Tavaly csaknem 30 milliárd forintot filmkészítésre fordítottak Magyarországon; az előzetesen nyilvántartásba vett produkciókkal együtt a tervezett költség meghaladja az 57 milliárd forintot.

Tavaly rekordszámú, összesen 381 darab Magyarországon forgatott vagy forgatni tervezett alkotást vett nyilvántartásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Filmiroda Igazgatósága, ez 118 filmmel több a 2006-ban regisztráltnál. A filmek gyártására 57,4 milliárd forintot szántak-szánnak alkotóik, több mint dupláját az előző évi magyarországi összköltésnek. Hogy ebből mekkora lehet az az összeg, amit ténylegesen elköltöttek a filmkészítők 2007-ben, azt a kiadott adóigazolások alapján lehet megbecsülni.

Azokat ugyanis a filmiroda a közvetlen magyarországi filmgyártási költség - amit tételesen, számlákkal igazolni kell - 20 százalékáról állítja ki. A Filmiroda tavaly 5,6 milliárd forint értékben állított ki ilyen igazolást, aminek ötszörösét véve, 28,2 milliárd forintot tehet ki a filmgyártásra fordított összeg. Ez 2006-hoz képest 12 milliárd forintos növekedést jelent, akkor ugyanis az adóigazolások összértéke 3,3 milliárd forint volt, ami 16,5 milliárdos költést feltételez. A szakemberek szerint ugyanakkor Magyarország számára a forgatásokhoz kapcsolódó egyéb bevételek (például a stábtagok fogyasztása, szállása, a helyszínbérlet) is hasonló nagyságrendet tehetnek ki, mint a közvetlen filmgyártásra fordított összeg - ami az államnak is plusz adóbevételt hoz.

A kiugró növekedés a 2004-ben bevezetett adókedvezmény-rendszer mellett a kibővült filmes infrastruktúrának, az elmúlt két évben megnyílt magánfilmstúdióknak köszönhető - mondta Taba Miklós, a Filmiroda igazgatója. Szerinte a néhány éve született magyar iparág komoly jövő előtt áll, amit a magánbefektetők érdeklődése is jól jelez. A már működő pomázi Stern és az etyeki Korda filmstúdiók után a Magyar Mozgókép Közalapítvány tulajdonában lévő Mafilm is fejleszt, a Sas Tamás rendező vezette Greenhill Studios Zrt. - amely magyar befektetők, köztük a Barcika Ingatlan Kft. többségi tulajdonában áll - Pécs önkormányzatával Pécsett, valamint Szentendrén is stúdióépítéseket tervez, csakúgy mint egy amerikai producerekből álló befektetőcsoport, akik Mogyoródra álmodtak elsőként három, majd további négy műteremmel kibővített stúdiókomplexumot.

A filmiroda által regisztrált 57 milliárd forintos tervezett és a 28 milliárdos tényleges költés közti különbség is jól mutatja, hogy a gyártók még 2007-ben siettek nyilvántartásba vetetni az idei produkcióikat is, amelyekre a régi szabályok alapján érvényesíthetik a támogatásokat. Magyarország ugyanis még nem állapodott meg az Európai Unióval a 2008-2009-es időszakra vonatkozó magyar filmtámogatási rendszerről. Addig pedig a Filmiroda nem állíthat ki újabb igazolásokat, vagyis pontosabban az APEH nem folyósíthatja a közvetett támogatásokat. A támogatási rendszer nincs veszélyben, várhatóan a következő 1-2 hónapban sikerül megállapodni - mondta Sámuel Balázs, a kulturális tárca művészeti főosztályvezető-helyettese.

Az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának az adó-visszatérítés 20 százalékos mértéke ellen nincs kifogása, de annak igénybevételét a kulturális tartalomhoz kötné. Ahhoz, hogy ez a támogatás a magyarországi bérmunkákra is alkalmazható legyen, a kulturális tartalom meghatározásakor figyelembe vennék például a magyarországi helyszínek és közreműködés arányát is. Az uniós tagállamok 2009 végéig biztosan fenntarthatják filmgyártásuk állami támogatását, fő szabályként a költségvetés 50 százalékáig. Ennél nagyobb, akár 100 százalékos is lehet a támogatás az úgynevezett kis költségvetésű és nehéz filmek (a művészileg értékes vagy korlátozott nyelvi területtel rendelkező országokból származó filmek) esetében, amit Magyarország ki is használ: közvetlenül és közvetve - azaz adó- és befektetési kedvezmények, valamint kamattámogatás útján - támogatja a filmeket.

A Demján Sándor és Andy Vajna nevével fémjelzett etyeki stúdió számára a helyi önkormányzat semmilyen kedvezményt nem nyújt - tudta meg lapunk az önkormányzat adóosztályától. A 83 millió euróból elkészült első négy műterem tavaly óta működik, így a társaság még nem fizetett iparűzési adót - hogy mekkora adóbevételt is hoz a filmstúdió a településnek, az majd május 31. után derül ki. A község életére sincs még mérhető hatása a létesítménynek azon kívül, hogy néhány embert foglalkoztatnak. A beruházással azonban tavaly már biztosan nyert Etyek, hiszen a stúdió tulajdonosai - a megnövekedett igények miatt - több mint 300 millió forintból egy új szennyvíztisztító művet, továbbá egy települést elkerülő utat építettek.

Az első magánfilmstúdió 2006-ban Pomázon nyílt meg, a kanadai-magyar üzletember, Robert Szabados létesítette 1,5 milliárd forintból. A városban az iparűzési adó mértéke a nettó árbevétel 1,8 százaléka - tudta meg lapunk Szabó András jegyzőtől. Arról, hogy milyen más bevételt termel a városnak a stúdió, a Filmstúdió írásos engedélyére hivatkozva az önkormányzat nem adott tájékoztatást. Az állam egyébként a filmgyártás mellett a filmes infrastruktúrát fejlesztő társaságoknak is biztosít adókedvezményt, ami a földrajzi elhelyezkedéstől függően 25-50 százalékos lehet.