Európai együttműködés szükséges a földrész távközlési piacának fejlesztéséhez, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyi sajátosságokat sem - fejtette ki Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a távközlési szektor befektetési lehetőségeiről az NMHH által Budapesten rendezett nemzetközi konferencián szerdán.

Csak az európai dimenziójú együttgondolkodás alkalmas arra, hogy növekedésre serkentse az európai telekommunikációs piacot - jelentette ki Karas Monika. Kifejtette: a hírközlésben nagyon fontos, hogy képesek legyünk az államhatárokat átívelően tervezni, határok nélküli piacokban gondolkodni, ez a fajta gondolkodásmód nagyon hasznos volt például a roamingdíjak egységesítésekor. Hangsúlyozta, hogy a hírközlés fejlesztésekor ugyanakkor tekintettel kell lenni a helyi sajátosságokra is. Vannak ugyanis olyan kérdések, amelyekről helyben kell dönteni, amelyeknél nem lehet elvonatkoztatni az eltérő fejlődési szintektől, a helyi sajátosságoktól. Konkrét példaként a frekvenciavagyonnal való felelős gazdálkodást említette, amely szerinte éppen a felelősség miatt nem szakítható ki a tagállami szintű döntéshozatalból.


Az elnök Johann Wolfgang von Goethe szavait idézve kifejtette, hogy minden induláskor szükségünk van "gyökerekre és szárnyakra", azaz biztonságra és a haladás képességére, és ez igaz a digitális univerzumban a 21. század elején tapasztalható "ősrobbanás" idején is. Véleménye szerint ma, amikor egész földrészeket behálóznak az információs és kommunikációs technológiák, akkor ezt a biztos alapot a közös európai érdekeket harmonizáló és egyszerre a lokális sajátosságokat is figyelembe vevő szabályozás jelenti. Hozzáfűzte: azáltal lehetnek stabilak a gyökerek, ha a piac további fejlődése úgy valósul meg, hogy az európai piacokon továbbra is fenntartják az egészséges versenyt, és ha ez a szempont teljesül, akkor a folyamat részét képezheti a piaci konszolidáció is. Kiemelte: azért fontos az érdekek harmonizációja, mert a fejlődés csak biztos, közös gyökerekből indulhat ki. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a 21. századi modern hatóságok, a piaci cégek és a befektetők együtt, partnerként tekintve egymásra, képesek szilárd alapokat teremteni, és ezeket érvényesíteni egész Európában - fűzte hozzá.

Karas Monika szerint szárnyakat úgy kaphat a szektor, ha megkapja a fejlődés lehetőségét, ennek megteremtése pedig a szabályozó hatóságok feladata, amelyeknek ugyanakkor párbeszédet kell folytatniuk a befektetőkkel és a piaci szereplőkkel egyaránt. Hozzátette, hogy a budapesti tanácskozás éppen azért fontos, mert itt a szabályozói oldal mellett a befektetési szektor, a gazdasági elemzők, és a telekommunikációs cégek képviselői is képviseltetik magukat. A párbeszéd pedig azért is nagy jelentőségű, mert most dől el, hogy Európa fejlődése versenyképes lesz-e a többi földrész digitális fejlődéséhez viszonyítva. Az NMHH elnöke hangsúlyozta, hogy a digitális gazdaság jövője stratégiai jelentőségű, mert ez az a szektor, amely az egész világ gazdasági növekedésének a motorját és a versenyképesség kulcsát jelenti.