SG.hu
Az exportkorlátozások miatt megduplázódott a kínai drónalkatrészek ára
A kínai drónalkatrészek külföldi vásárlói jelentősen magasabb árakat fizetnek, mivel Peking szigorítja a kritikus alkatrészek exportját Donald Trump amerikai elnök kereskedelmi háborújának közepette. A szállító és közvetítő cégek akár kétszeresére is emelték áraikat a külföldi vásárlók számára, akiknek kevés alternatív beszerzési forrásuk van, mivel Peking szigorította az ellenőrzéseket - állították a vásárlók a dél-kínai Shenzhenben megrendezett Unmanned Aerial Systems Expo kiállításon.
A közel 41 milliárd dolláros kereskedelmi drónpiac egyre fontosabbá válik a világ hadseregei számára, mivel a polgári használatra szánt eszközöket az ukrajnai és közel-keleti harctereken is bevetik. Peking igyekszik szabályozni a drónok és alkatrészeik exportját, hogy megakadályozza harci célú felhasználásukat más országok által. Kína most már megköveteli az exportőröktől, hogy különleges engedélyeket igényeljenek, amelyek sokak szerint nehezen szerezhetők be, különösen a kisebb mennyiségben exportáló alkatrészgyártók számára.
Az elmúlt évben a kormány növelte az ellenőrzés alá tartozó technológiák számát, míg a gyártók és beszállítók szerint az elmúlt hónapokban szigorodott a végrehajtás is, mivel Trump magasabb vámokat vetett ki Kínára. A katonai és kereskedelmi célokra alkalmazható alkatrészekre vonatkozó korlátozások megnehezítik a globális dróngyártók számára az alkatrészek beszerzését, mivel kevés ország kínál alternatívákat. A Drone Industry Insights elemzőcég szerint Kína gyártja a világ kereskedelmi drónjainak 70-80 százalékát, és dominál a kritikus elemek, például sebességszabályozók, érzékelők, kamerák és propellerek gyártásában.
Egy török dróngyártó szerint drága és megbízhatatlan szállítmányozókra kell támaszkodnia, hogy biztosítsa a szükséges, korlátozott alkatrészek ellátását. Ezek a szállítmányozók az elmúlt hónapokban emelték az árakat. "Például a múlt hónapban 2000 dollárba került a légi szállítás, ma viszont már csaknem 3500 dollárt kérnek” - mondta a vállalat egyik alkalmazottja.
Egy francia vevő, aki katonai célú célzó- és felderítő drónokat gyárt, elmondta, hogy nagymértékben függ a kínai alkatrészektől. Becslése szerint az európai gyártók három évvel le vannak maradva kínai társaiktól. "Megpróbálunk európai drónokat gyártani, de nem tudjuk ugyanazokat a technológiákat alkalmazni, mint Kína” - mondta. Különösen problémásak a hőkamerákra vonatkozó, szeptemberben frissített korlátozások. A kínai beszállítók most kétszeres árat kérnek, „mert nagyobb kockázatot vállalnak” az ellenőrzések megkerülésével - mondta a francia vásárló.
Bár a szállítmányozók kínálnak megoldásokat, gyakran ragaszkodnak ahhoz, hogy a vásárlók renminbiben fizessenek, és saját nevükön írják alá a vámáru-nyilatkozatokat, ami jogi kockázatot jelent az importőrök számára - tette hozzá. De mivel készletei fogynak, és nem sikerült alternatívákat találnia olyan helyeken, mint Vietnam, a francia vevőnek olyan beszállítókat kell keresnie, akik hajlandóak maguk szervezni a szállítást. "Jelenleg ez szinte lehetetlen” - mondta.
A shenzheni vásáron az eladók névjegykártyákat osztogattak, amelyeken „érzékeny áruk szállítását” kínálták drónokhoz és „utánzat márkákhoz”, és azt mondták, hogy utasítást kaptak, hogy amerikai, európai és közel-keleti ügyfeleket célozzanak meg. Khalil Esterhamlari, a Shenzhenben található Kína-Irán Innovációs és Együttműködési Központ vezetője elmondta, hogy a szigorú vámvizsgálat miatt kénytelen volt lemondani arról a tervéről, hogy iráni ügyfeleknek segít tűzoltó drónokat beszerezni. Jelenleg csak mezőgazdasági drónokat tud exportálni.
A kiállításon részt vevő gyártók szerint az ellenőrzések akadályozzák a külföldi terjeszkedési terveiket, míg sok beszerzési ügynök azt mondta, hogy nem értik, miért reklámozzák a nagyobb repülőgépek gyártói a termékeiket külföldi ügyfeleknek. Zhao Yan, a Shanxi Xitou UAV Intelligent Manufacturing, egy állami tulajdonú katonai és kereskedelmi drónokat exportáló cég képviselője elmondta, hogy még a legálisan exportált drónok is a harctéren végzik. "Ez olyan, mint egy konyhakés. Mi zöldségek vágására gyártjuk őket, de hogy más célokra is felhasználhatók-e, azt a vevő dönti el” - mondta. "Termékeinket megfelelő csatornákon keresztül megfelelő vevőknek adjuk el. Hogy mire használják őket, azt nem mi döntjük el.”
A közel 41 milliárd dolláros kereskedelmi drónpiac egyre fontosabbá válik a világ hadseregei számára, mivel a polgári használatra szánt eszközöket az ukrajnai és közel-keleti harctereken is bevetik. Peking igyekszik szabályozni a drónok és alkatrészeik exportját, hogy megakadályozza harci célú felhasználásukat más országok által. Kína most már megköveteli az exportőröktől, hogy különleges engedélyeket igényeljenek, amelyek sokak szerint nehezen szerezhetők be, különösen a kisebb mennyiségben exportáló alkatrészgyártók számára.
Az elmúlt évben a kormány növelte az ellenőrzés alá tartozó technológiák számát, míg a gyártók és beszállítók szerint az elmúlt hónapokban szigorodott a végrehajtás is, mivel Trump magasabb vámokat vetett ki Kínára. A katonai és kereskedelmi célokra alkalmazható alkatrészekre vonatkozó korlátozások megnehezítik a globális dróngyártók számára az alkatrészek beszerzését, mivel kevés ország kínál alternatívákat. A Drone Industry Insights elemzőcég szerint Kína gyártja a világ kereskedelmi drónjainak 70-80 százalékát, és dominál a kritikus elemek, például sebességszabályozók, érzékelők, kamerák és propellerek gyártásában.
Egy török dróngyártó szerint drága és megbízhatatlan szállítmányozókra kell támaszkodnia, hogy biztosítsa a szükséges, korlátozott alkatrészek ellátását. Ezek a szállítmányozók az elmúlt hónapokban emelték az árakat. "Például a múlt hónapban 2000 dollárba került a légi szállítás, ma viszont már csaknem 3500 dollárt kérnek” - mondta a vállalat egyik alkalmazottja.
Egy francia vevő, aki katonai célú célzó- és felderítő drónokat gyárt, elmondta, hogy nagymértékben függ a kínai alkatrészektől. Becslése szerint az európai gyártók három évvel le vannak maradva kínai társaiktól. "Megpróbálunk európai drónokat gyártani, de nem tudjuk ugyanazokat a technológiákat alkalmazni, mint Kína” - mondta. Különösen problémásak a hőkamerákra vonatkozó, szeptemberben frissített korlátozások. A kínai beszállítók most kétszeres árat kérnek, „mert nagyobb kockázatot vállalnak” az ellenőrzések megkerülésével - mondta a francia vásárló.
Bár a szállítmányozók kínálnak megoldásokat, gyakran ragaszkodnak ahhoz, hogy a vásárlók renminbiben fizessenek, és saját nevükön írják alá a vámáru-nyilatkozatokat, ami jogi kockázatot jelent az importőrök számára - tette hozzá. De mivel készletei fogynak, és nem sikerült alternatívákat találnia olyan helyeken, mint Vietnam, a francia vevőnek olyan beszállítókat kell keresnie, akik hajlandóak maguk szervezni a szállítást. "Jelenleg ez szinte lehetetlen” - mondta.
A shenzheni vásáron az eladók névjegykártyákat osztogattak, amelyeken „érzékeny áruk szállítását” kínálták drónokhoz és „utánzat márkákhoz”, és azt mondták, hogy utasítást kaptak, hogy amerikai, európai és közel-keleti ügyfeleket célozzanak meg. Khalil Esterhamlari, a Shenzhenben található Kína-Irán Innovációs és Együttműködési Központ vezetője elmondta, hogy a szigorú vámvizsgálat miatt kénytelen volt lemondani arról a tervéről, hogy iráni ügyfeleknek segít tűzoltó drónokat beszerezni. Jelenleg csak mezőgazdasági drónokat tud exportálni.
A kiállításon részt vevő gyártók szerint az ellenőrzések akadályozzák a külföldi terjeszkedési terveiket, míg sok beszerzési ügynök azt mondta, hogy nem értik, miért reklámozzák a nagyobb repülőgépek gyártói a termékeiket külföldi ügyfeleknek. Zhao Yan, a Shanxi Xitou UAV Intelligent Manufacturing, egy állami tulajdonú katonai és kereskedelmi drónokat exportáló cég képviselője elmondta, hogy még a legálisan exportált drónok is a harctéren végzik. "Ez olyan, mint egy konyhakés. Mi zöldségek vágására gyártjuk őket, de hogy más célokra is felhasználhatók-e, azt a vevő dönti el” - mondta. "Termékeinket megfelelő csatornákon keresztül megfelelő vevőknek adjuk el. Hogy mire használják őket, azt nem mi döntjük el.”