Berta Sándor
A megszokottnál többet fizet a zenékért az Apple a jogtulajdonosoknak
A kaliforniai cég igyekszik a kezdetektől megbecsülni a partnereit, hogy így kerülje el a vitákat.
Robert Kondrk menedzser elmondta, hogy az Apple Music zenei stream-szolgáltatás esetében a szerzői jogtulajdonosoknak a megszokott 70 helyett az Amerikai Egyesült Államokban a bevétel 71,5, míg más országokban a 73 százalékát juttatják vissza. Más cégek, például a Deezer vagy a Spotify a bevétel 70 százalékát szokták megosztani a jogtulajdonosokkal. Mindez azt jelenti, hogy a 10 dolláros havidíjból 7 dollárt kapnak a zenei kiadók és a szerzői jogvédő társaságok, s csupán egy kis részt maguk a művészek. Ennek hátterében a régi - gyakran még a CD-k korszakából származó - szerződések vannak, amelyekben a kiadók számos (marketing, lemezkiadási, terjesztési stb.) költséget számoltak fel.
Kondrk hozzátette, hogy a több mint 3 hónapon át tartó tesztidőszakban semmi pénzt nem kaptak a szerzői jogtulajdonosok, így a mostani magasabb összeg ennek köszönhető. Érdekesség, hogy korábban kiszivárgott egy szerződéstervezet, amely alapján az Apple a kisebb független kiadóknak csupán a bevételek 58 százalékát akarta átutalni és nem vette figyelembe a kiadók piaci részesedését. A konkurens Spotify egyik szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az Apple két további zenei stream-ajánlattal is rendelkezik, ezek az iTunes Radio és a Beats 1 rádióállomás, amelyek ingyenesek, így ezeket a felhasználók előfizetési díj nélkül is hallgathatják.
Az Apple Music szolgáltatást csak nemrég mutatták be, de két szövetségi államban, New Yorkban és Connecticutban máris eljárást indított ellene a helyi államügyészség. Mindkét államban azt vizsgálják, hogy a gyártó nem gyakorolt-e nyomást a zenei kiadókra azért, hogy azok részesítsék előnyben az új szolgáltatást.
Robert Kondrk menedzser elmondta, hogy az Apple Music zenei stream-szolgáltatás esetében a szerzői jogtulajdonosoknak a megszokott 70 helyett az Amerikai Egyesült Államokban a bevétel 71,5, míg más országokban a 73 százalékát juttatják vissza. Más cégek, például a Deezer vagy a Spotify a bevétel 70 százalékát szokták megosztani a jogtulajdonosokkal. Mindez azt jelenti, hogy a 10 dolláros havidíjból 7 dollárt kapnak a zenei kiadók és a szerzői jogvédő társaságok, s csupán egy kis részt maguk a művészek. Ennek hátterében a régi - gyakran még a CD-k korszakából származó - szerződések vannak, amelyekben a kiadók számos (marketing, lemezkiadási, terjesztési stb.) költséget számoltak fel.
Kondrk hozzátette, hogy a több mint 3 hónapon át tartó tesztidőszakban semmi pénzt nem kaptak a szerzői jogtulajdonosok, így a mostani magasabb összeg ennek köszönhető. Érdekesség, hogy korábban kiszivárgott egy szerződéstervezet, amely alapján az Apple a kisebb független kiadóknak csupán a bevételek 58 százalékát akarta átutalni és nem vette figyelembe a kiadók piaci részesedését. A konkurens Spotify egyik szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az Apple két további zenei stream-ajánlattal is rendelkezik, ezek az iTunes Radio és a Beats 1 rádióállomás, amelyek ingyenesek, így ezeket a felhasználók előfizetési díj nélkül is hallgathatják.
Az Apple Music szolgáltatást csak nemrég mutatták be, de két szövetségi államban, New Yorkban és Connecticutban máris eljárást indított ellene a helyi államügyészség. Mindkét államban azt vizsgálják, hogy a gyártó nem gyakorolt-e nyomást a zenei kiadókra azért, hogy azok részesítsék előnyben az új szolgáltatást.