MTI
Edward Snowden visszatérne az Egyesült Államokba
Visszatérne az Egyesült Államokba, ha az ellene indítandó per "igazságos" lenne - jelentette ki a CBS televízióban sugárzott interjújában az Oroszországban élő Edward Snowden, a CIA volt alkalmazottja, aki 2013-ban titkos dokumentumokat hozott nyilvánosságra.
"Szeretnék visszatérni az Egyesült Államokba, ez a végső célom, de nem akarom az egész életemet börtönben leélni" - nyilatkozta Snowden, aki 2013-ban az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban folytatott széleskörű lehallgatásokat bizonyító, szigorúan titkos dokumentumok tízezreit adta ki újságíróknak. Ezt követően Oroszországtól ideiglenes menedéket kapott, amelyet ideiglenes tartózkodási engedéllyel toldottak meg. Washington eddig hiába kérte a kiadatását.
Snowden számítógépes szakember, aki 2007-től a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottja volt, majd később a Dell és a Booz Allen cégek munkatársaként a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) munkatársaival dolgozott együtt. Kiképzett hírszerzőként és titkos ügynökként tevékenykedett külföldön is, mielőtt a lehallgatásokról szóló dokumentumokat nyilvánosságra hozta. Snowdennak a közeljövőben jelenik meg az önéletrajzi könyve, ez alkalomból megszólaltatta őt a brit The Guardian című lap is, amelynek a többi között új, az internetre kiterjesztett megfigyelő rendszerek kiépüléséről beszélt.
A CBS amerikai televíziónak nyilatkozva Snowden leszögezte: nem kér bocsánatot a titkos dokumentumok publikálásáért. Egyúttal azon aggodalmát hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban ellene folytatandó per nem lenne tisztességes. Úgy vélte, hogy csak a kiszivárogtatás tényét vizsgálnák, és annak okait nem, hogy mi vitte őt a titkos információk kiszivárogtatására. "Nem olyan nehéz azzal érvelni, hogy megsértettem a törvényt" - ismerte el, de hozzátette: a bíróságnak és az esküdtszéknek szerinte vizsgálnia kellene a titkos dokumentumok nyilvánosságra kerülésének következményeit is. "Használt-e ez az Egyesült Államoknak, vagy éppenséggel kárt okozott?" - fogalmazott.
Snowden egyébként több országtól kért menedékjogot, köztük Németországtól, vagy éppen hétfőn ismételten Franciaországtól. Emmanuel Macron francia államfő még nem reagált a kérésre.
"Szeretnék visszatérni az Egyesült Államokba, ez a végső célom, de nem akarom az egész életemet börtönben leélni" - nyilatkozta Snowden, aki 2013-ban az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban folytatott széleskörű lehallgatásokat bizonyító, szigorúan titkos dokumentumok tízezreit adta ki újságíróknak. Ezt követően Oroszországtól ideiglenes menedéket kapott, amelyet ideiglenes tartózkodási engedéllyel toldottak meg. Washington eddig hiába kérte a kiadatását.
Snowden számítógépes szakember, aki 2007-től a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) alkalmazottja volt, majd később a Dell és a Booz Allen cégek munkatársaként a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) munkatársaival dolgozott együtt. Kiképzett hírszerzőként és titkos ügynökként tevékenykedett külföldön is, mielőtt a lehallgatásokról szóló dokumentumokat nyilvánosságra hozta. Snowdennak a közeljövőben jelenik meg az önéletrajzi könyve, ez alkalomból megszólaltatta őt a brit The Guardian című lap is, amelynek a többi között új, az internetre kiterjesztett megfigyelő rendszerek kiépüléséről beszélt.
A CBS amerikai televíziónak nyilatkozva Snowden leszögezte: nem kér bocsánatot a titkos dokumentumok publikálásáért. Egyúttal azon aggodalmát hangoztatta, hogy az Egyesült Államokban ellene folytatandó per nem lenne tisztességes. Úgy vélte, hogy csak a kiszivárogtatás tényét vizsgálnák, és annak okait nem, hogy mi vitte őt a titkos információk kiszivárogtatására. "Nem olyan nehéz azzal érvelni, hogy megsértettem a törvényt" - ismerte el, de hozzátette: a bíróságnak és az esküdtszéknek szerinte vizsgálnia kellene a titkos dokumentumok nyilvánosságra kerülésének következményeit is. "Használt-e ez az Egyesült Államoknak, vagy éppenséggel kárt okozott?" - fogalmazott.
Snowden egyébként több országtól kért menedékjogot, köztük Németországtól, vagy éppen hétfőn ismételten Franciaországtól. Emmanuel Macron francia államfő még nem reagált a kérésre.