MTI
A Nokia hulladékát illegálisan megszerző társaságot ítéltek el Tatabányán
A hulladékgazdálkodási szabályok megsértése és vesztegetés miatt 3 év és 4 hónap börtönbüntetésre és kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte a Tatabányai Törvényszék első fokon Tene Gyulát, aki hét társával megszervezte, hogy a ledarált elektronikai hulladékkal együtt leselejtezett, de ép telefonalkatrészek is kikerüljenek a Nokia gyárából.
Az ügy másodrendű vádlottja, Szemmler Péter társtettesként egy év négy hónap börtönbüntetést kapott. A bűnszervezet többi tagját - két kivétellel - felfüggesztett börtönre ítélték a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint vesztegetés elfogadása miatt. A vádlottak többsége elfogadta az ítéletet, néhányuk és az ügyészség három nap gondolkodási időt kért.
Detrői Ferenc bíró elmondta, az ügyben a Komárom-Esztergom megyei főkapitányság indított eljárást saját titkos nyomozásuk alapján. Az ügyészségi felügyelettel zajló nyomozás lezárása után a megyei főügyészség Tene Gyulát bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, nagy értékű lopásra való felbujtással vádolta.
Tene Gyula a gyár darálójában dolgozó alkalmazottaknak pénzt ígért, ha bizonyos darabokat ép állapotban összegyűjtenek és a hulladék közé rejtik, valamint beszervezte a biztonsági őrt, hogy figyelje a megbízás teljesítését és felírja az érintett ládák számát. A társaság 2011 áprilisától hat ládát gyűjtött össze, ezek október 5-én kerültek az ötletgazda birtokába, akit a rendőrség még aznap elfogott. A vád szakértője 144 millió forint kárértéket számolt ki úgy, hogy az alkatrészek számát megszorozta a beszállítótól kapott árral. Ekkor még nem közölték a szakértővel, hogy leselejtezett tárgyakat minősít - ismertette a bíró.
A leselejtezett alkatrészeket a gyárban bevizsgáltatta a rendőrség és találtak köztük működőképes darabokat. A bíró ezt a bizonyítékok sorából kizárta, mert a szemléről egy vádlottat és védőt nem értesítettek és a bevizsgálást végző munkatársakat nem tartotta elfogulatlannak. A bíróság által bevont további szakértők véleménye alapján a kárérték nem megállapítható, mert az alkatrészeket leselejtezték, a vállalat nyilvántartásából kivezették - ismertette Detrői Ferenc.
A bíróság szerint nem történt lopás, mert egyrészt értéktelen dolgot szereztek meg, másrészt az ügynek sértettje sem volt, mert a Nokia nem tett feljelentést, mivel vagyoni kára nem keletkezett. A társaság tagjai csak a hulladék jogszerűtlen megszerzése és az abban játszott szerepük miatt ítélhetők el - ismertette a bíró. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottra kiszabott börtönbüntetésnél tekintettel volt arra, hogy két évnél hosszabb időt töltöttek előzetes letartóztatásban. Ha az ítélet jogerőre emelkedik - a feltételes szabadlábra helyezés rendelkezései szerint - egyiküknek sem kell börtönbe vonulnia.
Az ügy másodrendű vádlottja, Szemmler Péter társtettesként egy év négy hónap börtönbüntetést kapott. A bűnszervezet többi tagját - két kivétellel - felfüggesztett börtönre ítélték a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, valamint vesztegetés elfogadása miatt. A vádlottak többsége elfogadta az ítéletet, néhányuk és az ügyészség három nap gondolkodási időt kért.
Detrői Ferenc bíró elmondta, az ügyben a Komárom-Esztergom megyei főkapitányság indított eljárást saját titkos nyomozásuk alapján. Az ügyészségi felügyelettel zajló nyomozás lezárása után a megyei főügyészség Tene Gyulát bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett, nagy értékű lopásra való felbujtással vádolta.
Tene Gyula a gyár darálójában dolgozó alkalmazottaknak pénzt ígért, ha bizonyos darabokat ép állapotban összegyűjtenek és a hulladék közé rejtik, valamint beszervezte a biztonsági őrt, hogy figyelje a megbízás teljesítését és felírja az érintett ládák számát. A társaság 2011 áprilisától hat ládát gyűjtött össze, ezek október 5-én kerültek az ötletgazda birtokába, akit a rendőrség még aznap elfogott. A vád szakértője 144 millió forint kárértéket számolt ki úgy, hogy az alkatrészek számát megszorozta a beszállítótól kapott árral. Ekkor még nem közölték a szakértővel, hogy leselejtezett tárgyakat minősít - ismertette a bíró.
A leselejtezett alkatrészeket a gyárban bevizsgáltatta a rendőrség és találtak köztük működőképes darabokat. A bíró ezt a bizonyítékok sorából kizárta, mert a szemléről egy vádlottat és védőt nem értesítettek és a bevizsgálást végző munkatársakat nem tartotta elfogulatlannak. A bíróság által bevont további szakértők véleménye alapján a kárérték nem megállapítható, mert az alkatrészeket leselejtezték, a vállalat nyilvántartásából kivezették - ismertette Detrői Ferenc.
A bíróság szerint nem történt lopás, mert egyrészt értéktelen dolgot szereztek meg, másrészt az ügynek sértettje sem volt, mert a Nokia nem tett feljelentést, mivel vagyoni kára nem keletkezett. A társaság tagjai csak a hulladék jogszerűtlen megszerzése és az abban játszott szerepük miatt ítélhetők el - ismertette a bíró. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottra kiszabott börtönbüntetésnél tekintettel volt arra, hogy két évnél hosszabb időt töltöttek előzetes letartóztatásban. Ha az ítélet jogerőre emelkedik - a feltételes szabadlábra helyezés rendelkezései szerint - egyiküknek sem kell börtönbe vonulnia.