SG.hu
Személyre szabott árképzést vezet be a repülőjegyeknél a Delta
A Delta az első légitársaság, amely bejelentette, hogy a mesterséges intelligenciát a profit növelésére használja az árképzés személyre szabásával egy kísérleti program során. Ez azt eredményezi, hogy az ügyfelek adatprofiljuk alapján eltérő árat fizetnek ugyanazért a járatért.
Kritikusok arra figyelmeztettek, hogy az MI ilyen jellegű alkalmazása túlmutat azon a légitársasági gyakorlaton, hogy például a korábban foglaló utasoknak kevesebbet kell fizetniük, mint azoknak, akik az utolsó pillanatban foglalnak repülőjegyet - és ha más légitársaságok is követik, ez végső soron az olcsó repülőjegyek végét jelentheti az egész világon. A Delta Air Lines elnöke, Glen William Hauenstein a cég eredménybeszámolóján megerősítette, hogy az elmúlt hat hónapban a belföldi járatok körülbelül 3 százalékán értékesítettek helyeket egy MI által kalkulált árképzési rendszer segítségével. Az év végére a Delta célja, hogy a jegyek 20 százalékára növelje ezt a számot.
Egy fogyasztóvédelmi szervezet, a Consumer Watchdog arra figyelmeztet, hogy bár az úgynevezett személyre szabott árképzés elméletileg okozhatja a Delta ügyfelei számára az árak csökkentését, az árképzés működéséről szóló nyilvános beszámoló nélkül nem lehet tudni, hogy az igazságos-e, vagy esetleg sérti-e a szövetségi törvényeket, amelyek tiltanak egyes megkülönböztetéseket, például eltérő árak felszámítását a nem vagy az etnikai hovatartozás alapján. Bizonyíték van arra, hogy egyes azonosítók, például az irányítószámok használata egyenlőtlen hatást gyakorol egyes csoportokra.
A Delta leszögezte, hogy zéró toleranciát tanúsít a diszkriminációval szemben. "A viteldíjainkat nyilvánosan közzétesszük, és kizárólag az utazással kapcsolatos tényezőkön, például az elővásárláson és a kabinosztályon alapulnak. Szigorú biztosítékokat tartunk fenn a szövetségi törvények betartása érdekében." Mindazonáltal a személyre szabott árképzéssel kapcsolatos korai kutatások nem kedvezőek a fogyasztók számára. A Consumer Watchdog megállapította, hogy a legjobb ajánlatokat a leggazdagabb ügyfeleknek kínálják, a legrosszabb ajánlatokat pedig a legszegényebbeknek, akiknek a legkevésbé valószínű, hogy van más lehetőségük.
Tavaly novemberben Hauenstein azt mondta a befektetőknek, hogy a Delta célja az, hogy idővel teljesen megszabaduljon a statikus árazástól, ami a légitársaság által eddig elért, állítólag „elképesztően kedvező” eredmények alapján most már még inkább szeretne. Más légitársaságok is követhetik a példáját, mivel a Delta világossá tette a befektetők előtt, hogy bár a funkció még mindig tesztelési fázisban van, a bevételek fellendülését látják. "„Tetszik, amit látunk” - mondta Hauenstein a befektetőknek. "Nagyon tetszik nekünk.”
George Slover, a Center for Democracy and Technology nevű digitális jogokkal foglalkozó csoport vezetője tavaly ősszel arra figyelmeztetett, hogy az áraknak az ügyfél „személyazonossága, preferenciái és helyzete” alapján történő testreszabása a légitársaságok összejátszását eredményezheti az árak megemelése érdekében. A Delta egyelőre nem erősítette meg, hogy mikor hozza majd nyilvánosságra a kísérleti programjából származó árváltozást bemutató nyilvános feljegyzéseket. "Mindent elmond maga a tény, hogy a Delta azt mondja, hogy ennek a tolakodó árképzési rendszernek a korai eredményei elképesztően kedvező eredményeket mutatnak." - mondta Slover. "Növelik a profitjukat, és ez a nyereség azoktól a fogyasztóktól származik, akiket kihasználnak."
A Delta a Fetcherrrel kötött partnerséget a kísérleti projekthez. A Fetcherr egy izraeli cég, amely az Azul, a WestJet, a Virgin Atlantic és a VivaAerobus ügyfeleivel dolgozik, és azt tervezi, hogy más utazási iparágakban is terjeszkedik, amint a technológiája meghonosodik a légiközlekedésben. Slover arra számít, hogy a Fetcherr-hez hasonló technológiával behálózott vállalatok számára az ajánlat "ellenállhatatlan" lesz.
Slover szerint az olyan vállalatok, mint a Delta, olyan adatok alapján variálhatják az árakat, mint az ügyfél internetes böngészési tevékenysége, korábbi vásárlásai, termékkeresései, vagy jövedelme, vagyona, adósságai, pénzügyi helyzete és előélete. A korábbi vásárlásokat vizsgálva kiderülhet, hogy mennyit hajlandóak költeni hasonló termékekre, míg a közösségi média-adatokból kiderülhet, ha például sürgősen szüksége van az ügyfélnek a járatra. Ezen adatok bármelyike "jelezheti, hogy a fogyasztó fogékonyabb az eladással kapcsolatos nyomásgyakorlásra" - véli Slover.
Bár a Delta MI-árazása elméletileg akár növelheti is a versenyt a légiközlekedési ágazatban, Slover arra számít, hogy az ilyen árképzési rendszereket alkalmazó vállalatok az MI-árazások átláthatóságának hiánya miatt „a magasabb árak irányába való elmozdulásra” ösztönzik őket. "A fogyasztók tájékozott választása a verseny motorja; mivel a fogyasztók nem lesznek annyira tájékozottak, így nem, vagy csak kevéssé lesznek érdekeltek az állítólagos versenyelőnyökben. Inkább kihasználják őket, hogy hasznot húzzanak belőlük” - mondta Slover. Slover szerint a Delta a következő néhány évben az egyénre szabott árképzés terén visszahatással szembesülhet, mivel egyes vásárlók "valószínűleg zsigerből ellenkezően reagálnak”.
A vállalat a hivatalos szervek részéről is kritikákat kaphat, mivel a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság már tanulmányozza, hogy a Delta pilotjához hasonló, személyre szabott árképzés törvénysértő-e, vagy károsítja-e a fogyasztókat. Ez új szabályalkotást eredményezhet, vagy akár törvényhozást is, „hogy betiltsák vagy visszaszorítsák”. Egyes törvényhozók már most is vizsgálják az árképzési algoritmusokat, és az amerikai szenátus banki, lakásügyi és városfejlesztési bizottsága által nemrégiben tartott meghallgatások során olyan óriáscégek árképzési gyakorlatát vették célba, mint a Walmart és az Amazon.
Aki azon gondolkodik, hogyan akadályozhatja meg a személyre szabott árképzést, amely hirtelen drágábbá teheti a járatokat, annak Slover rövid távú megoldásként virtuális magánhálózat (VPN) használatát és a sütik törlését ajánlotta vásárláskor. Ezt annulálhatja, hogy a Delta és más légitársaságok megkövetelhetik az utasoktól, hogy bejelentkezzenek a jegyvásárláshoz, és csak így élvezhetik a rendszer előnyeit (pl. személyre szabott árképzésre jelentkezzenek, hogy extra lábterű üléseket kapjanak. Slover szerint viszont hosszú távú megoldás csak az erősebb adatvédelmi törvények lehetnek, melyek kiszívhatják az árak növeléséhez vagy csökkentéséhez szükséges adatokat az ilyen MI-eszközökből. Harmadik fél közvetítők igénybe vételével is visszaállítható az anonimitás a vásárlási folyamatba, ha az az ideális eset áll fenn, hogy ezek a harmadik felek maguk nem gyűjtenek adatokat.
Legalább egy törvényhozó, Ruben Gallego demokrata szenátor máris jelezte, hogy botot dob a küllők közé. "A Delta vezérigazgatója azzal hencegett, hogy a mesterséges intelligenciát arra használja, hogy megtalálja az Ön fájdalmas pontját - ami azt jelenti, hogy minden fillért ki fognak sajtolni Önből” - írta Gallego az X-en. "Ez nem tisztességes vagy versenyképes árképzés. Ez ragadozó árképzés. Nem hagyom, hogy ezt megússzák."
Az biztos, hogy a légitársaságok már régóta különböző árakat kínálnak különböző embereknek, még ugyanarra az útvonalra is, attól függően, hogy az utazók hogyan foglalnak - közvetlenül, egy összehasonlító vásárlási oldalon vagy egy utazási irodán keresztül - vagy milyen messze előre vásárolnak. Még egy évtizeddel ezelőtt is előfordult, hogy az utazási weboldalak pontosan ugyanarra az útvonalra vonatkozóan eltérő árakat mutattak ki, például attól függően, hogy a vásárló milyen böngészőt használt a viteldíjak áttekintésére. A mesterséges intelligencia használata azonban felerősíti ezt a fajta árdiszkriminációt, és a légitársaságokat jogi szempontból szürke zónába helyezi.
„Az AI nem csupán az üzleti műveleteket optimalizálja, hanem alapvetően átírja a kereskedelem és a fogyasztói élmény szabályait” - mondta Matt Britton, az AI generáció szerzője a Fortune-nak. „A fogyasztók számára ez azt jelenti, hogy a ”tisztességes" árképzés kora lejárt. Az ár, amit lát, az az az ár, amit az algoritmus szerint elfogadna, nem pedig egy általános ár."
Kritikusok arra figyelmeztettek, hogy az MI ilyen jellegű alkalmazása túlmutat azon a légitársasági gyakorlaton, hogy például a korábban foglaló utasoknak kevesebbet kell fizetniük, mint azoknak, akik az utolsó pillanatban foglalnak repülőjegyet - és ha más légitársaságok is követik, ez végső soron az olcsó repülőjegyek végét jelentheti az egész világon. A Delta Air Lines elnöke, Glen William Hauenstein a cég eredménybeszámolóján megerősítette, hogy az elmúlt hat hónapban a belföldi járatok körülbelül 3 százalékán értékesítettek helyeket egy MI által kalkulált árképzési rendszer segítségével. Az év végére a Delta célja, hogy a jegyek 20 százalékára növelje ezt a számot.
Egy fogyasztóvédelmi szervezet, a Consumer Watchdog arra figyelmeztet, hogy bár az úgynevezett személyre szabott árképzés elméletileg okozhatja a Delta ügyfelei számára az árak csökkentését, az árképzés működéséről szóló nyilvános beszámoló nélkül nem lehet tudni, hogy az igazságos-e, vagy esetleg sérti-e a szövetségi törvényeket, amelyek tiltanak egyes megkülönböztetéseket, például eltérő árak felszámítását a nem vagy az etnikai hovatartozás alapján. Bizonyíték van arra, hogy egyes azonosítók, például az irányítószámok használata egyenlőtlen hatást gyakorol egyes csoportokra.
A Delta leszögezte, hogy zéró toleranciát tanúsít a diszkriminációval szemben. "A viteldíjainkat nyilvánosan közzétesszük, és kizárólag az utazással kapcsolatos tényezőkön, például az elővásárláson és a kabinosztályon alapulnak. Szigorú biztosítékokat tartunk fenn a szövetségi törvények betartása érdekében." Mindazonáltal a személyre szabott árképzéssel kapcsolatos korai kutatások nem kedvezőek a fogyasztók számára. A Consumer Watchdog megállapította, hogy a legjobb ajánlatokat a leggazdagabb ügyfeleknek kínálják, a legrosszabb ajánlatokat pedig a legszegényebbeknek, akiknek a legkevésbé valószínű, hogy van más lehetőségük.
Tavaly novemberben Hauenstein azt mondta a befektetőknek, hogy a Delta célja az, hogy idővel teljesen megszabaduljon a statikus árazástól, ami a légitársaság által eddig elért, állítólag „elképesztően kedvező” eredmények alapján most már még inkább szeretne. Más légitársaságok is követhetik a példáját, mivel a Delta világossá tette a befektetők előtt, hogy bár a funkció még mindig tesztelési fázisban van, a bevételek fellendülését látják. "„Tetszik, amit látunk” - mondta Hauenstein a befektetőknek. "Nagyon tetszik nekünk.”
George Slover, a Center for Democracy and Technology nevű digitális jogokkal foglalkozó csoport vezetője tavaly ősszel arra figyelmeztetett, hogy az áraknak az ügyfél „személyazonossága, preferenciái és helyzete” alapján történő testreszabása a légitársaságok összejátszását eredményezheti az árak megemelése érdekében. A Delta egyelőre nem erősítette meg, hogy mikor hozza majd nyilvánosságra a kísérleti programjából származó árváltozást bemutató nyilvános feljegyzéseket. "Mindent elmond maga a tény, hogy a Delta azt mondja, hogy ennek a tolakodó árképzési rendszernek a korai eredményei elképesztően kedvező eredményeket mutatnak." - mondta Slover. "Növelik a profitjukat, és ez a nyereség azoktól a fogyasztóktól származik, akiket kihasználnak."
A Delta a Fetcherrrel kötött partnerséget a kísérleti projekthez. A Fetcherr egy izraeli cég, amely az Azul, a WestJet, a Virgin Atlantic és a VivaAerobus ügyfeleivel dolgozik, és azt tervezi, hogy más utazási iparágakban is terjeszkedik, amint a technológiája meghonosodik a légiközlekedésben. Slover arra számít, hogy a Fetcherr-hez hasonló technológiával behálózott vállalatok számára az ajánlat "ellenállhatatlan" lesz.
Slover szerint az olyan vállalatok, mint a Delta, olyan adatok alapján variálhatják az árakat, mint az ügyfél internetes böngészési tevékenysége, korábbi vásárlásai, termékkeresései, vagy jövedelme, vagyona, adósságai, pénzügyi helyzete és előélete. A korábbi vásárlásokat vizsgálva kiderülhet, hogy mennyit hajlandóak költeni hasonló termékekre, míg a közösségi média-adatokból kiderülhet, ha például sürgősen szüksége van az ügyfélnek a járatra. Ezen adatok bármelyike "jelezheti, hogy a fogyasztó fogékonyabb az eladással kapcsolatos nyomásgyakorlásra" - véli Slover.
Bár a Delta MI-árazása elméletileg akár növelheti is a versenyt a légiközlekedési ágazatban, Slover arra számít, hogy az ilyen árképzési rendszereket alkalmazó vállalatok az MI-árazások átláthatóságának hiánya miatt „a magasabb árak irányába való elmozdulásra” ösztönzik őket. "A fogyasztók tájékozott választása a verseny motorja; mivel a fogyasztók nem lesznek annyira tájékozottak, így nem, vagy csak kevéssé lesznek érdekeltek az állítólagos versenyelőnyökben. Inkább kihasználják őket, hogy hasznot húzzanak belőlük” - mondta Slover. Slover szerint a Delta a következő néhány évben az egyénre szabott árképzés terén visszahatással szembesülhet, mivel egyes vásárlók "valószínűleg zsigerből ellenkezően reagálnak”.
A vállalat a hivatalos szervek részéről is kritikákat kaphat, mivel a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság már tanulmányozza, hogy a Delta pilotjához hasonló, személyre szabott árképzés törvénysértő-e, vagy károsítja-e a fogyasztókat. Ez új szabályalkotást eredményezhet, vagy akár törvényhozást is, „hogy betiltsák vagy visszaszorítsák”. Egyes törvényhozók már most is vizsgálják az árképzési algoritmusokat, és az amerikai szenátus banki, lakásügyi és városfejlesztési bizottsága által nemrégiben tartott meghallgatások során olyan óriáscégek árképzési gyakorlatát vették célba, mint a Walmart és az Amazon.
Aki azon gondolkodik, hogyan akadályozhatja meg a személyre szabott árképzést, amely hirtelen drágábbá teheti a járatokat, annak Slover rövid távú megoldásként virtuális magánhálózat (VPN) használatát és a sütik törlését ajánlotta vásárláskor. Ezt annulálhatja, hogy a Delta és más légitársaságok megkövetelhetik az utasoktól, hogy bejelentkezzenek a jegyvásárláshoz, és csak így élvezhetik a rendszer előnyeit (pl. személyre szabott árképzésre jelentkezzenek, hogy extra lábterű üléseket kapjanak. Slover szerint viszont hosszú távú megoldás csak az erősebb adatvédelmi törvények lehetnek, melyek kiszívhatják az árak növeléséhez vagy csökkentéséhez szükséges adatokat az ilyen MI-eszközökből. Harmadik fél közvetítők igénybe vételével is visszaállítható az anonimitás a vásárlási folyamatba, ha az az ideális eset áll fenn, hogy ezek a harmadik felek maguk nem gyűjtenek adatokat.
Delta’s CEO just got caught bragging about using AI to find your pain point — meaning they’ll squeeze you for every penny.
— Ruben Gallego (@RubenGallego) July 15, 2025
This isn’t fair pricing or competitive pricing. It’s predatory pricing.
I won’t let them get away with this.
Legalább egy törvényhozó, Ruben Gallego demokrata szenátor máris jelezte, hogy botot dob a küllők közé. "A Delta vezérigazgatója azzal hencegett, hogy a mesterséges intelligenciát arra használja, hogy megtalálja az Ön fájdalmas pontját - ami azt jelenti, hogy minden fillért ki fognak sajtolni Önből” - írta Gallego az X-en. "Ez nem tisztességes vagy versenyképes árképzés. Ez ragadozó árképzés. Nem hagyom, hogy ezt megússzák."
Az biztos, hogy a légitársaságok már régóta különböző árakat kínálnak különböző embereknek, még ugyanarra az útvonalra is, attól függően, hogy az utazók hogyan foglalnak - közvetlenül, egy összehasonlító vásárlási oldalon vagy egy utazási irodán keresztül - vagy milyen messze előre vásárolnak. Még egy évtizeddel ezelőtt is előfordult, hogy az utazási weboldalak pontosan ugyanarra az útvonalra vonatkozóan eltérő árakat mutattak ki, például attól függően, hogy a vásárló milyen böngészőt használt a viteldíjak áttekintésére. A mesterséges intelligencia használata azonban felerősíti ezt a fajta árdiszkriminációt, és a légitársaságokat jogi szempontból szürke zónába helyezi.
„Az AI nem csupán az üzleti műveleteket optimalizálja, hanem alapvetően átírja a kereskedelem és a fogyasztói élmény szabályait” - mondta Matt Britton, az AI generáció szerzője a Fortune-nak. „A fogyasztók számára ez azt jelenti, hogy a ”tisztességes" árképzés kora lejárt. Az ár, amit lát, az az az ár, amit az algoritmus szerint elfogadna, nem pedig egy általános ár."