Legutóbb a Warner szüntette meg nem létező világpremierjeit, most pedig a Parlament foglalta törvénybe a bemutatók késleltetését.

Furcsa dolog a mozis világpremier, a hazai közönség általában szereti akkor megnézni a filmeket, mint az amerikaiak, hiszen jó érzés az elsők között lenni, pedig valójában semmi kár nem éri azt, aki később ül be egy filmre. Egyesek szerint a filmek kamerás verziói is azért olyan népszerűek a neten, mert sokan hajlandóak csak azért lemondani a jó minőségről, hogy az elsők között lehessenek, akik látják a filmet. Szerencsére, ami a mozis világpremiereket illeti nem panaszkodhattunk, hiszen talán még sosem láttunk annyi filmet Amerikával egy időben, mint tavaly, ráadásul előfordult, hogy egy héttel vagy másfél hónappal megelőztük őket.


Nyáron a hazai világpremiereket csak nagy ritkán kínáló Warner Bros. befenyítette a magyarokat a (nem létező) világpremierjeinek késleltetésével (az ok: egy film esetében egy hazai kamerás kalózverzió terjedt el elsőként a neten), ezúttal azonban lehet, hogy az állam tesz keresztbe a filmkedvelőknek. Az Origó számolt be arról, hogy ha a forgalmazók betartják a január elsején hatályba lépett Filmtörvényt, akkor előfordulhat, hogy itthon csak több hónapos késéssel kerülhetnek bemutatásra az amerikai filmek, melyek egyébként a világpremierrel egy időben vagy pár hét spéttel kerülnének idehaza moziba. Ennek az az oka, hogy a hozzáértő törvényhozók többek között egy olyan módosítást eszközöltek a törvényben, ami szerint a forgalmazó a bemutatás előtt álló film egy példányát legalább 30 nappal a tervezett premier előtt köteles benyújtani a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak.

Mindennek a korhatár-besorolás az oka. A Korhatár Bizottság tagjai eddig is kivételezett helyzetben voltak, minden filmfanatikus álma lehet egy olyan pozíció, ahol az ember jó fizetésért néz premier előtt filmeket, hogy a megtekintésüket követően odafirkantson egy számot (és egy indoklást) az adatlapra, mely az esetek többségében rímel a korhatár-besorolást végző amerikai szervezet döntésével. Eddig a KB illetékes tagjai privát vetítések során tekinthették meg a filmeket vagy 30 nappal a premierjük előtt, de nagyon friss bemutató esetében 100 ezer forintos sürgősségi díj kifizetésével akár 72 órával az első vetítések előtt is megtörténhetett az ajánlott korhatár meghatározása. Ez a folyamat a január elsején érvénybe lépett változtatásoknak köszönhetően módosulhat, hiszen a törvény szerint a filmforgalmazók kötelesek minden filmjük egy példányát legalább 30 nappal a bemutató előtt "fizikai formában" is átadni az NMHH-nak.


Azonban a világpremierek esetében ennyivel a bemutató előtt nagyon ritka, hogy DVD-n vagy bármilyen megtekintő formájában létezzen a film, így vélhetően nem is lehet időben eleget tenni az előírásoknak. A filmeket ugyan a forgalmazó általában megkapja digitális adathordozón, azokat azonban csak digitális vetítésre alkalmas moziteremben lehet levetíteni, így az NMHH nem menne velük sokra. Hogy szándékosan vagy véletlenül történt, nem tudni, de a törvényből az előző bekezdésben szereplő, eddig érvényes, általában világpremierek esetében igénybe vett 72 órás "kegyelmi ablak" is kimaradt. Így, ha a forgalmazó betartja a törvényt, előbb meg kell várnia, míg DVD-n vagy más adathordozón is elérhető lesz számára a film, ami lehetetlenné teszi annak gyors bemutatását.

Az új törvény, illetve a módosítások átgondolatlansága persze nem csak a fentiekben érhető tetten, hanem más pontokban is. Ugyancsak bemutatókat késleltethet az a passzus, ami szerint a filmek magyar nyelvű dialóglistáját is be kell nyújtani 30 nappal a bemutató előtt. Ez, jó pár világpremier előtt ugyancsak teljesíthetetlen lenne, hiszen sokszor a magyar szöveg pár nappal a film mozikba kerülése előtt készül csak el, s véglegessé csak a szinkronizálás folyamata során válik. (Arról nem is beszélve, hogy a fordítás, valamint a szinkron készítése során a magyar fél sokszor nem látja a teljes filmet, csak mindenféle homályos, betakart képet.)


A fenti, bemutatót késleltető tényezők, valamint a törvény betartása közvetve egyértelműen a magyar forgalmazók és mozik bevételeit csökkentenék, ráadásul a letöltések volumenét is növelnék. Sőt, az sem a mozis bevételek növekedését segíti elő, hogy 2012-re megszüntették az előzetesek előtt, illetve plakátok alsó sarkában lévő BA, azaz "besorolás alatt" kategóriát. Ez azt jelenti, hogy ha a forgalmazó hű akar maradni a törvény betűjéhez, akkor addig nem reklámozhatna egy filmet, míg annak korhatárát nem határozza meg a Korhatár Bizottság, erre pedig a premier előtt szokott sor kerülni. Ezt az abszurdumot szerencsére sikerült azzal feloldani, hogy a forgalmazó is besorolhatja ideiglenesen filmjét egy korhatár-kategóriába, s hirdetheti így, azonban, ha megtörténik a korhatár-besorolás és a végső döntés nem egyezik a forgalmazóéval, akkor minden reklámanyagot annak megfelelően át kellene alakítani, amely jelentős többletköltsége miatt ugyancsak a forgalmazói bevételeket csökkentené.

Buda Andrea, a Cinema City marketingvezetője az Origónak el is mondta, hogy az összes olyan reklámanyagukat bevonták, amelyeken a "besorolás alatt" jelzés szerepelt, és a hó elejétől nem játsszák a BA-jogóval ellátott előzeteseiket sem. Így előfordulhat, hogy A sötét lovag - A felemelkedés vagy a Prometheus képsorait sem lehet látni a mozikban, mint ahogy az eredeti, Amerikából hozott plakátok és egyéb marketinganyagok sem hirdetik már azon filmeket, melyek nyáron vagy év vége felé kerülnek bemutatásra.


A törvénykezés átgondolatlanságát remekül bizonyítja, hogy a Filmtörvény módosításainak megalkotása közben a honatyák nem kérdezték meg a forgalmazókat, akik hiába küldték el ennek ellenére javaslataikat és kritikáikat az NMHH-nak, a szervezet azokat nem vette figyelembe. Fényt a proverbális alagút végén az jelenthet, hogy január 25-én sor kerül egy egyeztetésre a hivatal és a forgalmazók közt, melyen utóbbiak meggyőzhetik az NMHH-t a törvény abszurditásáról.