Napi Online
Negyedmilliárdot kapott a Barátok közt és a Szeress most
Nem éri el a Magyarországon filmgyártásra fordított összeg év végére a korábban tervezett 30 milliárd forintot, hanem várhatóan 22-23 milliárd forint körül alakul majd - közölte a Nemzeti Filmiroda.
Az NF szeptember végéig 115 produkciót (bérmunka, magyar, koprodukciós film és televíziós sorozat) vett nyilvántartásba 22,3 milliárd forint gyártási költséggel, ám ez az összeg nagyságrendileg már nem változik decemberig, hiszen azóta csupán két-három dokumentum- és rajzfilmhez kértek regisztrációt. A költségesebb játékfilmeknek most éppen nincs szezonja, a Budapest és Magyarország természeti adottságait használó bérmunka és koprodukciós fimezés inkább tavasszal és nyáron folyik.
Az idén elért több mint 22 milliárd forint azonban így is kiemelkedő eredmény, hiszen ez háromszorosa a tavaly filmgyártásra költött összegnek. Ennek felét a bérmunkák hozták, a fellendülés egyértelműen a 20 százalékos adókedvezmény-rendszer bevezetésének köszönhető. Az állam által filmgyártásra nyújtott közvetlen és közvetett támogatásokat is pontosítja a kulturális tárca most elkészített filmtörvény-módosító javaslata, amelyet beterjesztettek a parlamentnek. (Ennek elfogadása 2006 február elején várható.)
A közvetett támogatások közé, az adó- és befektetési kedvezmények mellé bekerültek az állam által kamattámogatással tamogatott, mozgóképszakmai célokat szolgáló hitelek is. A Magyarországon filmgyártási költségek után igénybe vehető 20 százalékos adó-visszatérítés továbbra is megmarad, ám az eddigi kiskapu, amely lehetővé tette, hogy azt a kereskedelmi csatornákon vetített szappanoperák és valóságshow-k is igénybe vegyék megszűnik. Idén például a Filmiroda az RTL Klubon vetített Barátok közt és Szeress most című sorozatok gyártójának, a Magyar Grundy UFA Kft.-nek állított ki 1,245 milliárd forintos gyártás után adóigazolást. Emellett az NF nyilvántartásba vette a TV2-n vetített, az Interaktív Fiction Kft. által gyártott Jóban, rosszban és a DYN Entertainment Rt. Viasat 3-nak szállított SztárVár című produkcióját is.
A módosítás szerint a közvetlen és közvetett állami támogatás mértéke - az Európai Bizottság előírásainak megfelelően - magyar filmalkotás esetében a költségvetés, koprodukciós alkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás 50 százalékáig terjedhet. Ugyanakkor a közösségi jog lehetőséget ad az alacsony költségvetésű és az úgynevezett nehéz filmek esetében ennél nagyobb mértékű támogatásra. A magyar filmek többségének büdzséje nem haladja meg az 500 millió forintot, amely uniós mércével alacsonynak számít, így ezek esetén, valamint azon alkotások esetén, amelyekről valószínűsíthető, hogy költségvetésük a terjesztés során nem térül meg, de elkészítésük nemzeti, kulturális, tudományos érdek, a támogatás elérheti a 90 százalékot. Az 50 millió forint alatti, a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmek esetében pedig az állami támogatás akár 100 százalékos is lehet.
Az NF szeptember végéig 115 produkciót (bérmunka, magyar, koprodukciós film és televíziós sorozat) vett nyilvántartásba 22,3 milliárd forint gyártási költséggel, ám ez az összeg nagyságrendileg már nem változik decemberig, hiszen azóta csupán két-három dokumentum- és rajzfilmhez kértek regisztrációt. A költségesebb játékfilmeknek most éppen nincs szezonja, a Budapest és Magyarország természeti adottságait használó bérmunka és koprodukciós fimezés inkább tavasszal és nyáron folyik.
Az idén elért több mint 22 milliárd forint azonban így is kiemelkedő eredmény, hiszen ez háromszorosa a tavaly filmgyártásra költött összegnek. Ennek felét a bérmunkák hozták, a fellendülés egyértelműen a 20 százalékos adókedvezmény-rendszer bevezetésének köszönhető. Az állam által filmgyártásra nyújtott közvetlen és közvetett támogatásokat is pontosítja a kulturális tárca most elkészített filmtörvény-módosító javaslata, amelyet beterjesztettek a parlamentnek. (Ennek elfogadása 2006 február elején várható.)
A közvetett támogatások közé, az adó- és befektetési kedvezmények mellé bekerültek az állam által kamattámogatással tamogatott, mozgóképszakmai célokat szolgáló hitelek is. A Magyarországon filmgyártási költségek után igénybe vehető 20 százalékos adó-visszatérítés továbbra is megmarad, ám az eddigi kiskapu, amely lehetővé tette, hogy azt a kereskedelmi csatornákon vetített szappanoperák és valóságshow-k is igénybe vegyék megszűnik. Idén például a Filmiroda az RTL Klubon vetített Barátok közt és Szeress most című sorozatok gyártójának, a Magyar Grundy UFA Kft.-nek állított ki 1,245 milliárd forintos gyártás után adóigazolást. Emellett az NF nyilvántartásba vette a TV2-n vetített, az Interaktív Fiction Kft. által gyártott Jóban, rosszban és a DYN Entertainment Rt. Viasat 3-nak szállított SztárVár című produkcióját is.
A módosítás szerint a közvetlen és közvetett állami támogatás mértéke - az Európai Bizottság előírásainak megfelelően - magyar filmalkotás esetében a költségvetés, koprodukciós alkotás esetében a magyar filmelőállítót terhelő hozzájárulás 50 százalékáig terjedhet. Ugyanakkor a közösségi jog lehetőséget ad az alacsony költségvetésű és az úgynevezett nehéz filmek esetében ennél nagyobb mértékű támogatásra. A magyar filmek többségének büdzséje nem haladja meg az 500 millió forintot, amely uniós mércével alacsonynak számít, így ezek esetén, valamint azon alkotások esetén, amelyekről valószínűsíthető, hogy költségvetésük a terjesztés során nem térül meg, de elkészítésük nemzeti, kulturális, tudományos érdek, a támogatás elérheti a 90 százalékot. Az 50 millió forint alatti, a kulturális sokszínűséghez hozzájáruló filmek esetében pedig az állami támogatás akár 100 százalékos is lehet.
