SG.hu

Az európai autóipart megrémíti a Hollandia és Kína közötti chipháború

A holland–kínai Nexperia körüli geopolitikai konfliktus az ellátási láncok összeomlásával fenyegeti az európai gyárakat.

A holland kormány döntése, hogy átveszi az irányítást az Nexperia chipgyártó vállalat felett, abból fakadt, hogy attól tartott, a vállalat vezérigazgatója felszámolja a vállalat európai tevékenységét és Kínába helyezi át a gyártást. Hágai források szerint a Nexperia korábbi vezérigazgatója, Zhang Xuezheng - aki egyben a Nexperia kínai anyavállalata, a Wingtech alapítója is - azt tervezte, hogy elbocsátja az európai alkalmazottak 40%-át, valamint bezárja a müncheni kutatási és fejlesztési központot. A vállalat manchesteri gyárából a Wingtech tulajdonában lévő kínai gyárnak adott át titkokat, beleértve a chipek tervezését és a gépek beállításait. A vállalat hamburgi gyártóüzemének fizikai berendezéseit is el akarták vinni. A holland kormány szeptember 30-án átvette az irányítást az Nexperia felett, hivatkozva a vállalatirányítás hiányosságaira, majd október 1-jén egy holland bíróság felfüggesztette vezérigazgatói tisztségéből Zhangot.

Október 4-én a kínai kereskedelmi minisztérium blokkolta a vállalat termékeinek Kínából történő exportját. A Nexperia chipjeinek többsége Európában készül, de körülbelül 70%-ukat Kínában csomagolják forgalmazás előtt. A vállalat kínai leányvállalata lépéseket tett a függetlenség felé, és újra megkezdte a termékek értékesítését a kínai belföldi ügyfeleknek. A holland kormány úgy véli, hogy tárgyalások útján olyan megoldást tud elérni Kínával, amely visszaállítja a vállalat egységes holland-kínai struktúráját. Azonban az autógyártók attól tartanak, hogy a pandémiás időszakban tapasztalt chiphiány ismét megismétlődik. Bár a Nexperia által gyártott chipek nagyon egyszerűek, nagy számban használják őket a légzsákoktól a szórakoztató rendszerekig az autóipari értéklánc egészében.

A Nexperia miatt Kína és Hollandia között kialakult patthelyzet arra késztette az európai, amerikai és japán autógyártókat, hogy a chiphiány miatt esetlegesen felmerülő gyártási problémákra figyelmeztessenek. "Rövid időn belül globális szinten termelésleállásokra és lassulásokra számíthatunk, mert sok beszállító nem rendelkezik elegendő chipkészlettel” - mondta egy magas rangú autóipari tisztviselő, aki a kérdés érzékenysége miatt névtelenséget kért. „Az autóipar a vihar középpontjában áll.” Egy hagyományos autóban akár 500, egy elektromos járműben pedig akár 1000 darab is található a vállalat chipjeiből.

Az autógyártók 2022 óta keveset tettek azért, hogy megerősítsék ellátási láncaikat a geopolitikai változásokkal szemben, és az EU terve, hogy egyes chipgyártási tevékenységeket visszahozzon, messze elmarad a célkitűzéseitől. A holland székhelyű chipgyártó október 9-én kiadott vis maior nyilatkozatában figyelmeztette ügyfeleit "előre nem látható fejleményekre, amelyek hatással lehetnek bizonyos termékek elérhetőségére”. A figyelmeztetés lázba hozta az autógyártókat és beszállítóikat, hogy megpróbáljanak beszerezni minden elérhető chipet, ami anyaghiányt okozott. "Olyan, mint a világjárvány idején, amikor az emberek toalettpapír-vásárlási lázba estek” - mondta egy autóipari bennfentes.

A 2022-es hiányt követően az EU elfogadta a Chips Act törvényt, hogy enyhítse a szektor veszélyes függőségét más régióktól a fejlett chipek tekintetében. Három évvel később látszólag nem sok minden változott. Ezúttal a zűrzavar akkor kezdődött, amikor a holland kormány szeptember végén úgy döntött, hogy egy 1952-es nemzeti törvényre hivatkozva átveszi az irányítást a Nexperia felett, amelyet 2019-ben vásárolt meg a kínai Wingtech. A döntés egy nappal azután született, hogy az Egyesült Államok kiterjesztette a Wingtechre vonatkozó exportellenőrzést leányvállalatára, a Nexperiára is.


Kína chipek exportjára vonatkozó szigorításai, valamint a ritkaföldfém mágnesek - egy ugyanolyan fontos járműalkatrész - ellenőrzése miatt a Nexperia válsága Brüsszel prioritási listájának élére került. "A chipek kérdése rendkívül fontos a politikánk számos aspektusa szempontjából, különösen az energetikai átállás tekintetében” - mondta Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője. Hozzátette, hogy Stéphane Séjourné ipari biztos egy találkozón felvetette a kérdést az iparág vezetői előtt, „hogy meghallgassa a vállalatok véleményét az esetleges hiányról”. A vállalatok véleményét Maros Sefcovic, az EU kereskedelmi biztosa és kínai kollégája, Wang Wentao közötti telefonbeszélgetés során is megvitatták. A következő lépés a kínai tisztviselők várható látogatása az EU-ban, ahol az exportkorlátozásokról fognak tárgyalni.

A vállalatok már megkezdték a nyilvános vitát a Nexperia-nál történtek lehetséges hatásairól. Az ACEA autóipari lobbicsoport a múlt héten kijelentette, hogy „mélyen aggódik a gyártás lehetséges jelentős zavarai miatt”, ha nem sikerül gyorsan megoldani a Nexperia chipellátásának megszakadását. A csoport azzal érvel, hogy ugyan a Nexperia-tól származó chipeket máshonnan is be lehet szerezni, de az átállás több időt venne igénybe, mint amennyi ideig a Nexperia chipek jelenlegi készlete kitartana. A Volkswagen figyelmeztette munkavállalóit, hogy a termelés leállása küszöbön áll. "A Nexperia nem a Volkswagen csoport közvetlen beszállítója. Azonban néhány Nexperia alkatrész szerepel járműveink alkatrészeiben, amelyeket közvetlen beszállítóink szállítanak nekünk” - nyilatkozta a VW szóvivője. "Jelenleg termelésünk nem érintett. Azonban a változó körülmények miatt nem zárható ki, hogy rövid távon hatással lesz a termelésre. ”

Az Nexperia-ügy és a lehetséges hiányok újra a politikai napirendre tűzték az EU veszélyes mikrochip-függőségét. Az Európai Bizottság a múlt héten bejelentette, hogy a 2026 szeptemberére tervezett felülvizsgálatot követően jövő év első negyedévében elindítja a második Chips Act-et. Mindezt úgy, hogy még az első célját sem érték el, amely szerint 2030-ra 20 százalékra kell növelni az unió piaci részesedését a globális mikrochip-értékesítési láncban, ami körülbelül a jelenlegi részesedésének kétszerese. "Az európai Chips Act 2.0 kidolgozása folyamatban van. De az Nexperia-ügy azt mutatja, hogy kevés az idő” - írta blogbejegyzésében Herman Quarles van Ufford, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának vezető politikai munkatársa.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • gosub #9
    inkvisitor: Mikor ezt csinálta nálunk nyugateurópa a rendszerváltás utáni évtizedekben az maga volt a legszentebb szabad piacgazdaság. Piaci erőfölénnyel felvásároltak, majd bezártak, leromboltak és ideöntötték máshonnan az árúikat. Nekünk meg ezt dícsérni kell, tapsolni hozzá és egyenlő esélyekről ódát zengeni, hogy micsoda liberalizáció.
  • kvp #8
    Pontosan. Ha megvettek a ceget es az EU hagyta hogy megvegyek, akkor azt csinalnak vele amit akarnak. Ha odamennek es leszerelik a gyartosorokat es elviszik Kinaba, akkor a globalizmus szabalyai szerint megtehetik. Igy szunt meg a kelet europai ipar a modszervaltaskor, most igy szunik meg a nyugat europai. Blokkolhatjak, de a teljes ellatasi lanc mar nincs az EU-ban, annak jelentos reszet meg az europai cegek tulajdonosai szerveztek ki Kinaba, igy csak felszamolni tudjak a ceget, tehat ugyan megakadalyozhatjak a teljes termeles elvitelet, helyette megsemmisithetik azt.

    A kerdeses ceg egyebkent az NXP (ismertebb neven Phillips) volt alaptermek reszlege, tehat ok gyartottak a tranzisztorokat es diodakat. Ebbol ugy nez ki, hogy mara a teljesitmeny kapcsolo tranzisztorok es ESD diodak maradtak fontos alkatreszkent. Mivel Europaban mar csak az autoipar maradt meg mint elektronikat is felhasznalo iparag, ezert nekik fontos az, ha nem tudnak elektronikai alkatreszeket venni a jarmuvekhez. Kina pedig azert vinne el a gyarakat Kinaba, mert ezek annyira alap szintu alkatreszek, hogy ilyeneket meg ok is tudnanak gyartani helyben, hiszen a 80-as 90-es evek technologiaja is eleg hozzajuk. A gond ott van, hogy onnantol vagy kinait vesz az osszes EU-s autogyar vagy semmit. Ehhez pedig el kell fogadniuk a kinai allam ertekrendjet es tamogatni donteseit, kulonben nem kapnak alkatreszt.

    Az ilyen huzasok utan latszik, hogy egy ceges szinten versengo piacgazdasaggal nem lehet hatekonyan versenyezni egy allamkapitalista rendszerben mukodo nagymeretu allammal es annak egyetlen hatalmas cegkent viselkedo ceghalozataval.

    Persze Kina is azert kezdte elvinni az utolso alapszintu gyarakat mert lattak, hogy az oroszok kiszoritasa utan az EU vezetese megkezdte Europa levalasztasat a kinai ellatasi lancokrol.

    "Volt, kitől tanuljanak."

    Kina jelenleg lemasolja a brit modszert is az ipari forradalom korabol. Ha csak ok tudnak gyartani valamit, akkor a vilagon monopolhelyzetbe tudnak kerulni, ami gazdasagi es politikai hatalmat is jelent. Kina a globalistakat veri globalizmusban. Alapvetoen ok sem ellenzik a globalista kapitalista vilagallam letrejottet, csak azt szeretnek, hogy a kinai partvezetesbol keruljon ki annak gazdasagi es politikai vezetese. Ez egy gazdasagi imperialista megkozelites, szemben az USA katonai imperializmusaval, ami nem tudta meg az USA-t sem megvedeni a nagytokes globalizmustol.
  • Armagedown #7
    "Az megvan, hogy bevásárolták magukat az utolsó nagy brit acélműbe, majd elkezdték úgy manipulálni a beszerzést, hogy le kelljen állítani a kohót (ami után nem újraindítható többet), és előkészítették a pótlást kínai acélból."
    Pont azt csinálják, mint a németek a keleteurópai cukorgyárak felvásárlása után.
    Volt, kitől tanuljanak.
  • dyra #6
    Legalább látná az ember a változást. De nem. A stratégia még mindig az, hogy szervezzünk ki mindent mert olcsóbb.
  • grobs #5
    A kína támad, az eu meg pikachu szemeket mereszt ahelyett, hogy felvenné a kesztyűt.
    Kínában nem lehet cég külföldi tulajdonban, és árgus szemekkel nézik a stratégiai iparágakat ... meg a többit is. Egy tollvonással megállítanak bármilyen számukra káros eseményt. Ha nekik is probléma majd később finomítanak rajta. Az eu meg évekig bohóckodik, és mire dönt addigra rég kirabolták.
  • Tetsuo #4
    Naivan kérdezhetnénk, hogy na akkor ki a balf*sz? -Az EU vezetése. Valójában pedig az EU vezetése pontosan tudja, hogy lejtmenetbe rakták Európát, ez volt a céljuk - jól dolgoznak.
  • inkvisitor #3
    Kína törtet előre, miközben erősen fizeti az olcsó iparágakat. Ezt úgy hívják hogy dömping.
    Közben te meg nem vehetsz kínai céget 49% felett, illetve kritikus iparágban semennyire.

    Kína prosperálásával meg óvatos lennék. Prosperál a korábbi évtizedekhez képest, de közben meg erősen cenzúráz nagyon sok mindent.
    Például nagyon szereti a monopóliumokat.
    Az megvan, hogy bevásárolták magukat az utolsó nagy brit acélműbe, majd elkezdték úgy manipulálni a beszerzést, hogy le kelljen állítani a kohót (ami után nem újraindítható többet), és előkészítették a pótlást kínai acélból.
    Kormányzati beavatkozás kellett a megálításukra, és hirtelen a kínai kormány szólt oda, hogy ne politizálják át az eseményt. Vagyis felső utasításra akarták kinyírni a brit acélgyártást.
    Itt, a hollnadok esetében is gyanúsan gyorsan ment a kínai központi beavatkozás.
    Utoljára szerkesztette: inkvisitor, 2025.10.29. 10:29:47
  • Tetsuo #2
    Szerintem nem a kínai vezetés a problémás, hanem az európai.
    Kína ezerrel törtet előre, prosperál. Míg Európa a a 80-as évek fullos jólétéből folyamatosan veszít, ahogy a világpolitikai jelentőségéből is.
  • inkvisitor #1
    Pontosan ezeknek a zavaroknak a felmerülése miatt lett problémás a kínai vezetés. Amit lehet, diverzifikálni kell.