SG.hu·
A Volvo és a Stellantis szerint még drágább autókat okoz majd Európa digitális függetlensége
Az európai autógyártók vezetői arra figyelmeztetnek, hogy az Európai Unió technológiai szuverenitásra törekvő politikája növelheti a költségeket.
A Volvo Cars és a Stellantis arra figyelmeztetett, hogy az európai autógyártók magasabb költségekkel és szűkülő piacokkal szembesülhetnek, ha Brüsszel túl messzire megy abban a törekvésében, hogy csökkentse az Európai Unió függőségét az amerikai technológiáktól. Håkan Samuelsson, a Volvo Cars vezérigazgatója kijelentette, hogy "Európa lenne az egyetlen vesztes", ha az Európai Unió bármilyen korlátozást vagy akadályt vezetne be az amerikai technológiával szemben. A Stellantis technológiai igazgatója, Ned Curic pedig azt mondta, hogy ez "növelni fogja a költségeket" az európai autóipar számára.
A figyelmeztetések azt követően hangzottak el, hogy az Európai Bizottság a múlt hónapban bemutatta technológiai szuverenitási csomagját, amelynek célja az amerikai technológiai óriásoktól való függőség csökkentése a hazai fejlesztésű technológiák támogatásával, valamint új követelmények bevezetésével a digitális közbeszerzések területén. A jelenlegi javaslatok szerint az európai közintézmények egy négyszintű tanúsítási rendszert használnának, amely a technológiákat a külföldi befolyásnak való kitettségük alapján minősítené. Bár a csomag egyelőre nem zárja ki kifejezetten az amerikai vállalatokat a legtöbb közbeszerzési pályázatból, és nem ír elő szuverenitási követelményeket a magánvállalatok számára sem, számos nagy európai cég attól tart, hogy rövid távon károkat okozhat számukra, különösen akkor, ha a szuverenitási program tovább bővül.
"Üdvözölnénk, ha lennének európai alternatívák az amerikai technológiák helyett, de ennek szabadpiaci körülmények között, verseny útján kellene megvalósulnia" - mondta Samuelsson. Az Európai Bizottság a vezetők nyilatkozataira reagálva kijelentette, hogy "éppen ellenkezőleg, a technológiai szuverenitási csomag segíteni fog a beruházások, az innováció és a méretgazdaságosság felszabadításában", és arról szól, hogy "ellenállóbbá váljunk, miközben továbbra is nyitottak maradunk megbízható partnereink felé".
Európa digitális szuverenitás iránti törekvése az elmúlt hónapokban új lendületet kapott. Az egyik fő ok az európai aggodalom, hogy Donald Trump amerikai elnök külpolitikája egyfajta "technológiai szétváláshoz" vezethet. Ezeket a félelmeket tovább erősítette, hogy az Egyesült Államok a múlt héten nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltotta az Anthropic számára a Mythos és Fable nevű modelljeinek exportját. Zach Meyers, a brüsszeli székhelyű Centre on Regulation in Europe kutatóintézet szakértője szerint "az uniós javaslat jelentős hangnemváltást jelent az Európai Unió részéről, amely még jóval azután is ragaszkodott a nyitott piac elvéhez, hogy az Egyesült Államok és Kína már felhagyott a nemzetközi kereskedelmi normák követésével".
Az európai autógyártók jelentős mértékben támaszkodnak amerikai chipekre, MI-rendszerekre és felhőszolgáltatásokra járműveik működtetéséhez, különösen annak fényében, hogy a kínai technológiák használatát számos korlátozás nehezíti. Az iparág emellett egyre inkább a szoftverközpontú járművek felé halad, amelyekben a számítógépes rendszerek irányítják az akkumulátorokat, a jármű teljesítményét, a biztonsági funkciókat, valamint idővel az önvezető képességeket is.
Curic szerint az Európai Unió azon törekvései, amelyek az amerikai technológiák használatának visszaszorítását célozzák, növelni fogják az autóipar költségeit. Az ágazat már most is komoly nyomás alatt áll az elektromos járművek fejlesztéséhez szükséges hatalmas beruházások és a kínai versenytársak által támasztott kihívások miatt. A Fiat, Peugeot és Jeep márkákat birtokló Stellantis természetesen alkalmazkodni fog bármilyen szabályozási kerethez, amelyet az Európai Unió végül elfogad, Curic szerint azonban rendkívül költséges lenne, ha a világ különböző régióiban eltérő technológiai rendszerekhez kellene igazodni. "Ez növelni fogja a költségeinket, és végső soron a piacok zsugorodásához vezethet" - tette hozzá.
A Volvo Cars vezérigazgatója, Samuelsson az Egyesült Államok és Európa közötti szorosabb integrációt sürgette a technológiai háború közepette, amely egyre inkább elválasztja Kínát a nyugati világtól. "Úgy gondolom, fontosabb lenne erős kapcsolatot fenntartani az amerikai iparral, és Európának csatlakoznia kellene a Kínával szembeni védelmi vonalhoz" - mondta. A kínai Geely tulajdonában lévő Volvo Cars nemrégiben megkapta az amerikai szabályozó hatóságok engedélyét arra, hogy továbbra is importálhassa és értékesíthesse hálózatba kapcsolt járműveit az Egyesült Államokban. Samuelsson rámutatott arra is, hogy a vállalat olyan amerikai partnerekre támaszkodik, mint a Google és az Nvidia, hogy járművei versenyképesek maradhassanak.
A hónap elején Oliver Blume, a Volkswagen vezérigazgatója szintén arra figyelmeztetett, hogy a saját fejlesztésű technológiák előmozdítása érdekében nem szabad túlzott szabályozási terheket bevezetni. "Amikor a MI-ről és az adatokról beszélünk, az adatvédelem fontos szempont" - mondta Blume. "Ez fontos, de szükségünk van bizonyos szabadságra is ahhoz, hogy technológiákat fejleszthessünk."
A nyilatkozatok visszhangozzák az európai vállalatok szélesebb körű aggodalmait is, amelyek szerint az amerikai technológiától való függőség csökkentésére irányuló politikai törekvések végső soron gyengíthetik az európai vállalatok versenyképességét. "Egy vállalkozást egyszerűen nem lehet amerikai technológia nélkül működtetni" - mondta egy pénzügyi intézménynél dolgozó vezető beosztású szakember.
A Volvo Cars és a Stellantis arra figyelmeztetett, hogy az európai autógyártók magasabb költségekkel és szűkülő piacokkal szembesülhetnek, ha Brüsszel túl messzire megy abban a törekvésében, hogy csökkentse az Európai Unió függőségét az amerikai technológiáktól. Håkan Samuelsson, a Volvo Cars vezérigazgatója kijelentette, hogy "Európa lenne az egyetlen vesztes", ha az Európai Unió bármilyen korlátozást vagy akadályt vezetne be az amerikai technológiával szemben. A Stellantis technológiai igazgatója, Ned Curic pedig azt mondta, hogy ez "növelni fogja a költségeket" az európai autóipar számára.
A figyelmeztetések azt követően hangzottak el, hogy az Európai Bizottság a múlt hónapban bemutatta technológiai szuverenitási csomagját, amelynek célja az amerikai technológiai óriásoktól való függőség csökkentése a hazai fejlesztésű technológiák támogatásával, valamint új követelmények bevezetésével a digitális közbeszerzések területén. A jelenlegi javaslatok szerint az európai közintézmények egy négyszintű tanúsítási rendszert használnának, amely a technológiákat a külföldi befolyásnak való kitettségük alapján minősítené. Bár a csomag egyelőre nem zárja ki kifejezetten az amerikai vállalatokat a legtöbb közbeszerzési pályázatból, és nem ír elő szuverenitási követelményeket a magánvállalatok számára sem, számos nagy európai cég attól tart, hogy rövid távon károkat okozhat számukra, különösen akkor, ha a szuverenitási program tovább bővül.
"Üdvözölnénk, ha lennének európai alternatívák az amerikai technológiák helyett, de ennek szabadpiaci körülmények között, verseny útján kellene megvalósulnia" - mondta Samuelsson. Az Európai Bizottság a vezetők nyilatkozataira reagálva kijelentette, hogy "éppen ellenkezőleg, a technológiai szuverenitási csomag segíteni fog a beruházások, az innováció és a méretgazdaságosság felszabadításában", és arról szól, hogy "ellenállóbbá váljunk, miközben továbbra is nyitottak maradunk megbízható partnereink felé".
Európa digitális szuverenitás iránti törekvése az elmúlt hónapokban új lendületet kapott. Az egyik fő ok az európai aggodalom, hogy Donald Trump amerikai elnök külpolitikája egyfajta "technológiai szétváláshoz" vezethet. Ezeket a félelmeket tovább erősítette, hogy az Egyesült Államok a múlt héten nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megtiltotta az Anthropic számára a Mythos és Fable nevű modelljeinek exportját. Zach Meyers, a brüsszeli székhelyű Centre on Regulation in Europe kutatóintézet szakértője szerint "az uniós javaslat jelentős hangnemváltást jelent az Európai Unió részéről, amely még jóval azután is ragaszkodott a nyitott piac elvéhez, hogy az Egyesült Államok és Kína már felhagyott a nemzetközi kereskedelmi normák követésével".
Az európai autógyártók jelentős mértékben támaszkodnak amerikai chipekre, MI-rendszerekre és felhőszolgáltatásokra járműveik működtetéséhez, különösen annak fényében, hogy a kínai technológiák használatát számos korlátozás nehezíti. Az iparág emellett egyre inkább a szoftverközpontú járművek felé halad, amelyekben a számítógépes rendszerek irányítják az akkumulátorokat, a jármű teljesítményét, a biztonsági funkciókat, valamint idővel az önvezető képességeket is.
Curic szerint az Európai Unió azon törekvései, amelyek az amerikai technológiák használatának visszaszorítását célozzák, növelni fogják az autóipar költségeit. Az ágazat már most is komoly nyomás alatt áll az elektromos járművek fejlesztéséhez szükséges hatalmas beruházások és a kínai versenytársak által támasztott kihívások miatt. A Fiat, Peugeot és Jeep márkákat birtokló Stellantis természetesen alkalmazkodni fog bármilyen szabályozási kerethez, amelyet az Európai Unió végül elfogad, Curic szerint azonban rendkívül költséges lenne, ha a világ különböző régióiban eltérő technológiai rendszerekhez kellene igazodni. "Ez növelni fogja a költségeinket, és végső soron a piacok zsugorodásához vezethet" - tette hozzá.
A Volvo Cars vezérigazgatója, Samuelsson az Egyesült Államok és Európa közötti szorosabb integrációt sürgette a technológiai háború közepette, amely egyre inkább elválasztja Kínát a nyugati világtól. "Úgy gondolom, fontosabb lenne erős kapcsolatot fenntartani az amerikai iparral, és Európának csatlakoznia kellene a Kínával szembeni védelmi vonalhoz" - mondta. A kínai Geely tulajdonában lévő Volvo Cars nemrégiben megkapta az amerikai szabályozó hatóságok engedélyét arra, hogy továbbra is importálhassa és értékesíthesse hálózatba kapcsolt járműveit az Egyesült Államokban. Samuelsson rámutatott arra is, hogy a vállalat olyan amerikai partnerekre támaszkodik, mint a Google és az Nvidia, hogy járművei versenyképesek maradhassanak.
A hónap elején Oliver Blume, a Volkswagen vezérigazgatója szintén arra figyelmeztetett, hogy a saját fejlesztésű technológiák előmozdítása érdekében nem szabad túlzott szabályozási terheket bevezetni. "Amikor a MI-ről és az adatokról beszélünk, az adatvédelem fontos szempont" - mondta Blume. "Ez fontos, de szükségünk van bizonyos szabadságra is ahhoz, hogy technológiákat fejleszthessünk."
A nyilatkozatok visszhangozzák az európai vállalatok szélesebb körű aggodalmait is, amelyek szerint az amerikai technológiától való függőség csökkentésére irányuló politikai törekvések végső soron gyengíthetik az európai vállalatok versenyképességét. "Egy vállalkozást egyszerűen nem lehet amerikai technológia nélkül működtetni" - mondta egy pénzügyi intézménynél dolgozó vezető beosztású szakember.