A Southamptoni Egyetem új kutatása szerint a fékbetétek bizonyos típusú kibocsátása mérgezőbb lehet, mint a dízel kipufogógázok. És mivel az elektromos járművek az akkumulátorok miatt jóval nehezebbek benzint vagy dízelt fogyasztó társaiknál, ezért a fékeik nagyobb igénybevételnek vannak kitéve.

A tanulmány megállapította, hogy az általánosan használt fékbetétekből származó, nagy mennyiségű rezet tartalmazó mikroszkopikus részecskék belélegezve fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek. A tudósok felfedezték, hogy ezek a részecskék károsabbak lehetnek az emberi tüdősejtekre, mint a dízelüzemű járművek kipufogógázai. A megállapítások akkor születtek, amikor az autósok egyre inkább elektromos járművekre állnak át, és a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a fékpor még a nulla károsanyag-kibocsátású autókban is jelentős szennyezési forrás marad.

A zéró emissziós járművekre vonatkozó európai terv részeként egyre több járművezetőnek kell majd átállnia elektromos autóra, a kutatás szerint azonban az elektromos járművek elterjedése több kárt okozhat, mint hasznot. A tanulmány részletesen bemutatta, hogy Európa egyes részein ma már a járművek részecskekibocsátásának nagy részét nem a kipufogógázból származó szennyezőforrások teszik ki. A fékpor a jelenlegi jogszabályok által nagyrészt nem szabályozott kibocsátások elsődleges okozója. A szennyezést összefüggésbe hozták a tüdő- és szívbetegségek megnövekedett kockázatával, ami eltereli a figyelmet a hagyományos kipufogógáz-kibocsátásról.

Míg a korábbi kutatások elsősorban a kipufogógázokra összpontosítottak, a gumiabroncsokból és a fékbetétek kopásából származó részecskék egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a közegészségügyi szakértők számára. A kutatók négy különböző típusú fékbetétet vizsgáltak: alacsony fémtartalmút, félfém, azbesztmentes szerves és hibrid-kerámia fékbetéteket. A csapat különösen a PM2,5 és az annál kisebb részecskékre - az emberi hajszálnál harmincszor kisebb finom részecskékre - összpontosított. Speciális berendezésekkel összegyűjtötték a fékbetétek részecskéit laboratóriumi vizsgálat céljából. A részecskéket ezután emberi tüdőből származó sejtmintákkal hozták kapcsolatba, hogy mérjék a hatásokat, beleértve az oxidatív stresszt, a gyulladást és a sejthalált.


A vizsgálat kimutatta, hogy a négy vizsgált típus közül a nem azbesztes szerves fékbetétek voltak a legmérgezőbbek, és magas szintű gyulladást és sejtkárosodást mutattak ki. A kerámia fékbetétek a második legkárosabbak voltak az emberi tüdősejtekre. Mindkét típus nagy koncentrációban tartalmazott rezet, amit a kutatók a mérgező hatásuk egyik fő tényezőjeként azonosítottak. Amikor a tudósok későbbi kísérletek során eltávolították a rezet a részecskékből, a mérgező hatásuk jelentősen csökkent. A Particle and Fibre Toxicology című folyóiratban közzétett eredmények azt sugallják, hogy a fékbetétek réztartalmának csökkentése segíthet csökkenteni a gépjárművek részecskéinek káros hatásait.

A járművekből származó légszennyezést számos betegséggel, többek között asztmával, COPD-vel, szív- és érrendszeri betegségekkel és demenciával hozták összefüggésbe. A tanulmányt vezető Dr. James Parkin kiemelte, hogy az elektromos járművek nem mentesek a szennyezéssel kapcsolatos aggályoktól. "Az emberek általában a kipufogócsövekből származó szennyezésre asszociálnak, az elektromos járművekre pedig úgy gondolnak, hogy azok nulla kibocsátásúak. Az elektromos járművek azonban még mindig termelnek részecskéket az út, a gumiabroncsok és a fékek súrlódása és kopása miatt”. A kutató hangsúlyozta annak fontosságát, hogy megértsük, hogyan befolyásolják a különböző fékbetét-összetételek a részecskék toxicitását és az emberi egészséget.