MTI
Szabályozói enyhítést szeretnének a hazai internetszolgáltatók
Elkészült az online tartalomszolgáltatási (OTT) piac szabályozási kérdéseiről tartott nyilvános konzultáció összefoglalója, az eszmecserében több médiapiaci szereplő is részt vett - közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
Tizenöt iparági vélemény érkezett a Magyarországon működő legnagyobb hírközlési és médiaszolgáltatóktól, készülékgyártóktól, érdekvédelmi szervezetektől és szakértőktől arra a nyilvános konzultációs felhívásra és a kapcsolódó téma-összefoglaló hatósági anyagra, amelyet tavaly novemberben tett közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
Az interneten elérhető, korábban csak a televízió képernyőjén nézhető médiatartalmak az NMHH közlése szerint átírják az eddigi hagyományos médiafogyasztási szokásokat, a változó piaci környezet pedig kiegyensúlyozott szabályozást igényel. Emiatt a hatóság tavaly novemberben nyilvános konzultáció keretében, a szakma bevonásával 12 pontban keresett válaszokat az online tartalomszolgáltatások médiarendszerre gyakorolt hatásairól annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a jogalkotónak, illetve a jogalkalmazó hatóságnak is feladata lehet a jövőben.
A válaszadók szinte mindannyian úgy vélték, hogy az OTT-tartalomszolgáltatások középtávon nem fogják helyettesíteni, illetve kiváltani a hagyományos műsorterjesztők által kínált szolgáltatásokat. A piacra lépés korlátjaként említik a nyelvi és kulturális kérdéseket, a piac méretéből adódó limitált üzleti lehetőségeket, a fejlődést nem megfelelő ütemben követő jogi környezetet, valamint nem látják biztosítottnak az OTT-tartalomszolgáltatások nyújtásához szükséges műszaki feltételeket.
A szolgáltatók megoldásnak tartanák, ha a szabályozók engedélyeznék az internetszolgáltatók számára az új üzleti modellek, újszerű szerződéses feltételek kialakítását a fogyasztókkal, illetve az OTT-szolgáltatókkal. Az internethozzáférés-szolgáltatók szorgalmazzák, hogy legyen lehetőségük arra, hogy további díj ellenében garantált minőségű szolgáltatást nyújtsanak az arra igényt tartó tartalom- és alkalmazásszolgáltatók számára, mert a bevétel segítségével fenntarthatóvá válna a hálózat eddigi és további fejlesztése.
A tartalomszolgáltatók üdvözölnék, ha az internethozzáférés-szolgáltatók nem korlátozhatnák a sávszélességet a potenciális versenytársakkal szemben. Az Allegro Group, az Antenna Hungária Zrt., az Invitel Zrt., az Initiative of European Network Operators, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, a Magyar Telekom Nyrt., a Microsoft Magyarország Kft., az M-RTL Zrt., a Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter, a Telenor Magyarország Zrt., a TV2 Média Csoport Kft., a UPC Magyarország Kft., a Vodafone Magyarország Zrt. valamint Littvay István és Pataki Tamás hírközlési szakértő észrevételei alapul szolgálnak a hatóságnak ahhoz, hogy az uniós egyeztetések során az iparági szereplők véleményét is figyelembe véve képviselje a nemzeti álláspontot - írták.
Tizenöt iparági vélemény érkezett a Magyarországon működő legnagyobb hírközlési és médiaszolgáltatóktól, készülékgyártóktól, érdekvédelmi szervezetektől és szakértőktől arra a nyilvános konzultációs felhívásra és a kapcsolódó téma-összefoglaló hatósági anyagra, amelyet tavaly novemberben tett közzé a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
Az interneten elérhető, korábban csak a televízió képernyőjén nézhető médiatartalmak az NMHH közlése szerint átírják az eddigi hagyományos médiafogyasztási szokásokat, a változó piaci környezet pedig kiegyensúlyozott szabályozást igényel. Emiatt a hatóság tavaly novemberben nyilvános konzultáció keretében, a szakma bevonásával 12 pontban keresett válaszokat az online tartalomszolgáltatások médiarendszerre gyakorolt hatásairól annak érdekében, hogy azonosítsa azokat a területeket, ahol a jogalkotónak, illetve a jogalkalmazó hatóságnak is feladata lehet a jövőben.
A válaszadók szinte mindannyian úgy vélték, hogy az OTT-tartalomszolgáltatások középtávon nem fogják helyettesíteni, illetve kiváltani a hagyományos műsorterjesztők által kínált szolgáltatásokat. A piacra lépés korlátjaként említik a nyelvi és kulturális kérdéseket, a piac méretéből adódó limitált üzleti lehetőségeket, a fejlődést nem megfelelő ütemben követő jogi környezetet, valamint nem látják biztosítottnak az OTT-tartalomszolgáltatások nyújtásához szükséges műszaki feltételeket.
A szolgáltatók megoldásnak tartanák, ha a szabályozók engedélyeznék az internetszolgáltatók számára az új üzleti modellek, újszerű szerződéses feltételek kialakítását a fogyasztókkal, illetve az OTT-szolgáltatókkal. Az internethozzáférés-szolgáltatók szorgalmazzák, hogy legyen lehetőségük arra, hogy további díj ellenében garantált minőségű szolgáltatást nyújtsanak az arra igényt tartó tartalom- és alkalmazásszolgáltatók számára, mert a bevétel segítségével fenntarthatóvá válna a hálózat eddigi és további fejlesztése.
A tartalomszolgáltatók üdvözölnék, ha az internethozzáférés-szolgáltatók nem korlátozhatnák a sávszélességet a potenciális versenytársakkal szemben. Az Allegro Group, az Antenna Hungária Zrt., az Invitel Zrt., az Initiative of European Network Operators, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség, a Magyar Telekom Nyrt., a Microsoft Magyarország Kft., az M-RTL Zrt., a Nemzeti Műsorterjesztő Klaszter, a Telenor Magyarország Zrt., a TV2 Média Csoport Kft., a UPC Magyarország Kft., a Vodafone Magyarország Zrt. valamint Littvay István és Pataki Tamás hírközlési szakértő észrevételei alapul szolgálnak a hatóságnak ahhoz, hogy az uniós egyeztetések során az iparági szereplők véleményét is figyelembe véve képviselje a nemzeti álláspontot - írták.