Berta Sándor
Gondolatainkkal irányíthatunk drónokat
A projekt célja, hogy egy napon akár az utasszállító repülőgépeket is lehessen vezérelni a gondolatok segítségével.
Az Európai Unió által támogatott Brainflight nevű program keretében azt vizsgálják, hogy miként működhet a gondolatok által vezérelt repülés. Az eljárásnak köszönhetően a repülés egyszerűbbé válhat, kevésbé lennének leterhelve a pilóták és a biztonság is javulna. A pilótáknak nagyobb mozgási szabadságuk lenne, így más feladatok elvégzésével foglalkozhatnának. A szimulátorban már sikerült bebizonyítani, hogy a gondolatok által vezérelt repülés lehetséges, ráadásul mindez korábban elképzelhetetlen pontossággal valósult meg.
Mostanra sikerült elérni, hogy a pilóták a szimulátorokban a kezeik használata nélkül vezethessék légi járműveket, viszont hordaniuk kell az agyhullámokat mérő szenzorsapkát. Az értékeket egy szoftver elemzi ki, amely egyúttal lehetővé teszi az agyhullámok parancsokká való átalakítását is. A projekt koordinátora a portugál Tekever. A programban részt vesz még a szintén portugál Champalimaud Foundation, a holland Eagle Science és a Müncheni Műszaki Egyetem. A cél most a drónok agyhullámokkal való vezérlésének megvalósítása.
Az első nyilvános bemutatóra Lisszabonban került sor. Az elkészített agy-számítógép interfészt (BMI) először a Diamond DA42 osztrák könnyű repülőgép, valamint számos drón szimulátorával tesztelték. Azt ugyanakkor a kutatók nem árulták el, hogy a felhasználóknak mennyi ideig kell gyakorolniuk, hogy a gondolataikkal irányíthassák a légi járműveket. A BBC arról számolt be, hogy több hónapig is tarthat, amíg az emberek megtanulják a kért irányba mozgatni a robotrepülőgépeket.
Hosszú időnek kell még eltelnie addig, amíg a gondolatvezérlés a polgári és a katonai repülésben megjelenhet, ami részben a szabályozásra, részben a jelenlegi aggodalmakra vezethető vissza. Ennek ellenére az eljárás a jövőben nemcsak a repülőgépeknél vagy a helikoptereknél válhat be, hanem az autóknál, a hajóknál és a vonatoknál is.
Az amerikai kormány szintén most jelentette be, hogy lehetőséget adnak katonai drónbeszállítóiknak, hogy megkezdjék a kereskedést termékeikkel külföldön is. Az amerikai illetékesek szerint ez nem veszélyes, de szigorú feltételeket írnak elő. Egy a külügyminisztérium oldalán lévő, a katonai drónok exportjára vonatkozó rendelkezésről szóló állásfoglalásban lefektetik a fegyverkereskedelem ezen szegletére vonatkozó szabályokat és elvárásokat, amelyek a vevői kört hivatottak leszűkíteni a megbízhatónak tartott szövetséges államokra.
Némi meglepetést okozott a döntés, miszerint a jövőben lehetővé válik a csúcstechnológiának tartott katonai drónok más államoknak és vállalatoknak történő értékesítése, már csak azért is, mert a fegyverkereskedelem globális szinten is komoly kérdéseket és aggályokat vet fel. Az amerikaiak szerint ebben semmi veszélyes nincs, bár azért rögtön leszögezik, hogy mindent megtesznek majd a kiterjedt monitorozás megvalósítása érdekében, ami magyarra lefordítva azt jelenti, hogy a vásárlást követően is figyelemmel követik az eladott drónok működését és felhasználásának módját.
Az illetékesek egy rövid listában sorolják fel a betartatni kívánt szabályokat. Szeretnék ugyanis biztosítani, hogy a vásárlók mindenkor betartják az emberi jogokra vonatkozó és a humanitárius célú nemzetközi előírásokat, a katonai drónokat csak a törvényi előírásoknak megfelelően és kellő indokkal vetik majd be, azokkal nem végeznek törvénytelen megfigyeléseket, illetve megfelelő képzést nyújtanak az operátoroknak, hogy elkerüljék a nem kívánt baleseteket és malőröket. Arról azonban nincs szó, hogy milyen megtorló intézkedéseket hoznának a fenti pontok megsértése esetén, ez tehát valószínűleg kimerülne a további példányok eladásának letiltásában, ami nyilván nem jelent nagy elrettentő erőt.
A lista emellett önmagában is problémás, hiszen maga az USA sem felelt meg minden esetben a fenti pontoknak, az elmúlt másfél évtizedből bőven idézhetünk fel problémás, később nagy botrányt kiváltó ügyeket. Egyes szakértők szerint a katonai drónok kérdése nem választható el a tágabb értelemben vett fegyverkereskedelem körétől, maga a döntés tehát nem jelent újdonságot, csupán egy meglévő problémát súlyosbít.
Az Európai Unió által támogatott Brainflight nevű program keretében azt vizsgálják, hogy miként működhet a gondolatok által vezérelt repülés. Az eljárásnak köszönhetően a repülés egyszerűbbé válhat, kevésbé lennének leterhelve a pilóták és a biztonság is javulna. A pilótáknak nagyobb mozgási szabadságuk lenne, így más feladatok elvégzésével foglalkozhatnának. A szimulátorban már sikerült bebizonyítani, hogy a gondolatok által vezérelt repülés lehetséges, ráadásul mindez korábban elképzelhetetlen pontossággal valósult meg.
Mostanra sikerült elérni, hogy a pilóták a szimulátorokban a kezeik használata nélkül vezethessék légi járműveket, viszont hordaniuk kell az agyhullámokat mérő szenzorsapkát. Az értékeket egy szoftver elemzi ki, amely egyúttal lehetővé teszi az agyhullámok parancsokká való átalakítását is. A projekt koordinátora a portugál Tekever. A programban részt vesz még a szintén portugál Champalimaud Foundation, a holland Eagle Science és a Müncheni Műszaki Egyetem. A cél most a drónok agyhullámokkal való vezérlésének megvalósítása.
Az első nyilvános bemutatóra Lisszabonban került sor. Az elkészített agy-számítógép interfészt (BMI) először a Diamond DA42 osztrák könnyű repülőgép, valamint számos drón szimulátorával tesztelték. Azt ugyanakkor a kutatók nem árulták el, hogy a felhasználóknak mennyi ideig kell gyakorolniuk, hogy a gondolataikkal irányíthassák a légi járműveket. A BBC arról számolt be, hogy több hónapig is tarthat, amíg az emberek megtanulják a kért irányba mozgatni a robotrepülőgépeket.
Hosszú időnek kell még eltelnie addig, amíg a gondolatvezérlés a polgári és a katonai repülésben megjelenhet, ami részben a szabályozásra, részben a jelenlegi aggodalmakra vezethető vissza. Ennek ellenére az eljárás a jövőben nemcsak a repülőgépeknél vagy a helikoptereknél válhat be, hanem az autóknál, a hajóknál és a vonatoknál is.
Az amerikai kormány szintén most jelentette be, hogy lehetőséget adnak katonai drónbeszállítóiknak, hogy megkezdjék a kereskedést termékeikkel külföldön is. Az amerikai illetékesek szerint ez nem veszélyes, de szigorú feltételeket írnak elő. Egy a külügyminisztérium oldalán lévő, a katonai drónok exportjára vonatkozó rendelkezésről szóló állásfoglalásban lefektetik a fegyverkereskedelem ezen szegletére vonatkozó szabályokat és elvárásokat, amelyek a vevői kört hivatottak leszűkíteni a megbízhatónak tartott szövetséges államokra.
Némi meglepetést okozott a döntés, miszerint a jövőben lehetővé válik a csúcstechnológiának tartott katonai drónok más államoknak és vállalatoknak történő értékesítése, már csak azért is, mert a fegyverkereskedelem globális szinten is komoly kérdéseket és aggályokat vet fel. Az amerikaiak szerint ebben semmi veszélyes nincs, bár azért rögtön leszögezik, hogy mindent megtesznek majd a kiterjedt monitorozás megvalósítása érdekében, ami magyarra lefordítva azt jelenti, hogy a vásárlást követően is figyelemmel követik az eladott drónok működését és felhasználásának módját.
Az illetékesek egy rövid listában sorolják fel a betartatni kívánt szabályokat. Szeretnék ugyanis biztosítani, hogy a vásárlók mindenkor betartják az emberi jogokra vonatkozó és a humanitárius célú nemzetközi előírásokat, a katonai drónokat csak a törvényi előírásoknak megfelelően és kellő indokkal vetik majd be, azokkal nem végeznek törvénytelen megfigyeléseket, illetve megfelelő képzést nyújtanak az operátoroknak, hogy elkerüljék a nem kívánt baleseteket és malőröket. Arról azonban nincs szó, hogy milyen megtorló intézkedéseket hoznának a fenti pontok megsértése esetén, ez tehát valószínűleg kimerülne a további példányok eladásának letiltásában, ami nyilván nem jelent nagy elrettentő erőt.
A lista emellett önmagában is problémás, hiszen maga az USA sem felelt meg minden esetben a fenti pontoknak, az elmúlt másfél évtizedből bőven idézhetünk fel problémás, később nagy botrányt kiváltó ügyeket. Egyes szakértők szerint a katonai drónok kérdése nem választható el a tágabb értelemben vett fegyverkereskedelem körétől, maga a döntés tehát nem jelent újdonságot, csupán egy meglévő problémát súlyosbít.