November 13-án rendezték Brüsszelben a "Licencing Europe" elnevezésű kezdeményezés záró plenáris ülését, amelyen az iparági képviselők és biztosok tíz pontban összefoglalt javaslatokat tettek közzé a szerzői jog digitális világhoz való alkalmazkodásának elősegítése érdekében.

Az Európai Bizottság 2012 decemberében indította el párbeszédét az érdekelt iparági szereplőkkel azon engedményezési és technológiai megoldások lehetőségeinek kiaknázására és határainak feltérképezésére, amelyek az uniós szerzői jogot és szerzői jogi gyakorlatot a digitális kor követelményeihez igazíthatják. A november 13-án tartott plenáris üléssel zárult folyamat Michel Barnier belső piac és szolgáltatásokért felelős európai biztos, Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke és Androulla Vassiliou oktatás, kultúra, többnyelvűség és ifjúságpolitika területekért felelős európai biztos felügyelete alatt zajlott.

A mintegy 10 hónapos közös munka az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló bizottsági közlemény alapján négy, egymással párhuzamos tevékenységi irányt foglalt magában, mely mentén az iparági szereplők munkacsoportokat alakítottak. A kezdeményezésben az audiovizuális, a zenei, a kiadói és videojáték iparág (szerzők, producerek, kiadók, előadók, a forgalmazók, a műsorszolgáltatók) szereplői, az internetszolgáltatók, technológiai vállalatok, kulturális intézmények, internet-felhasználók, a fogyasztók és más érdekelt felek egyaránt képviseltették magukat. A vizsgálatok középpontjában a határokon átnyúló hozzáférés és a szolgáltatások hordozhatósága, a felhasználók által létrehozott tartalom (user-generated content) és a védett tartalmak kisfelhasználók számára történő engedélyezése, az audiovizuális művekhez és a kulturális örökséghez való hozzáférés, valamint a szöveg- és adatbányászat témái álltak.

Az együttműködés eredményeként a Brüsszelben rendezett plenáris ülés rámutatott, hogy bár nem mindegyik munkacsoportban született konszenzus, de a szereplők szakértelmükkel több oldalról is betekintést nyújtottak az egyes vitás kérdések gyakorlatának folyamatába. A szekciók szerinti munka során mind a négy fő témában születtek ún. fogadalmak (pledges), melyek célja egyaránt az, hogy mind a fogyasztók, mind a jogtulajdonosok, szolgáltatók, és a végfelhasználók szempontjából ténylegesen elősegítsék a kulturális tartalmak interneten keresztül történő hozzáférhetőségét.

Az elfogadott és bejelentett javaslatok többek között utalnak egy olyan ún. “one-click micro-licence" nevű multiterritoriális engedélytípusra, amelyet a lemezkiadók és közös jogkezelő szervezetek a zenék kisebb jelentőségű online felhasználása esetén kívánnának bevezetni. E kezdeményezés célja, hogy a felhasználók számára egy legális és működőképes megoldás szülessen annak érdekében, hogy a zeneszámok saját vagy más közösségi honlapokon felhasználhatók lehessenek. A plenáris ülés során az audiovizuális ipar egy közös vállalásáról is említést tettek, mely annak érdekében született, hogy fokozatosan lehetővé váljon az audiovizuális szolgáltatások határon átnyúló hordozhatósága, vagyis annak megteremtése a fogyasztók számára, hogy legálisan jussanak a saját tagállamukban forgalmazott filmekhez és televíziós műsorokhoz akkor is, ha éppen üzleti vagy pihenési célzattal külföldre utaznak.

A fogadalmak érintik egyúttal a filmek digitalizálásának és terjesztésének elveit és eljárásait is, azzal a célzattal, hogy a jelenleg online hozzá nem férhető régi filmek minél nagyobb számban a szélesebb közönség rendelkezésére állhassanak. Barnier biztos a kezdeményezést záró plenáris ülés során kiemelte, hogy bár a kezdeményezés bebizonyította, hogy az érdekelt felek közötti párbeszéd konkrét megoldásokat képes nyújtani az egységes digitális piac kihívásaira, a munka ezzel korántsem ért még véget: a vállalások betartása érdekében azok végrehajtását is figyelemmel fogják kísérni.