MTI
Lemondott a brit elektronikus lehallgató szolgálat vezetője
Lemondott az elektronikus kommunikáció lehallgatására szakosodott brit figyelőszolgálat (GCHQ) vezetője.
Robert Hannigan, aki 2014 óta állt a szolgálat élén, családi okokkal indokolta távozását. Boris Johnsonnak, a szervezetet közvetlenül felügyelő brit külügyminiszternek küldött levelében Hannigan azt írta, hogy munkája nagy terhet rótt "türelmes és megértő" családjára, és emiatt "eljött az irányváltás ideje". Hannigan részletek nélkül kifejtette a külügyminiszternek írt levelében, hogy a GCHQ tevékenysége sok emberéletet mentett meg Nagy-Britanniában és külföldön egyaránt.
A GCHQ, amelynek tevékenységét teljes titoktartás övezi, az elmúlt években a figyelem középpontjába került, miután Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át főleg a brit és az amerikai sajtónak az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt megfigyelési programjairól.
Az Oroszországban élő Snowden egy néhány hónappal ezelőtti BBC-interjúban a GCHQ-t az NSA "nagy-britanniai leányvállalatának" nevezte. Hannigan azonban, aki éppen a Snowden-kiszivárogtatások keltette nemzetközi botrány csúcspontján vette át a GCHQ irányítását, elsősorban Snowdent és a globális közösségi portálokat bírálta több nyilatkozatában is, ez utóbbiakat azért, mert szavai szerint nem segítik eléggé a terrorelhárítás munkáját.
Nem sokkal azután, hogy 2014 végén átvette a GCHQ vezetését, a Financial Times című londoni üzleti napilapnak írt cikkében Hannigan kifejtette, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet - ellentétben más terrorhálózatokkal, például az al-Kaidával, amelyek általában rejtőzködve, az internet "sötét zugaiban", névtelenül terjesztik anyagaikat - nyíltan jelen van a Twitteren és a Facebookon, és az általa feltöltött videótartalmak minősége "az online játékokéval vetekszik". Hannigan a cikkben súlyosan bírálta Snowdent is, mivel szerinte nem kétséges, hogy a dzsihadista milíciákban harcoló külföldiek a maguk hasznára fordították a volt NSA-alkalmazott kiszivárogtatásait, és ezekből tanultak is.
Ezt a véleményt más brit titkosszolgálati vezetők is osztják. Mark Rowley, a Scotland Yard terrorelhárításért felelős főparancsnok-helyettese nemrégiben egy BBC-műsorban például kijelentette: Snowden kiszivárogtatásai kikezdték a terrorelhárító szervezetek életvédelmi képességét, mivel a terroristák és a bűnszervezetek most könnyebben megtalálják a réseket e szolgálatok működési rendszerein.
Robert Hannigan, aki 2014 óta állt a szolgálat élén, családi okokkal indokolta távozását. Boris Johnsonnak, a szervezetet közvetlenül felügyelő brit külügyminiszternek küldött levelében Hannigan azt írta, hogy munkája nagy terhet rótt "türelmes és megértő" családjára, és emiatt "eljött az irányváltás ideje". Hannigan részletek nélkül kifejtette a külügyminiszternek írt levelében, hogy a GCHQ tevékenysége sok emberéletet mentett meg Nagy-Britanniában és külföldön egyaránt.
A GCHQ, amelynek tevékenységét teljes titoktartás övezi, az elmúlt években a figyelem középpontjába került, miután Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori alkalmazottja hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át főleg a brit és az amerikai sajtónak az NSA és a GCHQ egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt megfigyelési programjairól.
Az Oroszországban élő Snowden egy néhány hónappal ezelőtti BBC-interjúban a GCHQ-t az NSA "nagy-britanniai leányvállalatának" nevezte. Hannigan azonban, aki éppen a Snowden-kiszivárogtatások keltette nemzetközi botrány csúcspontján vette át a GCHQ irányítását, elsősorban Snowdent és a globális közösségi portálokat bírálta több nyilatkozatában is, ez utóbbiakat azért, mert szavai szerint nem segítik eléggé a terrorelhárítás munkáját.
Nem sokkal azután, hogy 2014 végén átvette a GCHQ vezetését, a Financial Times című londoni üzleti napilapnak írt cikkében Hannigan kifejtette, hogy az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet - ellentétben más terrorhálózatokkal, például az al-Kaidával, amelyek általában rejtőzködve, az internet "sötét zugaiban", névtelenül terjesztik anyagaikat - nyíltan jelen van a Twitteren és a Facebookon, és az általa feltöltött videótartalmak minősége "az online játékokéval vetekszik". Hannigan a cikkben súlyosan bírálta Snowdent is, mivel szerinte nem kétséges, hogy a dzsihadista milíciákban harcoló külföldiek a maguk hasznára fordították a volt NSA-alkalmazott kiszivárogtatásait, és ezekből tanultak is.
Ezt a véleményt más brit titkosszolgálati vezetők is osztják. Mark Rowley, a Scotland Yard terrorelhárításért felelős főparancsnok-helyettese nemrégiben egy BBC-műsorban például kijelentette: Snowden kiszivárogtatásai kikezdték a terrorelhárító szervezetek életvédelmi képességét, mivel a terroristák és a bűnszervezetek most könnyebben megtalálják a réseket e szolgálatok működési rendszerein.