Napi Online
Privatizálni fogják a magyar filmstúdiókat
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a visszavont pályázatok ellenére sem tett le a filmstúdiók privatizálásának szándékáról, a pályázati feltételrendszer áttekintése után 2009-ben újra meghirdeti a társaságokat - tudta meg lapunk Száraz Gábortól, az MNV kommunikációs irodavezetőjétől.
A vagyonkezelő novemberben írt ki tendereket a Budapest Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft. és az Objektív Filmstúdió Kft. százszázalékos üzletrészének értékesítésére, ám azokat az ajánlattételi határidő előtt, december 12-én visszavonta. Ezt megelőzően a fideszes Halász János a parlamentben a pályázatok visszavonását követelte, és a Magyar Producerek Szövetsége is tiltakozott a pályázati feltételek miatt, amelyek a szervezet szerint indokolatlan mértékben előnyben részesítik a filmstúdiók jelenlegi vezetőit és alkotóit, illetve a második fordulóban már nem szakmai, hanem árajánlat alapján döntöttek volna a nyertesről. Az elvárt minimálár az Objektív és a Hunnia esetében 11-11 millió, a Budapest Filmstúdiónál pedig 30 millió forint volt.
A karácsonyi ünnepek előtt a Fidesz képviselőcsoportja kérdésdömpinget intézett a kormány képviselőihez, köztük négyet a három filmstúdió privatizációs pályázatával kapcsolatban nyújtottak be a parlamentben. Halász János és Kubatov Gábor két-két, írásos választ váró kérdést jegyez a pénzügyminiszternek és a kulturális miniszternek címezve. Ezeken kívül Halász törvényjavaslatot is benyújtott "a nemzeti filmvagyon privatizációjának megakadályozására", amely a filmtörvényt és az állami vagyonról szóló jogszabályt módosítaná ennek érdekében. Indoklása szerint a filmvagyon felbecsülhetetlen kincs, ezért nemcsak megőrzése, hanem bemutatása is csak akkor garantálható, ha az állam kizárólagos jogokkal rendelkezik felette.
A törvényjavaslat biztosítani kívánja, hogy a kizárólagos állami tulajdonban lévő filmstúdiókat, amelyek - az állami támogatásokat elosztó és jelentős filmvagyonnal rendelkező - Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) alapítói, ne lehessen elidegeníteni. Az MNV első privatizációs pályázatában ugyanis az szerepelt, hogy a stúdiók új tulajdonosai alapítói jogokkal rendelkeznek majd az MMK-ban is. A fideszes képviselő szerint ez beláthatatlan következményekkel járna az állami támogatások elosztására, a filmfesztiválokon való magyar részvételre és a teljes filmszakmára. Az MMK alapítói jogával kapcsolatban Száraz Gábor lapunknak megjegyezte, hogy ez az alapítvány alapítói okiratában szerepel, így ezt ott kell módosítani, ez nem az MNV feladata.
A törvényjavaslat kitér a nemzeti filmvagyonba tartozó alkotások terjesztésére is. Ez úgy módosítaná a filmtörvényt, hogy az állami stúdiókban készült alkotások vagyonkezelője, a Magyar Nemzeti Filmarchívum a filmeket csak közvetlenül forgalmazhassa, mert - Halász indoklása szerint - a filmszakmai szempontok így teljesülhetnek maradéktalanul. A jelenlegi szabályozás ezzel szemben megengedi, hogy a Filmarchívum pályázaton kiválasztott forgalmazót is bevonjon a terjesztésbe. Az első kiíráson indult volna, és várhatóan az új pályázaton is részt vesz majd Kántor László producer, aki 1999 óta ügyvezetője a Budapest Filmstúdiónak, noha a 3,41 millió forint jegyzett tőkéjű társaság irányárát (30 millió forint) túlzónak tartja.
Az MNV nem indokolta meg, hogy hogyan állapította meg ezt az összeget - nyilatkozta lapunknak az ügyvezető. Az MMK tulajdonában lévő Mafilm Zrt. Róna utcai székhelyére bejegyzett Budapest Filmstúdiónak (mint ahogy a többi stúdió is ide van bejelentve) nincs ingatlan-, eszköz- és a filmjogok kivásárlásával egyéb filmes vagyona sem, csak a több mint félévszázados neve és reputációja. A stúdió 2002 óta nem gyártott filmet. Az első privatizációs pályázatban egyébként nem esett szó a stúdió vagyonából kikerült filmek terjesztéséről - válaszolta lapunk kérdésére Kántor László, aki szerint semmi garancia nincs arra, hogy aki megveszi a társaságot visszakapja a forgalmazási jogot bizonyos időre. A korábbi elképzelések szerint ugyanis azokat még körülbelül egy évig, a Filmarchívum helyett a gyártók forgalmazhatnák.
Az ötvenes évek végén alapított Budapest és Hunnia, valamint a nem állami kezdeményezésre, hanem 1976-ban a Balázs Béla Stúdióból, a fiatal filmkészítők műhelyéből létrehozott Objektív Filmstúdióban gyártott filmek jogait - a szerzői jogok éveken át tartó rendezését követően - már kivásárolta az MNV, ennek ellenértéke 450 millió forint volt. A 2008 nyarán a - két társaságból összevont - Mokép-Pannóniában gyártott, forgalmazott és a nemzeti filmvagyonba tartozó filmek jogainak kivonása is hamarosan lezárulhat, ezt követően az MNV ezt is meghirdeti. A Fidesz is benyújtotta törvényjavaslatát
A vagyonkezelő novemberben írt ki tendereket a Budapest Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft. és az Objektív Filmstúdió Kft. százszázalékos üzletrészének értékesítésére, ám azokat az ajánlattételi határidő előtt, december 12-én visszavonta. Ezt megelőzően a fideszes Halász János a parlamentben a pályázatok visszavonását követelte, és a Magyar Producerek Szövetsége is tiltakozott a pályázati feltételek miatt, amelyek a szervezet szerint indokolatlan mértékben előnyben részesítik a filmstúdiók jelenlegi vezetőit és alkotóit, illetve a második fordulóban már nem szakmai, hanem árajánlat alapján döntöttek volna a nyertesről. Az elvárt minimálár az Objektív és a Hunnia esetében 11-11 millió, a Budapest Filmstúdiónál pedig 30 millió forint volt.
A karácsonyi ünnepek előtt a Fidesz képviselőcsoportja kérdésdömpinget intézett a kormány képviselőihez, köztük négyet a három filmstúdió privatizációs pályázatával kapcsolatban nyújtottak be a parlamentben. Halász János és Kubatov Gábor két-két, írásos választ váró kérdést jegyez a pénzügyminiszternek és a kulturális miniszternek címezve. Ezeken kívül Halász törvényjavaslatot is benyújtott "a nemzeti filmvagyon privatizációjának megakadályozására", amely a filmtörvényt és az állami vagyonról szóló jogszabályt módosítaná ennek érdekében. Indoklása szerint a filmvagyon felbecsülhetetlen kincs, ezért nemcsak megőrzése, hanem bemutatása is csak akkor garantálható, ha az állam kizárólagos jogokkal rendelkezik felette.
A törvényjavaslat biztosítani kívánja, hogy a kizárólagos állami tulajdonban lévő filmstúdiókat, amelyek - az állami támogatásokat elosztó és jelentős filmvagyonnal rendelkező - Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) alapítói, ne lehessen elidegeníteni. Az MNV első privatizációs pályázatában ugyanis az szerepelt, hogy a stúdiók új tulajdonosai alapítói jogokkal rendelkeznek majd az MMK-ban is. A fideszes képviselő szerint ez beláthatatlan következményekkel járna az állami támogatások elosztására, a filmfesztiválokon való magyar részvételre és a teljes filmszakmára. Az MMK alapítói jogával kapcsolatban Száraz Gábor lapunknak megjegyezte, hogy ez az alapítvány alapítói okiratában szerepel, így ezt ott kell módosítani, ez nem az MNV feladata.
A törvényjavaslat kitér a nemzeti filmvagyonba tartozó alkotások terjesztésére is. Ez úgy módosítaná a filmtörvényt, hogy az állami stúdiókban készült alkotások vagyonkezelője, a Magyar Nemzeti Filmarchívum a filmeket csak közvetlenül forgalmazhassa, mert - Halász indoklása szerint - a filmszakmai szempontok így teljesülhetnek maradéktalanul. A jelenlegi szabályozás ezzel szemben megengedi, hogy a Filmarchívum pályázaton kiválasztott forgalmazót is bevonjon a terjesztésbe. Az első kiíráson indult volna, és várhatóan az új pályázaton is részt vesz majd Kántor László producer, aki 1999 óta ügyvezetője a Budapest Filmstúdiónak, noha a 3,41 millió forint jegyzett tőkéjű társaság irányárát (30 millió forint) túlzónak tartja.
Az MNV nem indokolta meg, hogy hogyan állapította meg ezt az összeget - nyilatkozta lapunknak az ügyvezető. Az MMK tulajdonában lévő Mafilm Zrt. Róna utcai székhelyére bejegyzett Budapest Filmstúdiónak (mint ahogy a többi stúdió is ide van bejelentve) nincs ingatlan-, eszköz- és a filmjogok kivásárlásával egyéb filmes vagyona sem, csak a több mint félévszázados neve és reputációja. A stúdió 2002 óta nem gyártott filmet. Az első privatizációs pályázatban egyébként nem esett szó a stúdió vagyonából kikerült filmek terjesztéséről - válaszolta lapunk kérdésére Kántor László, aki szerint semmi garancia nincs arra, hogy aki megveszi a társaságot visszakapja a forgalmazási jogot bizonyos időre. A korábbi elképzelések szerint ugyanis azokat még körülbelül egy évig, a Filmarchívum helyett a gyártók forgalmazhatnák.
Az ötvenes évek végén alapított Budapest és Hunnia, valamint a nem állami kezdeményezésre, hanem 1976-ban a Balázs Béla Stúdióból, a fiatal filmkészítők műhelyéből létrehozott Objektív Filmstúdióban gyártott filmek jogait - a szerzői jogok éveken át tartó rendezését követően - már kivásárolta az MNV, ennek ellenértéke 450 millió forint volt. A 2008 nyarán a - két társaságból összevont - Mokép-Pannóniában gyártott, forgalmazott és a nemzeti filmvagyonba tartozó filmek jogainak kivonása is hamarosan lezárulhat, ezt követően az MNV ezt is meghirdeti. A Fidesz is benyújtotta törvényjavaslatát