MTI
Az NSA nem csak Merkelt figyelhette meg a német kormányból
Nem csak Angela Merkel kancellárt figyelhette meg a német kormány tagjai közül az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) - mondta Edward Snowden az ARD német közszolgálati televízióban vasárnap késő este sugárzott interjúban.
Az NSA titkos adatgyűjtő programjait leleplező amerikai informatikus az Oroszországba menekülése óta adott első televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy az ügynökségtől kiszivárogtatott dokumentumok már nincsenek a birtokában, és nem is akar új információkat közölni, mert a dokumentumokkal rendelkező újságírók feladata eldönteni azt, hogy mely adatok nyilvánosságához fűződik közérdek. Az azonban nem tűnik logikusnak, hogy valaki, aki a német kormány szándékai iránt érdeklődik, csak Angela Merkelt figyeli, a kancellár tanácsadói és miniszterei közül pedig senkit sem - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az NSA vajon kémkedik-e a Siemens, a Mercedes vagy más sikeres német vállalat után, hogy annak eredményeit az Egyesült Államok javára fordítsa, azt mondta, nem fér kétség ahhoz, hogy az NSA gazdasági, ipari kémkedést is folytat. "Amennyiben például a Siemens rendelkezik az Egyesült Államok nemzeti érdekei szempontjából hasznos információkkal, akkor az NSA megszerzi ezeket, abban az esetben is, ha az adatoknak semmi közük a nemzetbiztonsághoz" - mondta Edward Snowden
Arra a kérdésre, hogy mi indíttatta a titkos minősítésű dokumentumok kiszivárogtatására, az NSA egykori szerződéses munkatársa azt mondta, a fordulópont az volt, amikor megállapította, hogy James Clapper hírszerzési igazgató eskü alatt hazudik egy kongresszusi meghallgatáson. "Menthetetlen az a titkosszolgálat, amely azt gondolja, hogy hazudhat a nyilvánosságnak és a törvényhozóknak, akik számítanak rá és szabályozzák a tevékenységét. Amikor ez világossá vált, tudtam, hogy nincs visszaút."
Edward Snowden az interjúban kizárta, hogy a jelenlegi körülmények között visszatér hazájába. Azzal kapcsolatban, hogy Barack Obama amerikai elnök szerint haza kellene térnie, hogy bíróság előtt tisztázza magát, kiemelte, hogy szerinte Obama csúsztat, hiszen nem nyilvánosan működő bíróság vagy esküdtszék előtt folytatott eljárás várna rá, hanem egy "kirakatper", amelyet az 1918-ból származó kémkedés elleni törvény alapján folytatnának le. Ez a jogszabály pedig nem azzal a szándékkal készült, hogy közérdekből titkos adatokat nyilvánosságra hozó személyek ügyében alkalmazzák, hanem külföldi hatalmakat szolgáló kémek felelősségre vonására. Ugyanakkor "nagyon üdvözölném, ha beszélhetnénk arról, miként lehet lezárni ezt az ügyet valamennyi oldal számára kielégítő módon"- tette hozzá.
Edward Snowden tavaly májusban szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat az NSA-től. Ezért az Egyesült Államokban azzal vádolják, hogy kémkedett, eltulajdonított kormányzati tulajdont és szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel. Az informatikus augusztusban egy évre menedékjogot kapott Oroszországban. Az első televíziós interjút december végén adta. Összesen hatórányi beszélgetést rögzítettek, ebből az ARD egy 30 perces összeállítást sugárzott vasárnap. Az anyagból dokumentumfilm is készül.
Az NSA titkos adatgyűjtő programjait leleplező amerikai informatikus az Oroszországba menekülése óta adott első televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy az ügynökségtől kiszivárogtatott dokumentumok már nincsenek a birtokában, és nem is akar új információkat közölni, mert a dokumentumokkal rendelkező újságírók feladata eldönteni azt, hogy mely adatok nyilvánosságához fűződik közérdek. Az azonban nem tűnik logikusnak, hogy valaki, aki a német kormány szándékai iránt érdeklődik, csak Angela Merkelt figyeli, a kancellár tanácsadói és miniszterei közül pedig senkit sem - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az NSA vajon kémkedik-e a Siemens, a Mercedes vagy más sikeres német vállalat után, hogy annak eredményeit az Egyesült Államok javára fordítsa, azt mondta, nem fér kétség ahhoz, hogy az NSA gazdasági, ipari kémkedést is folytat. "Amennyiben például a Siemens rendelkezik az Egyesült Államok nemzeti érdekei szempontjából hasznos információkkal, akkor az NSA megszerzi ezeket, abban az esetben is, ha az adatoknak semmi közük a nemzetbiztonsághoz" - mondta Edward Snowden
Arra a kérdésre, hogy mi indíttatta a titkos minősítésű dokumentumok kiszivárogtatására, az NSA egykori szerződéses munkatársa azt mondta, a fordulópont az volt, amikor megállapította, hogy James Clapper hírszerzési igazgató eskü alatt hazudik egy kongresszusi meghallgatáson. "Menthetetlen az a titkosszolgálat, amely azt gondolja, hogy hazudhat a nyilvánosságnak és a törvényhozóknak, akik számítanak rá és szabályozzák a tevékenységét. Amikor ez világossá vált, tudtam, hogy nincs visszaút."
Edward Snowden az interjúban kizárta, hogy a jelenlegi körülmények között visszatér hazájába. Azzal kapcsolatban, hogy Barack Obama amerikai elnök szerint haza kellene térnie, hogy bíróság előtt tisztázza magát, kiemelte, hogy szerinte Obama csúsztat, hiszen nem nyilvánosan működő bíróság vagy esküdtszék előtt folytatott eljárás várna rá, hanem egy "kirakatper", amelyet az 1918-ból származó kémkedés elleni törvény alapján folytatnának le. Ez a jogszabály pedig nem azzal a szándékkal készült, hogy közérdekből titkos adatokat nyilvánosságra hozó személyek ügyében alkalmazzák, hanem külföldi hatalmakat szolgáló kémek felelősségre vonására. Ugyanakkor "nagyon üdvözölném, ha beszélhetnénk arról, miként lehet lezárni ezt az ügyet valamennyi oldal számára kielégítő módon"- tette hozzá.
Edward Snowden tavaly májusban szivárogtatott ki szigorúan titkos dokumentumokat az NSA-től. Ezért az Egyesült Államokban azzal vádolják, hogy kémkedett, eltulajdonított kormányzati tulajdont és szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel. Az informatikus augusztusban egy évre menedékjogot kapott Oroszországban. Az első televíziós interjút december végén adta. Összesen hatórányi beszélgetést rögzítettek, ebből az ARD egy 30 perces összeállítást sugárzott vasárnap. Az anyagból dokumentumfilm is készül.