MTI
Megelégelték az óriáscégek adóelkerülését a politikusok
Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik hétvégi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait.
A törekvések nem csak az olyan vállalatokat érinthetik majd, amelyek az elmúlt időszakban az adóelkerülés elleni küzdelem célkeresztjében szerepeltek - mint az Apple, a Google és a Starbucks -, hanem számos Magyarországon működő nemzetközi vállalkozást is - hívja fel a figyelmet a Ryan amerikai adótanácsadó cég. A Ryan közleményében ismerteti: az OECD adóügyi bizottsága 2013-ban dolgozta ki a G20-ak felkérésére azt a 15 pontos akciótervet, amely az adóköteles jövedelmek alacsony adókulcsú országokba történő átcsoportosítását (BEPS - Base Erosion and Profit Shifting) kívánja megakadályozni. A fellépés abból a nemzetközi célkitűzésből indult ki, hogy a jövedelmeket ott kell megadóztatni, ahol a profitszerzés és a tényleges gazdasági tevékenység történik.
Békés Balázs, a Ryan régiós vezetője szerint e célkitűzés mentén az utóbbi időben több komoly támadást indítottak egyes nemzetközi nagyvállalatok ellen. "Az Apple, a Google és a Starbucks példái mind arra mutattak rá, hogy bár a tényleges eladások a világ számos országában folynak, az adóköteles jövedelmek végül egy-egy alacsonyabb adóterhű államban landolnak. Ez jelentős költségvetési bevételkiesést jelent az értékesítés országának, de versenyhátrányba hozza a kisebb vállalkozásokat is" - idézi a régiós vezetőt a közlemény.
A BEPS akcióterv főbb témakörei azt célozzák, hogy a vállalkozások ne használhassák ki a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket az adófizetés elkerülésére, ne élhessenek vissza a kettős adóztatási egyezmények adta kedvezményekkel. Emellett fontos törekvés, hogy jöjjön létre egy olyan átlátható nemzetközi adókörnyezet, amelyben a nemzeti adóhatóságok az adózókat az országhatárokon túl is ellenőrizni tudják.
Az akcióterv alapján a múlt héten tette közzé az OECD adóügyi bizottsága első konkrét javaslatait, amelyeket hétvégén a G20-ak pénzügyi vezetői is megtárgyaltak. A javaslatcsomag az akcióterv 7 pontját érinti, és kitér többek között a digitális gazdaság hatékonyabb adóztatására, valamint annak kiküszöbölésére, hogy egyes országok túlzott adókedvezményekkel csalogassák magukhoz a jövedelmeket.
Annak megakadályozására is javaslatot tesz, hogy a cégek - duplán - vonjanak ki az adóztatás alól olyan jövedelmeket, amit a kifizető országában költségként már elszámoltak. Az OECD adóügyi bizottsága kilátásba helyezte, hogy a megoldási javaslatok alapján létrehoznának egy többoldalú egyezményt, amely világszinten biztosítaná az adórendszerek koherenciáját, és ezzel a visszaélések megelőzését.
"Az OECD és a G20-ak törekvése Magyarországot is érinti, hiszen hazánk tagja az OECD-nek, és az Európai Unión keresztül részt vesz a G20-ak munkájában. A kezdeményezések eredményeként a magyar adórendszert is több ponton hozzá kell majd igazítani a nemzetközi követelményekhez, a magyar adóhatóság pedig rövid időn belül bekapcsolódhat a széles körű automatikus nemzetközi információcserébe. A nemzetközi összefogás hamarosan alapvető változásokkal járhat, ezért a hazánkban működő nemzetközi vállalatoknak is át kell gondolniuk, hogy adóstruktúráik a formálódó új szabályoknak is megfelelnek-e" - mondta a közlemény szerint Békés Balázs.
A törekvések nem csak az olyan vállalatokat érinthetik majd, amelyek az elmúlt időszakban az adóelkerülés elleni küzdelem célkeresztjében szerepeltek - mint az Apple, a Google és a Starbucks -, hanem számos Magyarországon működő nemzetközi vállalkozást is - hívja fel a figyelmet a Ryan amerikai adótanácsadó cég. A Ryan közleményében ismerteti: az OECD adóügyi bizottsága 2013-ban dolgozta ki a G20-ak felkérésére azt a 15 pontos akciótervet, amely az adóköteles jövedelmek alacsony adókulcsú országokba történő átcsoportosítását (BEPS - Base Erosion and Profit Shifting) kívánja megakadályozni. A fellépés abból a nemzetközi célkitűzésből indult ki, hogy a jövedelmeket ott kell megadóztatni, ahol a profitszerzés és a tényleges gazdasági tevékenység történik.
Békés Balázs, a Ryan régiós vezetője szerint e célkitűzés mentén az utóbbi időben több komoly támadást indítottak egyes nemzetközi nagyvállalatok ellen. "Az Apple, a Google és a Starbucks példái mind arra mutattak rá, hogy bár a tényleges eladások a világ számos országában folynak, az adóköteles jövedelmek végül egy-egy alacsonyabb adóterhű államban landolnak. Ez jelentős költségvetési bevételkiesést jelent az értékesítés országának, de versenyhátrányba hozza a kisebb vállalkozásokat is" - idézi a régiós vezetőt a közlemény.
A BEPS akcióterv főbb témakörei azt célozzák, hogy a vállalkozások ne használhassák ki a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket az adófizetés elkerülésére, ne élhessenek vissza a kettős adóztatási egyezmények adta kedvezményekkel. Emellett fontos törekvés, hogy jöjjön létre egy olyan átlátható nemzetközi adókörnyezet, amelyben a nemzeti adóhatóságok az adózókat az országhatárokon túl is ellenőrizni tudják.
Az akcióterv alapján a múlt héten tette közzé az OECD adóügyi bizottsága első konkrét javaslatait, amelyeket hétvégén a G20-ak pénzügyi vezetői is megtárgyaltak. A javaslatcsomag az akcióterv 7 pontját érinti, és kitér többek között a digitális gazdaság hatékonyabb adóztatására, valamint annak kiküszöbölésére, hogy egyes országok túlzott adókedvezményekkel csalogassák magukhoz a jövedelmeket.
Annak megakadályozására is javaslatot tesz, hogy a cégek - duplán - vonjanak ki az adóztatás alól olyan jövedelmeket, amit a kifizető országában költségként már elszámoltak. Az OECD adóügyi bizottsága kilátásba helyezte, hogy a megoldási javaslatok alapján létrehoznának egy többoldalú egyezményt, amely világszinten biztosítaná az adórendszerek koherenciáját, és ezzel a visszaélések megelőzését.
"Az OECD és a G20-ak törekvése Magyarországot is érinti, hiszen hazánk tagja az OECD-nek, és az Európai Unión keresztül részt vesz a G20-ak munkájában. A kezdeményezések eredményeként a magyar adórendszert is több ponton hozzá kell majd igazítani a nemzetközi követelményekhez, a magyar adóhatóság pedig rövid időn belül bekapcsolódhat a széles körű automatikus nemzetközi információcserébe. A nemzetközi összefogás hamarosan alapvető változásokkal járhat, ezért a hazánkban működő nemzetközi vállalatoknak is át kell gondolniuk, hogy adóstruktúráik a formálódó új szabályoknak is megfelelnek-e" - mondta a közlemény szerint Békés Balázs.