MTI
Régiós start-up főváros lenne Budapest
Budapest régiós start-up fővárossá válásának nemrégiben meghirdetett programját ismertette Londonban és Cambridge-ben Cséfalvay Zoltán.
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára Londonban kockázatitőke-társaságoknak, inkubátoroknak, egyetemi és vállalti vezetőknek, illetve start-up cégeknek (újonnan alapított, induló innovatív vállalkozások) tartott beszámolót egy sikeres fórum keretében a programról, amelynek célja, hogy Budapest legyen az évtized végére a közép- és kelet-európai régió start-up fővárosa. A fórumon a magyar start-up világból is részt vettek már befutott és még kevésbé ismert vállalatok. A magyar szakpolitikus elmondta: a legfontosabb cél az volt, hogy felhívják befektetői közösség, a kockázatitőke-társaságok, az inkubátorok, valamint a londoni és a cambridge-i egyetemi közösség figyelmét azokra a változásokra, amelyek Magyarországon az induló vállalatokkal kapcsolatban történtek. Magyarországon nagyon élénk start-up világ kezd kialakulni, és a múlt héten meghirdetett program ezt hivatott tovább erősíteni - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár a start-up világ számára jó hírnek nevezte, hogy az Innovációs Alap a tervek szerint januártól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül, mivel ez is segíti a most meghirdetett start-up program megvalósulását. Cséfalvay Zoltán szerint ez garancia arra, hogy mindazt, ami megfogalmazódik a start-up világ megerősítését célzó Runway Budapest 2.0.2.0 program keretében, a kormány forrásokkal is jobban tudja segíteni. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pénteki beszámolójában szólt az előző nap nyilvánosságra hozott, az előrejelzéseknél jobb harmadik negyedévi magyar növekedési adatokról is, kiemelve: a magyar gazdaság az idei első félévben kikerült a recesszióból, és a második félévben nagyon erős növekedési pályára állt. Cséfalvay Zoltán szerint a kormány által az előző két és fél évben elindított reformok "most érnek be".
A növekedés fontos húzóerői között említette az exportot és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy most már a hazai fogyasztás erősödése is a fontos növekedési források között van. Ez utóbbit részben elősegítik a devizahitelesek problémáinak megoldását célzó intézkedések is - tette hozzá. Cséfalvay Zoltán fontosnak nevezte azt is, hogy a magyar gazdaság növekedését sok forrás táplálja, mivel így a növekedés fenntarthatósága is jobban biztosítható, mint ha a gazdaságot csak egyetlen növekedési forrás húzná. Az államtitkár elmondta: a londoni elemzői közösséggel folytatott megbeszélésein rendre felvetődik a kiszámíthatósággal, a növekedést potenciálisan korlátozó üzleti környezettel kapcsolatos kritika. "Most azonban éppen a fordítottját látjuk: a kormány által végigvitt reformok éppen a növekedést erősítik" - mondta.
Cséfalvay Zoltán hozzátette: a kiszámíthatósággal kapcsolatban a londoni elemzői közösség tagjai előtt is hangsúlyozta, hogy a magyar költségvetés "kiszámíthatóan unalmas", vagyis nincs lényeges változás, szinte ugyanolyan, mint a tavalyi, és ez az a tényező, amelyre régóta vártak a hazai gazdasági szereplők és a külső befektetők.
A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára Londonban kockázatitőke-társaságoknak, inkubátoroknak, egyetemi és vállalti vezetőknek, illetve start-up cégeknek (újonnan alapított, induló innovatív vállalkozások) tartott beszámolót egy sikeres fórum keretében a programról, amelynek célja, hogy Budapest legyen az évtized végére a közép- és kelet-európai régió start-up fővárosa. A fórumon a magyar start-up világból is részt vettek már befutott és még kevésbé ismert vállalatok. A magyar szakpolitikus elmondta: a legfontosabb cél az volt, hogy felhívják befektetői közösség, a kockázatitőke-társaságok, az inkubátorok, valamint a londoni és a cambridge-i egyetemi közösség figyelmét azokra a változásokra, amelyek Magyarországon az induló vállalatokkal kapcsolatban történtek. Magyarországon nagyon élénk start-up világ kezd kialakulni, és a múlt héten meghirdetett program ezt hivatott tovább erősíteni - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.
Az államtitkár a start-up világ számára jó hírnek nevezte, hogy az Innovációs Alap a tervek szerint januártól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerül, mivel ez is segíti a most meghirdetett start-up program megvalósulását. Cséfalvay Zoltán szerint ez garancia arra, hogy mindazt, ami megfogalmazódik a start-up világ megerősítését célzó Runway Budapest 2.0.2.0 program keretében, a kormány forrásokkal is jobban tudja segíteni. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pénteki beszámolójában szólt az előző nap nyilvánosságra hozott, az előrejelzéseknél jobb harmadik negyedévi magyar növekedési adatokról is, kiemelve: a magyar gazdaság az idei első félévben kikerült a recesszióból, és a második félévben nagyon erős növekedési pályára állt. Cséfalvay Zoltán szerint a kormány által az előző két és fél évben elindított reformok "most érnek be".
A növekedés fontos húzóerői között említette az exportot és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy most már a hazai fogyasztás erősödése is a fontos növekedési források között van. Ez utóbbit részben elősegítik a devizahitelesek problémáinak megoldását célzó intézkedések is - tette hozzá. Cséfalvay Zoltán fontosnak nevezte azt is, hogy a magyar gazdaság növekedését sok forrás táplálja, mivel így a növekedés fenntarthatósága is jobban biztosítható, mint ha a gazdaságot csak egyetlen növekedési forrás húzná. Az államtitkár elmondta: a londoni elemzői közösséggel folytatott megbeszélésein rendre felvetődik a kiszámíthatósággal, a növekedést potenciálisan korlátozó üzleti környezettel kapcsolatos kritika. "Most azonban éppen a fordítottját látjuk: a kormány által végigvitt reformok éppen a növekedést erősítik" - mondta.
Cséfalvay Zoltán hozzátette: a kiszámíthatósággal kapcsolatban a londoni elemzői közösség tagjai előtt is hangsúlyozta, hogy a magyar költségvetés "kiszámíthatóan unalmas", vagyis nincs lényeges változás, szinte ugyanolyan, mint a tavalyi, és ez az a tényező, amelyre régóta vártak a hazai gazdasági szereplők és a külső befektetők.