MTI
A startupok nem fordítanak erőforrást az adótervezésre
A startupok nem fordítanak erőforrást az adótervezésre és a számviteli, jogi háttér kialakítására, már egyetlen adóhatósági vizsgálat és megállapítás működésképtelenné teheti a céget - hívja fel a figyelmet a Baker Tilly Hungária.
Az adótanácsadó és könyvvizsgáló cég közleményében ismerteti: gyors növekedésüket, illetve akár a hosszú távú működésüket is kockáztatják azok a startupok, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet a megfelelő számviteli, szerződési és adózási háttér kialakítására. A Baker Tilly Hungária tapasztalatai szerint sokszor az alapszintű számviteli, adózási és vállalkozásirányítási ismeretek is hiányoznak az újonnan induló cégeknél, és ez a megállapítás halmozottan igaz a sokszor rendkívül gyorsan dinamikus növekedési pályára álló startup vállalkozásokra.
"A magyar startupokra az üzleti ötlettel elfoglalt alapítók jelentik a legnagyobb veszélyt a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából, hiszen a jelentős adókockázatokkal működő, egyébként rendkívül sikeres cég működését akár egy rutin NAV-vizsgálat is ellehetetlenítheti. Ha pedig a szabálytalanságokra maguktól jönnek rá, akkor költséges és időigényes korrekciók és önellenőrzés árán lehet csak kiiktatni a veszélytényezőket. Azt is mondhatnánk, hogy egy cégnek sem jó az, ha a NAV készíti el az adóstratégiáját" - idézi a közlemény Kölber Ferencet, a cég ügyvezetőjét.
Kölber Ferenc elmondta: saját tanácsadói gyakorlatukban is előfordult már, hogy egy dinamikusan növekedő startup évekig olyan terméket árult, amelyet - a könyvei szerint - soha nem vásárolt meg, illetve úgy végzett engedélyköteles tevékenységet, hogy fogalma sem volt arról, hogy ahhoz további jogosítványokra lenne szüksége. Típushiba például, hogy a cégvezető/cégtulajdonos elsősorban az aktuális cash-flow alapján ítéli meg a cég pénzügyi helyzetét. "Ha a startup felszálló ágban van, akkor a cash-flow ópium: ha van ügyfél, pénz is van, csak gyakran az esedékessé váló kötelezettségekkel, adókkal nem kalkulálnak, ezért aztán később jöhet a kijózanodás" - magyarázza Kölber Ferenc.
Ugyancsak súlyos problémához vezet, amikor a tapasztalatlan vezetők tagi kölcsönből finanszírozzák a cég működését, majd egy rosszul elvégzett hitel-tőke konverzió után - melyet hitelelengedésnek minősít a NAV - tetemes társaságiadó-fizetési kötelezettséggel néznek szembe. "Tapasztalataink szerint azok a startupok járnak jól, ahol korán due diligence-et, azaz átvilágítást végez egy tőkebefektető, mert ilyenkor láthatóvá válnak a rendszerszintű kockázatok, így például az adókockázatok is, és van idő és ok a rendbetételre. A többieknek maguknak kell felismerniük, hogy a túlélési és fejlődési esélyeiket rontják, ha nem átlátható struktúrákban üzemelnek" - mutatott rá Kölber Ferenc.
Az adótanácsadó és könyvvizsgáló cég közleményében ismerteti: gyors növekedésüket, illetve akár a hosszú távú működésüket is kockáztatják azok a startupok, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet a megfelelő számviteli, szerződési és adózási háttér kialakítására. A Baker Tilly Hungária tapasztalatai szerint sokszor az alapszintű számviteli, adózási és vállalkozásirányítási ismeretek is hiányoznak az újonnan induló cégeknél, és ez a megállapítás halmozottan igaz a sokszor rendkívül gyorsan dinamikus növekedési pályára álló startup vállalkozásokra.
"A magyar startupokra az üzleti ötlettel elfoglalt alapítók jelentik a legnagyobb veszélyt a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából, hiszen a jelentős adókockázatokkal működő, egyébként rendkívül sikeres cég működését akár egy rutin NAV-vizsgálat is ellehetetlenítheti. Ha pedig a szabálytalanságokra maguktól jönnek rá, akkor költséges és időigényes korrekciók és önellenőrzés árán lehet csak kiiktatni a veszélytényezőket. Azt is mondhatnánk, hogy egy cégnek sem jó az, ha a NAV készíti el az adóstratégiáját" - idézi a közlemény Kölber Ferencet, a cég ügyvezetőjét.
Kölber Ferenc elmondta: saját tanácsadói gyakorlatukban is előfordult már, hogy egy dinamikusan növekedő startup évekig olyan terméket árult, amelyet - a könyvei szerint - soha nem vásárolt meg, illetve úgy végzett engedélyköteles tevékenységet, hogy fogalma sem volt arról, hogy ahhoz további jogosítványokra lenne szüksége. Típushiba például, hogy a cégvezető/cégtulajdonos elsősorban az aktuális cash-flow alapján ítéli meg a cég pénzügyi helyzetét. "Ha a startup felszálló ágban van, akkor a cash-flow ópium: ha van ügyfél, pénz is van, csak gyakran az esedékessé váló kötelezettségekkel, adókkal nem kalkulálnak, ezért aztán később jöhet a kijózanodás" - magyarázza Kölber Ferenc.
Ugyancsak súlyos problémához vezet, amikor a tapasztalatlan vezetők tagi kölcsönből finanszírozzák a cég működését, majd egy rosszul elvégzett hitel-tőke konverzió után - melyet hitelelengedésnek minősít a NAV - tetemes társaságiadó-fizetési kötelezettséggel néznek szembe. "Tapasztalataink szerint azok a startupok járnak jól, ahol korán due diligence-et, azaz átvilágítást végez egy tőkebefektető, mert ilyenkor láthatóvá válnak a rendszerszintű kockázatok, így például az adókockázatok is, és van idő és ok a rendbetételre. A többieknek maguknak kell felismerniük, hogy a túlélési és fejlődési esélyeiket rontják, ha nem átlátható struktúrákban üzemelnek" - mutatott rá Kölber Ferenc.