MTI

Bukás az elektromos autók német támogatási rendszere

Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket az elektromos autók elterjesztésére kitalált állami támogatási rendszer Németországban - állapítja meg csütörtöki számában a Handelsblatt gazdasági napilap.

A német kormány a 2016 és 2019 közötti időszakra 1,2 milliárd eurót szán erre a célra. Az elektromos és hibrid autók vásárlására adott kedvezményt felét állja a költségvetés, a másik felét az autógyártók fizetik. A költségvetésben elkülönített 600 millió eurónak viszont eddig csak a 13 százalékát hívták le a vásárlók - írja a Handelsblatt. A 600 millió eurós költségvetési keretből 78,46 millió eurót folyósítottak eddig. A keret több mint 300 ezer autó megvételének támogatására elegendő, ám az első két évben csak 38 884 elektromos és 28 171 hibrid hajtású, hálózatról tölthető autó után igényeltek állami támogatást.

A lap által megszólaltatott szakértő szerint az egységes koncepció hiánya akadályozza az elektromos járművek támogatási rendszerének kihasználását, mert az energiafelhasználás területén különböző adójogi intézkedések születtek. A számok nem sikertörténetről árulkodnak - húzza alá Frank Hechtner a Handelsblattnak.

A lap birtokába került adatok szerint tavaly ugyan megduplázódott az igényelt támogatás mennyisége az előző évhez képest, de idén ez a trend már nem folytatódott. A lap azt írja: 2018 elején 46,5 millió autó volt forgalomban Németországban, közülük 53 861 elektromos és 44 419 hálózatról tölthető hibrid autó. A Handelsblatt azt is szóvá teszi, hogy a németek előnyben részesítik a hagyományos, nem konnektorról tölthető, hanem az autó mozgási energiáját használó hibrideket, amelyekből 236 710 fut az ország útjain, de azok megvásárlását az állam nem támogatja. Az alternatív hajtású autók részaránya Németországban az év eleji adatok szerint 3,4 százalék.

Németországban a teljesen elektromos autók megvásárlásához 4000 euró, a hálózatról tölthető hibrid kocsik esetében pedig 3000 euró támogatást igényelhetnek a vásárlók.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Csaba161 #23
    Olvasd el #20-at. Továbbá a motor nem visz el minden áramot, itt ugyanis MINDEN az akkuról megy, a fedélzeti elektronika, a fényszórók, a hi-fi berendezés, a légkondi, de még a szivargyújtó is, így aztán, hogy hány kW-os motor van egy villanyautóban, az nem mond semmit arról, mennyi energiát fogyaszt a feltöltésekor...
  • mrzed001 #22
    Köszönöm ezt az elemzést.
    Habár volt, hogy minden nap egy reaktor tetején sétáltam (BME), sőt kollégám házából rálátni a KFKI-ra, ezeknek az infóknak a felét se tudtam.
    Utána fogok olvasni, ez érdekes.
  • duke #21
    "Ez nem igaz, amit írsz, az csak a VILLANYMOTOR fogyasztása, nem az autóé, az akkumulátor feltöltése, meg a leadott energia jó része elveszik, a teljes fogyasztás a 2-2,5-szerese annak, amit írsz! "

    Ezt a marhasagot hogy 60 % a veszteseg, nyugodtan elfelejtheted. A teljes veszteseg a toltestol, a motor tengelyig, maximum 20 %, de ez is csak nagy aramu toltes es kusutes eseten, mert az akkumlator veszteseget a belso ellenallasa okozza.. Kisebb aramnal normal toltesnel, kisutesnel, teljesitmenynel, 10 %.
  • Csaba161 #20
    Én az autó TELJES fogyasztásáról írtam és a legjobb akkumulátorok is csak 70%-os hatásfokkal működnek, azaz a kinyert áram 1,4-szeresét kell feltöltéskor bevinni...

    www.kjit.bme.hu/images/stories/targyak/elektrobsc1/akku_1.pdf
  • kvp #19
    "Atomreaktorokkal nem az a gond, hogy építeni akarnak, hanem hogy suttyomban, titkos szerződések alapján, oroszokkal."

    Az EU nagyon nehezen hagyna jova, meg igy is balheznak. (csak azert ment at, mert az oroszok az eszaki vezetekes gazzal megzsaroltak a nemeteket) Egyreszt nem ket reaktor, hanem 2 + 2 opciosan. Masreszt nincs hulladek visszaveteli szerzodes, ellenben van reprocesszalasi lehetoseg, ami serti az altalunk alarit ensz szerzodeseket. Persze nem fegyverhez kell a fegyverminosegu plutonium, hanem az ugyancsak magyarorszagi fejlesztes alatt allo gyorsreaktorokhoz. Ha anno az oktoberi balhe alatt nem vitette volna el a Gyurcsany kormany a KFKI-bol azt a kb. 5 bombara eleg gyorsreaktor uzemanyagot ami meg a rendszervaltas elottrol maradt ott most nem kellene mas forras utan nezni.

    ps: Mire jo a plutoniumos gyorsreaktor? A nuklearis hulladek energiatermelo elegetesere. Magyaran ami kijon futoanyag, azt levalogatjuk, ami nagyon sugarzo, abbol pedig bomba helyett ujra uzemanyagot gyartunk egy masik tipusu reaktor szamara. A maradek pedig nem aktivabb mint ami kijott a banybol. Mi kell a folyamathoz? Centrifugaval rengeteg ido es penz, plazma/calutron technikaval pedig egy kis elektromos energia. (az utanna kinyerheto toredeke) Az utobbihoz van meg nallunk a knowhow (vicces, de egyebkent EU-s project). Nem olyan hatekony mint a centrifugas, de sokkal egyszerubb es ha van boven hulladek es ugysem tudunk vele mit kezdeni, akkor siman toleralhato a nagyobb anyagveszteseg.
  • mrzed001 #18
    Az inkább 20-25%, és nem 200-250%

    kvp:
    Atomreaktorokkal nem az a gond, hogy építeni akarnak, hanem hogy suttyomban, titkos szerződések alapján, oroszokkal.
    Ez a 3 faktor így egyben, nos mondjuk úgy "némi" aggodalomra ad okot.
  • kvp #17
    "Szerintem a városi tömegközlekedést kell elektromosra állítani, (nem a trolira, és a villamosra gondolok, hanem elektromos buszokra), ott ugyanis menetrend van, és könnyen ki lehet számolni, hogy mikor melyik járaton mikor mennyit kell tölteni, hogy a járat folyamatos legyen."

    Pest az ujabban pont tele van veluk. Egyreszt az uj trolik onjaroak es egyre nagyobb szakaszon mennek drot nelkul, masreszt van egy rakat elektromos busz, plusz rengeteg hibrid.

    "Igen, igazad van, az utcai parkoláskor való töltés jelenthet egyfajta megoldást, az ELMŰ idehaza már jelezte, hogy áll elébe, de itt is két nehézség van, az egyik az, hogy ehhez óriási túrás fúrás kell a városokban, hisz oda kell vinni az áramot,"

    Mar szaporodnak, meg a lakasom kozeleben is van mar par utcai elmus toltoallomas. (szerintem ezek a prototipusok) Halozati kapacitas elvileg van, mert ahol regen nagyobb gyarak voltak (pl. XIII. kerulet), ott jelenleg meg az uj irodahazakkal egyutt sincs kihasznalva az amit a nehezgepeknek vittek oda regen. Ahol meg kisebb a kapacitas, ott lassabban fognak tolteni a kocsik. (a sima otthoni 10-15A-es aljzat is jo ha ejjel van ido tolteni)

    "a másik meg az, amiről nagyon hallgatnak, hogy NINCS ennyi villamosenergiánk!!! (már úgy értem, ha minden közlekedésre használt jármű hirtelen elektromos lenne) Szerintem erre a problémára rámegy vagy húsz évünk, hacsak nem lesz hirtelen egy semmiből elektromos áramot előállító perpetuum mobile eszközünk... :-)"

    Most erre mit mondjak? Epitsunk gyorsan ket batar nagy atomreaktort, hogy megduplazzak az orszag a kapacitasat? Vagy opciokent meg kettot irjanak bele a szerzodesbe, hogy a mostani 40%-rol 120%-ra nohessen a kapacitas, hatha valami miatt rengeteg aram kell a kozeljovoben? (olyan 10-20 even belul) Nekem ugy remlik par eve valami ilyesmit tervezett a mostani kormany...
  • Csaba161 #16
    Ez nem igaz, amit írsz, az csak a VILLANYMOTOR fogyasztása, nem az autóé, az akkumulátor feltöltése, meg a leadott energia jó része elveszik, a teljes fogyasztás a 2-2,5-szerese annak, amit írsz!
  • kgpro #15
    Neeeem, nem ennyire rossz a helyzet!
    Egy elektromos gk. függően attól, hogy mekkora batárról van szó, átlagosan 20 KWh fogyasztanak 100 Km-enként.
    50 Ft/KWh áramárat figyelembe véve ez nagyon olcsó, 1000 Ft/100 Km, szemben a benzinnel, és mondjuk egy jó 6l/100 Km-es fogyasztást figyelembe véve, ami 2400 Ft (400 Ft/literes ár esetén)
    https://villanyautosok.hu/2017/08/31/az-elektromos-autok-akkumulatoranak-valos-kapacitasa/
    Ezen a linken azt lehet látni, hogy melyik autó típus mit hazudik a hatótávolságról, és mekkora kapacitású akku van benne.
    Természetesen az akku névleges kapacitását kell figyelembe venni, mert annyi energiát kell beletölteni, de hát sajnos nem annyit ad le. (töltési veszteség)
    Ma egyébként még olcsónak tűnik az áram, de mint tudjuk a benzin is olcsó, csak van rajta egy vaskos kis jövedéki adó, 120 Ft literenként, na meg az ÁFA. (mármint a 120 Ftnak is az ÁFÁ-ja) Enélkül a benzin a mai 400 helyett csak 248 Ft lenne.
    Ezt csak azért írom, mert az áramot nem terheli ez az adó fajta, és ugye a költségvetés elesik ezektől a bevételektől, ha minden autó elektromos lesz.
    De ne reménykedjünk, nem fog elesni... az autó áramán lesz majd jövedéki (vagy akármilyen adó), ha majd súlyosan érinteni fogja az európai költségvetési rendszert...
  • mrzed001 #14
    A számok tekintetében vannak gondok.
    Egy villanyautó 15-20 kWh-t fogyaszt 100 km-eren. Te úgy számoltad, hogy naponta 200 km-ert kocsikázik, ami azért egy kicsit dúúúúrva lenne :D
    Reálisan napi 30-50 km-ert furikáznak az emberek, ami 7-10 kWh.
    Ha így végigszámolod kijön, hogy bőven meg tudja termelni a saját házán a saját kocsijának a napi munkába járó áramát.
    És ha ELMÜ már tényleg nem szórakozik, tehát óra visszafelé is teker, akkor lényegében megtermeled nappal amit este visszatöltesz a kocsiba.

    Ettől tehát nem olvadna le paks. Mármint ha ezt támogatná az állam, mint ahogy nem teszi.
    És itt a gond, ugyanis jelenleg az ország áramigényének csupán 70%-át termeljük magunk, a többit importáljuk !!
    Bizony, még önellátóak se vagyunk belőle. A megtermelt saját áramunk 70%-a pedig paksról jön. 20% a mátrai erőműtől, amit ugye most vett meg az ország gázszerelője.
    Na itt vannak az igazi gondok az elektromos kocsikkal.

    Meg ott, hogy városban nincs lehetőség tölteni.

    Szóval én még mindig azt mondom, hogy tömegesen egyedül a hibrid a megoldás !