolunk, a szektorból akkor is közel negyvenezer ember megélhetése szűnt meg. A játékgépek 2012-es törvényi betiltását megelőzően a kormány ötszörösére emelte a játékadót, majd azt követően egyik napról a másikra visszavonta a játékgépek engedélyeit.

A vállalkozók perre mentek, az Európai Unió Bírósága pedig 2015 júniusában kimondta: az intézkedés sértette az uniós jogot, és a kártérítési pereket a magyar bíróságok hatáskörébe utalta. Az uniós bíróság azt kifogásolta, hogy a magyar jogalkotó nem írt elő olyan átmeneti időszakot, amely alatt az új jogszabályokhoz alkalmazkodni lehet, illetve ésszerű kompenzációs rendszert sem alakított ki a vállalkozók kárpótlására. Számos keresetet már benyújtottak, a perek hamarosan elkezdődnek, a hazai bíróságokon múlik, hogy a szerencsejáték-szervezők mekkora kártérítést kapnak a nyerőgépek betiltása miatt.

Az MSZSZ százmilliárdos nagyságrendűre becsülte a játéktermek és kocsmai nyerőgépek működését betiltó 2012-es törvénymódosítás okozta közvetlen veszteségeket. Az egyszeri okozott kár százmilliárd forint körüli, és az ellehetetlenített vállalkozások elmaradt hasznáról még szó sem esett - emlékeztetett az elnök. A jogalkotással okozott károk miatt már lehet perelni az államot, az új polgári törvénykönyv elvi lehetőséget teremt erre, noha ilyen ügyben eddig egyetlen ítélet sem született. Az MSZSZ úgy látja, a magyar igazságszolgáltatásnak mindenképpen cselekednie kell, különben az unió bíróságával megy szembe.