MTI
Hírportálokat blokkoltak Kínában az offshore számlákról szóló jelentések után
Nagy külföldi hírportálok váltak elérhetetlenné szerda óta Kínában, miután azok a kínai elit offshore számláiról számoltak be az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Szervezetének (ICIJ) tényfeltáró jelentése alapján.
Az áldozatok közt van a brit The Guardian és BBC, a kanadai CBC, a francia Le Monde, a spanyol El Pais és a hongkongi South China Morning Post internetes oldala is. Az amerikai CNN ugyanakkor - bár szintén beszámolt az ügyről - "sértetlen" maradt, sőt, a kérdéses cikk is elérhető angol nyelvű portálján. A fokozott cenzúrát az ICIJ azon jelentése váltotta ki, mely csaknem 22 ezer kínai és hongkongi, valamint 16 ezer tajvani lakos offshore számláit tárta fel.
A névsorban Kína leggazdagabbjai és legbefolyásosabbjai, így például a kínai elnöknek, a korrupcióellenes harcot az elmúlt évben komoly mértékben fokozó Hszi Csin-pingnek a sógora, a korábbi elnök, Hu Csin-tao unokatestvére vagy az előző miniszterelnök, Ven Csia-pao fia és veje is szerepelnek. A legfelsőbb kínai vezetés, vagyis a kommunista párt politikai bizottságának állandó bizottsága hét tagjából legalább ötnek a rokonai rendelkeznek offshore számlákkal - állítja a jelentés. Az offshore paradicsomokban bejegyzett vagyonnal rendelkező kínai tehetősek közt a leggazdagabb kínai hölgy, Jang Huj-jüen, számos nagycég alapítója és vezetője, így például az internetóriás Tencent első embere is megtalálható.
"A kínai gazdaság minden szegletének szereplői, az olajtól a zöld energiáig, a bányászattól a fegyverkereskedelemig rajta vannak a listán" - írja a jelentés. Az offshore adóparadicsomokat adóköteles jövedelmek eltitkolásához, "láthatatlan" nemzetközi kereskedelmi tranzakciók lebonyolításához használják. A jelentés ugyan csak a számlák meglétének tényét közli, s nem állítja, hogy azokon keresztül illegális tevékenység zajlana, a cenzúra ténye ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a lista kiszivárogtatása nagyon is érzékeny időpontban történt.
Korábbi, a kínai döntéshozókat érintő beszámolói miatt a The New York Times napilap és a Bloomberg hírügynökség oldalait másfél éve blokkolják az országban. A Reuters és a The Wall Street Journal oldalát szintén elérhetetlenné tették tavaly, de január elején a zárat a jelek szerint feloldották. "Nem tudok az ügy konkrét részleteiről" - idézte a legutóbbi döntést illetően a The Guardian a pekingi külügyi szóvivőt, aki azt mondta: "Az olvasók szemszögéből az érintett cikkek némelyikének logikája nem meggyőző, és ezért az emberek sejtik a szándékokat az ügy mögött".
Az áldozatok közt van a brit The Guardian és BBC, a kanadai CBC, a francia Le Monde, a spanyol El Pais és a hongkongi South China Morning Post internetes oldala is. Az amerikai CNN ugyanakkor - bár szintén beszámolt az ügyről - "sértetlen" maradt, sőt, a kérdéses cikk is elérhető angol nyelvű portálján. A fokozott cenzúrát az ICIJ azon jelentése váltotta ki, mely csaknem 22 ezer kínai és hongkongi, valamint 16 ezer tajvani lakos offshore számláit tárta fel.
A névsorban Kína leggazdagabbjai és legbefolyásosabbjai, így például a kínai elnöknek, a korrupcióellenes harcot az elmúlt évben komoly mértékben fokozó Hszi Csin-pingnek a sógora, a korábbi elnök, Hu Csin-tao unokatestvére vagy az előző miniszterelnök, Ven Csia-pao fia és veje is szerepelnek. A legfelsőbb kínai vezetés, vagyis a kommunista párt politikai bizottságának állandó bizottsága hét tagjából legalább ötnek a rokonai rendelkeznek offshore számlákkal - állítja a jelentés. Az offshore paradicsomokban bejegyzett vagyonnal rendelkező kínai tehetősek közt a leggazdagabb kínai hölgy, Jang Huj-jüen, számos nagycég alapítója és vezetője, így például az internetóriás Tencent első embere is megtalálható.
"A kínai gazdaság minden szegletének szereplői, az olajtól a zöld energiáig, a bányászattól a fegyverkereskedelemig rajta vannak a listán" - írja a jelentés. Az offshore adóparadicsomokat adóköteles jövedelmek eltitkolásához, "láthatatlan" nemzetközi kereskedelmi tranzakciók lebonyolításához használják. A jelentés ugyan csak a számlák meglétének tényét közli, s nem állítja, hogy azokon keresztül illegális tevékenység zajlana, a cenzúra ténye ugyanakkor arra enged következtetni, hogy a lista kiszivárogtatása nagyon is érzékeny időpontban történt.
Korábbi, a kínai döntéshozókat érintő beszámolói miatt a The New York Times napilap és a Bloomberg hírügynökség oldalait másfél éve blokkolják az országban. A Reuters és a The Wall Street Journal oldalát szintén elérhetetlenné tették tavaly, de január elején a zárat a jelek szerint feloldották. "Nem tudok az ügy konkrét részleteiről" - idézte a legutóbbi döntést illetően a The Guardian a pekingi külügyi szóvivőt, aki azt mondta: "Az olvasók szemszögéből az érintett cikkek némelyikének logikája nem meggyőző, és ezért az emberek sejtik a szándékokat az ügy mögött".