Végetért a XI. Média Hungary szakmai konferencia Tihanyban, amelynek idei témája a digitális robbanás, és az analóg rendszerű rádiós és televíziós műsorszórás átalakulása volt.

Bogdán Tibor, a média törvényt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) felkérésére elkészítő grémium vezetője bemutatta az új törvény-tervezetet, melyről heves viták folytak a konferencia második napján. Az "Amikor felborul a keljfeljancsi" mottóval jegyzett konferencián kereskedelmi és közszolgálati médiumok képviselői, állami szereplők, médiapolitikusok és elméleti szakemberek véleményének ütköztetésével elemezték a digitális médiára való áttérés kérdésköreit.

"A lakosság egyelőre nem sokat ért abból hogy mi az a digitalizáció, ha azonban elindulnak majd az úgynevezett digitális platformok, akkor mindenki látni fogja, hogy mindez jobb minőségű programokat, nagyobb választékot, interaktív tartalmakat jelent" - mondta a konferencia megnyitója után Csermely Ákos, a Média Hungária elnöke. A konferencia szervezője ezek után hozzátette, sokan még a szakmán belül sem hiszik el, hogy már napjainkban is erősen jelen van a médiában a digitalizáció és éppen ezért a digitális átállásnak nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is lesznek. A rádiók közül például azok, amelyek csak zenét sugároznak, valószínűleg a vesztesek közé tartoznak majd, hiszen már ma is bárki könnyen összeállíthatja saját adóját az internetről letöltött dalokból. Azok az adók azonban, amelyek letölthető anyagokat, például híreket kínálnak, a nyertesek közé tartoznak majd - jegyezte meg Csermely Ákos.

A kétnapos konferencia kulcskérdése a digitális átállás volt. A meghívott előadók között főként az elektronikus média képviselői, tartalomszolgáltató cégek és telekommunikációs vállalatok munkatársai, valamint reklámszakemberek voltak jelen. Az egyszerre két teremben zajló kerekasztal-beszélgetéseken és előadásokon a résztvevők áttekintették a digitális rendszerek és szolgáltatások bevezetésének technológiai és szabályozási kérdéseit.

A többi között szó volt arról az európai uniós szabályozásról, amely 2012-ig ad haladékot a tagállamoknak arra, hogy lekapcsolják analóg műsoraikat. Kerekasztal-beszélgetést rendeztek a médiatörvény átalakításáról is. A technológiai kérdéseket tekintve előadások hangzottak el az úgynevezett triple-play rendszerekről, azaz olyan szolgáltatásokról, amelyek egyszerre nyújtanak audiovizuális tartalmakat, vagyis tévéműsorokat, rádióadásokat és internetet, valamint telefonos összeköttetést.

A magyar rendszerek felkészültek az elkerülhetetlen a digitális átállásra, nagyon kevés azonban az otthoni készülék és hiányoznak a digitális földfelszíni sugárzás elindításához szükséges jogszabályok - mondta előadásában Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. "A politikának óriási a felelőssége, hogy nem látta be, hogy Magyarországon a digitális átállás nem egyszerűen egy politikailag mérlegelhető döntés, hanem tulajdonképpen egy olyan gazdasági kényszerpálya, amiről ha lemaradunk, akkor egyértelműen gazdasági, társadalmi értelemben maradunk le Európától" - hangsúlyozta Kovács Kálmán.

A miniszter a konferencián elmondta: annak ellenére, hogy a parlament a tavaszi ülésszakon nem szavazta meg a digitális földfelszíni sugárzásról szóló törvényt, Magyarország jó esélyekkel tárgyal a május 15-től Genfben zajló nemzetközi konferencián, ahol a digitális frekvenciacsomagokról, az úgynevezett multiplexekről döntenek. Kovács Kálmán szerint öt multiplexet már szinte biztos, hogy megkap Magyarország a tervezett nyolc közül. A fennmaradókról azonban még tárgyalni kell a szomszédos államokkal, főként Szlovákiával.

Azért is fontos, hogy Magyarország eredményesen szerepeljen a Nemzetközi Távközlési Egyesület tárgyalásain, mert ez határozza meg, hogy a következő évtizedekben hány csatornával gazdálkodhat az ország, azaz hány rádió- és televízióadást, multimédiás tartalmat lehet elérni. Kovács Kálmán szerint nagy átrendeződést hoz a kábeltelevíziós piacon az, hogy a digitális átállás után akár 15-20 ingyenes csatornát is lehet majd fogni mindössze egy szobaantennával. Ez akár kétmillió háztartás televíziós szokásait is megváltoztathatja.

Fontos azonban, hogy Magyarország a többi EU-tagállammal együtt csatlakozzon a digitális robbanáshoz. Ha késik a magyar földfelszíni digitális átállás, akkor a Nyugat-Európában már korszerűtlennek számító hagyományos, analóg készülékek lephetik el az országot - tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta, hogy akár már a most, a Genfben zajló nemzetközi frekvenciaosztó konferencia lezárása után, június 15-16-át követően elindulhatnának a multiplexek Magyarországon is. Erre azonban egyelőre nem kerülhet sor, mert nincs meg a jogszabályi háttér. Még azt sem lehet tudni, hogy melyik hatóság írhatná ki a pályázatokat az új frekvenciák hasznosítására. Kovács Kálmán elmondta, hogy a kormány által kidolgozott digitális stratégiát jövő héten bocsátják szakmai vitára, ezt követően pedig a lakosságnak is bemutatják.

Nemcsak a televízió és a rádió digitalizálásáról, de az internetezés folyamatos változásáról is esett szó, mivel többek között az IKO New Media ügyvezetője, Vidus Ildikó beszélt a Web2 tartalmak átalakulásáról. Egyes keresőportálok, mint a Google vagy az on-line közösségi portálok, mint például az iwiw, - melynek elődje a MySpace - napjainkban azonban személyes kifejezőeszközzé bővültek videoblogokkal és audiovizuális naplókkal vagy éppen apróhirdetésekkel. Sőt ezeken a portálokon a közösség akár azt is eldöntheti, hogy kedvenc sorozatának milyen csattanója legyen.

A múlt pénteken nyilvánosságra került új médiatörvény tervezet vitáján a tervezet írói a média szakmai képviselőivel vitatták meg annak tartalmát. Ezen túl az EKHO bevezetésének gyakorlati és elméleti kérdései, vagyis a kényszervállalkozások és a színlelt szerződések problémaköréről szóló workshop hozta az egyik leghevesebb szakmai vitát a tihanyi Média Hungary 2006 második napján.

Kifejezetten éles szópárbaj alakult ki a Pénzügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium az APEH képviselői valamint a médiaszakma workshop résztvevői között arról, hogy mi számít vállalkozásnak és munkaviszonynak. Mindkét fél megállapította, hogy nagyon széles a szürke zóna, vagyis esetenként kell majd a vizsgálatok során megállapítani a különböző szerződések típusát. Idén július 1-je után sokba kerülhetnek a színlelt szerződések, mert a cégek elvesztik a 2006. júniusával lejáró muratórium "védettségét". A hallgatóság kétségbeejtőnek tartotta, hogy a moratóriumi időszakot megelőző szerződések is visszamenőleg vizsgálhatóak és szankcionálhatóak lesznek abban az esetben, ha az elkövetkezendő évek során bármikor munkaügyi, vagy APEH ellenőrzés során egyetlen szerződést is találnak mely kifogásolható.

Dr. Burik Mária a foglalkoztatási tárca illetékese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaügyi ellenőr a helyszínen akár a cég biztonsági kamerája által rögzített információkat is vizsgálhatja, vagyis a felvételek segítségével vethetik össze a munkahelyen tapasztalt magatartásokat, tevékenységeket a szerződésben foglaltakkal.

Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Horányi Miklós, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség főügyésze, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kert Attila, Cseresnyés János RTL Klub, Pallagi Ferenc Színes Bulvár Lap főszerkesztője, egy Azurák Csaba által vezetett kerekasztal beszélgetésen megállapodtak abban, hogy elősegítik egy olyan munkacsoport létrejöttét, amelynek célja az igazságszolgáltatási tájékoztatás jogi kereteinek megteremtése. Rögzíteni kívánják, hogy milyen jogai vannak az újságíróknak, és milyen kommunikáció várható el az igazságszolgáltatástól a korrekt és közérthető tájékoztatás érdekében.