Az adószakértő szerint jogi és gyakorlati akadályai vannak, hogy az összes vállalkozás számlázását bekössék az adóhatósághoz, így az elektronikusan vagy számítógéppel kiállított számlák valós idejű adatszolgáltatása sem volna hatékony az adócsalások megelőzésében.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke az egyesület honlapján fejti ki aggályait. A közlemény felidézi: Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár nyilatkozata szerint a kormány már dolgozik azon, hogy be lehessen kötni a cégek számlázó rendszereit az adóhivatalhoz, ami megakadályozná az adócsalásokat.

Az adószakértő szerint az ötlet alapja, hogy 2016. január elsejétől csak olyan számlázó programot lehet majd használni, amely rendelkezik "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" funkcióval, és az ellenőrzések során adatot tud exportálni. Zara László szerint ez azonban nem teremt folyamatos és valós idejű adatátvitelt, csak az ellenőrzéskor gyorsítja majd a lekérdezést, így ez nem lesz alkalmas a megelőzésre vagy az előzetes kockázatelemzésre. Hozzáteszi, hogy az uniós áfa-irányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára az elektronikus számlázást, vagyis a számlatömbös vállalkozások számláit továbbra sem fogja látni a hatóság.

Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a "szállítók", hanem a "vevők" adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton. Az áfa-irányelv azonban tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túlmenően bármely uniós tagország általános jelleggel többlet kötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet a számlán, akkor a számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfa-bevallásokat. A magyar szabályozás persze ezt semmibe veheti, de akkor felmerülhet egy újabb kötelezettségszegési eljárás a magyar állam ellen - vélekedik az adószakértő.

Zara László úgy véli, hogy az ötlet megvalósítása plusz költséget és feladatot jelentene a vállalkozásoknak, és reálisan 5-8 évet venne igénybe a megvalósítása. A vállalkozások és a hatóság oldalán felmerülő plusz költségek megtérülését akkor lehetne felmérni, ha az adóhivatal elárulná, hogy ettől az intézkedéstől mennyi plusz bevételt remélnek - teszi hozzá.

"A vállalkozások számlázó szoftvereinek bekötése a NAV-hoz egy olyan rendszer kiépítésének ötlete, amely jelen jogszabályi keretek között megkerülhető lenne, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna" - idézi az egyesületi elnököt a közlemény. Véleménye szerint az elképzelést csak az érintettekkel (minden vállalkozói érdekképviselettel, az adózási és könyvelői szakmai szervezetekkel) és más, például informatikai szakértőkkel történő egyeztetések után lehetne megvalósítani.