Napi Online
Hatvan éve ünnepel a film a Cote d'Azuron
A Cannes-i mustra a Filmproducerek Nemzetközi Szövetsége (FIAPF) által A kategóriásnak minősített nemzetközi filmfesztiválok (mint például a berlini, a locarnói, a velencei, a kairói, a Karlovy Vary-i, a moszkvai) közé tartozik.
Az A minősítés a rendezvény fontosságán túl azt is jelzi, hogy versenyprogramjában - elvileg - csak olyan filmek szerepelnek, amelyeknek a fesztiválon van a premierjük. A cannes-i filmfesztivált hatvan éve alapították: a világháború utáni első jelentős nemzetközi kulturális eseményként 1946. szeptember 20-án nyitották meg az elsőt.
Az ötlet azonban ennél is korábbi: az 1937-es párizsi világkiállításon vetődött fel a gondolat, hogy a velencei és a brüsszeli filmfesztivál ellensúlyaként egy franca rendezvényt is létrehozzanak. Megrendezését - a Cote d'Azur-i Cannes városában - a francia kormány 1939-ben tervezte, azonban ezt megakadályozta a második világháború kitörése.
Az 1946-os első szemlén olyan, ma már klasszikusnak számító filmek szerepeltek a versenyben, mint Roberto Rossellini Róma, nyílt városa, Alfred Hitchcock Forgószele, Jean Cocteau A szép és a szörnyetege és George Cukor Gázlángja. Magyar filmet először 1947-ben neveztek be: Keleti Márton rendezését, A tanítónőt, amely Bródy Sándor azonos című drámájából készült. Az elmúlt hatvan évben mindössze kétszer, 1948-ban és 1950-ben maradt el a fesztivál, elsősorban pénzügyi problémák miatt.
A zsűri 1951-től nemzetközi, és ekkor helyezték át a rendezvény időpontját őszről tavaszra. Kezdetben az országok saját döntésük alapján küldtek filmeket a szemlére, 1972 óta azonban bírálóbizottság dönt a program összeállításáról.
A fesztivál legfontosabb díjai: Arany Pálma a legjobb játékfilmnek és rövidfilmnek, Nagydíj a legeredetibb játékfilmnek, a legjobb női és férfi alakítás díja, a legjobb rendező díja, a zsűri díja valamely versenyző játékfilmnek és rövidfilmnek, a legjobb forgatókönyv díja, Arany Kamera - bármely szekcióban - egy rendező első vagy második filmjének, a nemzetközi kritikusok Fipresci-díja, az ökumenikus zsűri díja, a francia ifjúsági és sportminisztérium díja, a filmtechnikusok szövetségének díja.
Az A minősítés a rendezvény fontosságán túl azt is jelzi, hogy versenyprogramjában - elvileg - csak olyan filmek szerepelnek, amelyeknek a fesztiválon van a premierjük. A cannes-i filmfesztivált hatvan éve alapították: a világháború utáni első jelentős nemzetközi kulturális eseményként 1946. szeptember 20-án nyitották meg az elsőt.
Az ötlet azonban ennél is korábbi: az 1937-es párizsi világkiállításon vetődött fel a gondolat, hogy a velencei és a brüsszeli filmfesztivál ellensúlyaként egy franca rendezvényt is létrehozzanak. Megrendezését - a Cote d'Azur-i Cannes városában - a francia kormány 1939-ben tervezte, azonban ezt megakadályozta a második világháború kitörése.
Az 1946-os első szemlén olyan, ma már klasszikusnak számító filmek szerepeltek a versenyben, mint Roberto Rossellini Róma, nyílt városa, Alfred Hitchcock Forgószele, Jean Cocteau A szép és a szörnyetege és George Cukor Gázlángja. Magyar filmet először 1947-ben neveztek be: Keleti Márton rendezését, A tanítónőt, amely Bródy Sándor azonos című drámájából készült. Az elmúlt hatvan évben mindössze kétszer, 1948-ban és 1950-ben maradt el a fesztivál, elsősorban pénzügyi problémák miatt.
A zsűri 1951-től nemzetközi, és ekkor helyezték át a rendezvény időpontját őszről tavaszra. Kezdetben az országok saját döntésük alapján küldtek filmeket a szemlére, 1972 óta azonban bírálóbizottság dönt a program összeállításáról.
A fesztivál legfontosabb díjai: Arany Pálma a legjobb játékfilmnek és rövidfilmnek, Nagydíj a legeredetibb játékfilmnek, a legjobb női és férfi alakítás díja, a legjobb rendező díja, a zsűri díja valamely versenyző játékfilmnek és rövidfilmnek, a legjobb forgatókönyv díja, Arany Kamera - bármely szekcióban - egy rendező első vagy második filmjének, a nemzetközi kritikusok Fipresci-díja, az ökumenikus zsűri díja, a francia ifjúsági és sportminisztérium díja, a filmtechnikusok szövetségének díja.